Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Szíriai menekültek Törökországban

Szíriai menekültek Törökországban
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Sanliurfa kétmilliós nagyváros Törökország délkeleti részén. Ez a történelmi város, amely egykor turisztikai központ is volt, ötven kilométerre van a határtól, lakosainak negyede, 550 000 ember regisztrált szíriai menekült.

Aid Zone 5 TURKEY

Fadi Juszuf Allavi Rakkából érkezett, két éve él Sanliurfában.

- A háború előtt teljesen normális volt az élet Szíriában – mondta az Aid Zone-nak. – Taxisofőr voltam, a családommal és a rokonaimmal éltem. Aztán elkezdődött a háború, jöttek a légicsapások, a bombázások, ezt senki nem bírja, így eljöttem Törökországba.

Fadi hitelkártyáját a bonyolult nevű Vészhelyzeti Szociális Biztonsági Háló EU-program keretében kapta, amely a legrosszabb helyzetben lévő egymillió menekültet segíti. Ez a legnagyobb humanitárius segélyprogram, amit az EU valaha finanszírozott.

- 840 török lírát (kb. 60 000 forint) kapok, mert öt gyerekem van, 120-at kapunk fejenként. Ebből kifizetem a lakbért, és veszek teát, cukrot, olajat, kenyeret – mindent ami kell – mondta Fadi.

Más segélyprogramokhoz képest ez nagyobb szabadságot enged a menekülteknek, hogy azt szerezzék be, amire szükségük van.

- Körülbelül száz török lírát vettem le – magyarázta Fadi, miután látogatást tettünk vele egy készpénz-automatánál. – Jobb szeretem kivenni a pénzt, hogy lássam, mennyit költhetek. megvehetem ezeket a dolgokat, a pénz nagyjából egy hétig kitart.

Nem segélyből élnek

Törökországban a szíriaiakat nem ismerik el hivatalosan menekültnek. Átmeneti védelmet élveznek, amihez hozzátartozik a szabályozott hozzáférés a munkaerőpiachoz. A közhiedelemmel ellentétben a többségük nem segélyből él, csak a legkiszolgáltatottabbak kapnak ilyen jellegű ellátást.

Törökországban a menekültek 90 százaléka nem menekülttáborokban, hanem városokban él, jellemzően a külvárosban. Ha valaki rendelkezik lakcímmel, az önmagában számos támogatás előtt nyitja meg az utat.

A negyven éves Suriyye hét gyerek anyja, egy elhagyott üzlethelységben lakik, amit hivatalosan elismertek lakóhelynek. A kártyájával ki tudja fizetni a húsz eurós havi lakbért, a villanyszámlát és az élelmet.

- Korábban gyapotültetvényen dolgoztam, a lányaimat egyedül kellett hagynom – mesélte az asszony. – Hét hónapja kaptam meg a kártyát, azóta otthon tudok maradni velük.

Az ENSZ Világélelmezési programja a partnereivel közösen százhúszezer ember élelmezését oldják mega régióban. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, hogy jogosult-e még egy család a kártyára, és hogy mit vesznek a pénzből.

- Fontos ez az információ, mert így lehet korrigálni, ha tévedtünk – mondta Martin Penner, a a Világélelmezési program munkatársa. – De arra is gyűjtünk adatokat, hogy strukturális kiigazításokat tegyünk, ha arra van szükség.

A projekt ez év végére már 1,3 millió embert érhet el a tervek szerint. Az EU Humanitárius Segélyszervezete adja a pénzt, az Élelmezésügyi Világszervezet, a török Vöröskereszt és a török közigazgatás pedig a lebonyolítást végzik.

- A projekt a nemzetközi erőforrásokat a létező állami szervezetrendszer segítségével osztja szét, ezért hatékony és a kapacitást is gyorsan lehet növelni – mondta Mathias Eck, az EU Humanitárius segélyszervezetének munkatársa. – Ezt a kártyát többféle támogatás célbajuttatására fel lehet használni. Tudunk készpénztámogatást adni az iskolás gyerekeknek például, de más speciális juttatást is ki lehet találni. Ezzel jelentősen bővül a hagyományos humanitárius segélynyújtás eszköztára.