Bár Franciaország kevesebb fosszilis energiahordozót használ, még mindig messze elmarad éghajlatvédelmi céljaihoz szükséges, évi 5 százalékos kibocsátáscsökkentéstől.
Franciaország váratlan lendületet kapott az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseihez, ám ennek árát a fogyasztók a benzinkútnál érzik meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Iránban zajló háború miatt az egekbe szökő üzemanyagárak arra késztették az embereket, hogy kevesebb gázolajat vásároljanak, és otthon visszafogják a gázfogyasztásukat. Ennek is köszönhető, hogy a Citepa szerint – ez a Franciaország környezeti hatásait a levegőszennyezés és az üvegházhatású gázok mérésével nyomon követő francia szervezet – 2026 első felében 4,1 százalékkal csökkent a kibocsátás.
Franciaország jelen állás szerint idén 2,8 százalékkal vághatja vissza kibocsátását, szemben a 2025-ben mért 2,1 százalékos csökkenéssel. Ez nagyjából 10 millió tonnával kevesebb kibocsátást jelentene, mint tavaly.
Mindezek ellenére az ütem még mindig elmarad attól, ami a hosszú távú klímacélok eléréséhez szükséges lenne. Franciaország célja, hogy 2030-ra a kibocsátást az 1990-es szint felére csökkentse, ehhez viszont évente nagyjából 5 százalékos mérséklésre lenne szükség.
Az üzemanyagárak sújtják a francia fogyasztókat
A kibocsátáscsökkenés jelentős része arra vezethető vissza, mennyibe kerül teletankolni az autót. Az év eleje óta az üzemanyagárak meredeken emelkednek: a gázolaj 45 százalékkal drágult, miután az Iránban zajló háború visszafogta az olajszállításokat a Hormuzi-szoroson keresztül.
Az emberek egyszerűen kevesebb üzemanyagot vesznek azóta. A dízelértékesítés 2026 első hat hónapjában 7,3 százalékkal esett vissza, miközben a közlekedési szektor kibocsátása ugyanebben az időszakban 4,5 százalékkal csökkent.
A lakó- és kereskedelmi épületek kibocsátása még nagyobb mértékben, 12 százalékkal esett az év első felében, főként azért, mert kevesebb földgázt használtak fűtésre, meleg vízre és főzésre.
A lefelé tartó trend azonban várhatóan nem tart sokáig. A Citepa arra számít, hogy az év második felében a kibocsátás mindössze 1,3 százalékkal csökken, részben azért, mert Franciaország több gázüzemű erőművet használ, hogy villamos energiát termeljen a szomszédos országok számára.
Az energiatermelő ágazat kibocsátása az előrejelzések szerint így éves szinten 3,6 százalékkal nőhet, még akkor is, ha a közlekedésben és más szektorokban tovább folytatódik a csökkenés.
Monique Barbut ökológiai átmenetért felelős francia miniszter „biztatónak” nevezte a visszaesést, de elismerte, hogy ez „még nem elég a klímacéljaink teljesítéséhez” – írja az AFP.
Világszerte is csökkenhetnek a kibocsátások először 2020 óta
Másutt Európában a kibocsátás folyamatosan, még ha lassan is, mérséklődik.
Németországban 2026 első felében nagyjából 2 százalékkal csökkent a kibocsátás az olaj iránti kereslet visszaesése miatt. Az Agora Energiewende nevű agytröszt azonban arra figyelmeztetett (forrás: angol), hogy az ország így is mintegy 10 millió tonnával túllépheti éves kibocsátási limitjét – ez lenne az első ilyen eset a 2019-ben elfogadott, mérföldkőnek számító klímatörvény óta.
A magas energiaárak Európa-szerte arra ösztönözték a háztartásokat, hogy olcsóbb alternatívákat keressenek a fosszilis tüzelőanyagok helyett. 2026 elején Franciaországban, Németországban és Lengyelországban 25 százalékkal nőttek a hőszivattyú-eladások, és az elektromos autók értékesítése is megugrott a háború kezdete óta. Közben a napenergia becslések szerint 37,4 milliárd euróval csökkentette az EU gázimport-számláját a februárban kitört háború óta.
Európán kívül is csökken a kibocsátás. Kínában 2026 második negyedévében 9 százalékkal esett vissza az olajfelhasználás, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 1 százalékkal csökkent – ez volt az első alkalom, hogy Kína kibocsátásának mérséklődése az olajhoz, és nem a szénhez köthető.
A Carbon Brief friss jelentése, amely a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) (forrás: angol) előrejelzésein alapul, arra utal, hogy az idei évben világszerte mintegy 0,5 százalékkal csökkenhet a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás, ami az első éves visszaesés lenne azóta, hogy a 2020-as kijárási korlátozások szinte egyik napról a másikra lezuhantották a kibocsátást.
Noha az IEA arra számít, hogy a háború lezárulta után ismét nőni fog az olaj iránti kereslet, a nap- és szélenergia, az atomerőművek, az elektromos autók és a hőszivattyúk széles körű elterjedése a jövőben is alacsonyan tarthatja a fosszilisenergia-felhasználást, még akkor is, ha az árak stabilizálódnak. Ezek a technológiák a hivatal számításai szerint 2025-ben világszerte mintegy 3 milliárd tonnányi szén-dioxid-kibocsátást akadályoztak meg.