Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Rohingya menekültválság Bangladesben

Rohingya menekültválság Bangladesben
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az ENSZ vizsgálatot rendelt el a myanmari muzulmán kisebbség, a rohingyák sérelmére elkövetett katonai büntetőakciók miatt. Az ENSZ szerint fennáll a lehetőség, hogy a buddhista többség emberiesség elleni bűntetteket követett el a rohingyák ellen.

A több száz, de lehet, hogy több ezer ember életét követelő októberi katonai büntetőakció óta- amelynek a kiváltó oka az volt, hogy az apartheidre emlékeztető körülmények között élő, állampolgársággal sem rendelkező rohingyák közül néhányan katonákat támadtak meg – hetvennégyezer rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe.

Kutupalong a legnagyobb menekülttábor Banglades dél-keleti részén. A hivatalos és a rögtönzött, nem hivatalos tábor egymás mellett áll. Az utóbbiban 66 000 úgynevezett “nem dokumentált myanmari állampolgár” tartózkodik. Többségük olyan rohingya, aki nem kapta meg a menekültstátuszt.

Rohingya crisis in Bangladesh

Zannat tizenöt éves, három hónapja érkezett. Tizenhárom évesen férjhez ment, azt mesélte, hogy már terhes volt, amikor a burmai katonák megerőszakolták.

- Jött a hadsereg, és elvitték a férjemet. Azután este értem is eljöttek, elvittek egy bokorba, és hat-hét katona megerőszakolt. – mesélte a lány. – Rengeteg embert megöltek. Rettenetes érzés, sok muzulmánt megkínoztak vagy megöltek, méghozzá a szemünk láttára.

A többi menekült is hasonló történeteket mesél a táborban, ezért gondolja az ENSZ, hogy a myanmari kormány által közölt számok a büntetőakció áldozatairól nem felelnek meg a valóságnak, és akár több ezer rohingyát is megölhettek.

Banglades hivatalos álláspontja szerint a rohingyák csak ideiglenesen tartózkodnak itt, de sokan már évtizedek óta itt vannak. A Világélelmezési Program az EU Humanitarius Segélyszervezetének támogatásával felállított egy élelmezési központot.

- Nagyjából 7000 fél évtől hat éves korú gyereket látunk el, és majdnem 1400 terhes vagy szoptatós nőt – mondta Mohammed Asikulla, a Világélelmezési Program asszisztense. – Október óta 40 százalékkal nőtt a szolgáltatást igénybe vevők száma.

A babákat havonta egyszer mérik. Az anyukáknak vitaminokat és tápanyagban gazdag gabonaféléket adnak a kicsik etetéséhez. A rögtönzött tábor többi lakójának is osztanak ételt, a hivatalos táborban pedig csipkártyával kapnak enni. A cél a segítségnyújtás összehangolása.

Az egészségügyi ellátás is érzékeny kérdés a meneküttáborban. Kutupalongból Ledába mentünk, ahol a NAF folyó képezi a Myanmar és Bangladesh közti határt.

Októberben európai forrásokból nyílt meg az IOM Klinika, amely havonta ötezer pácienst fogad.

- Mindenféle sürgősségi esetet tudunk itt kezelni, szükség esetén azonnal be tudjuk utalni a betegeket egy magasabb szintű központba – vezette körbe az Euronews stábját Mohiuddin Khan orvos. – Ez a rehabilitációs részleg. A páciensek a rögtönzött menekülttáborból jönnek ide. A laborban széles körben el tudjuk végezni az alapvető vizsgálatokat.

Mohammed Nurullal a klinikán találkoztunk. Decemberben eltörte a karját, miközben a burmai katonák elöl menekült. Egyenesen Bangladesba jött, rögtön megoperálták, most a rehabilitáció zajlik. Mohammed öt családtagját vesztette el az októberi mészárlásban, több testvérét és két lányát.

- Rengeteg incidensnek a tanúja voltam – mesélte Mohammed. – Láttam, ahogy embereket elraboltak, láttam tömeges nemi erőszakot, láttam, hogy élve elégettek gyerekeket. A falum porig égett. Rohingya muzulmánként a jogaink elismerését akarjuk, állampolgárságot és békét a falvainkban. Nem akarok itt élni, haza akarok menni.

Az EU Humanitárius Segélyszervezetét arról kérdeztük, változott-e a Bangladesben lévő, semmilyen állampolgársággal nem rendelkező rohingyák helyzete az erőszak kitörése óta.

- Annak ellenére, hogy az egyik legszegényebb ország a régióban, és rengeteg más gonddal is küzd, Banglades megengedte ezeknek az embereknek, hogy itt maradjanak – mondta Pierre Prakash, az EU Humanitárius Segélyszervezetének helyi felelőse. – Ugyanakkor nincsenek meg az eszközei, hogy kezelje a humanitárius válságot. Nincsenek meg a forrásaik, ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség segítsen. Azok az emberek, akiket itt lát, száz százalékban a nemzetközi segítségnyújtástól függenek.

- Természetesen a segítségnyújtás hosszú távon nem megoldás – folytatta Prakash. – Viszont a hosszú távú megoldás a politikán múlik, hogy hajlandóak-e kezelni a problémát, különösen Myanmarban, ahonnan ezek az emberek folyamatosan jönnek át a határon.