Francia kormányfő: az elektromosítás immár nemcsak klímaügy, hanem nemzeti érdek
Franciaország fel akarja gyorsítani villamosítását, miközben az Irán elleni háború továbbra is rámutat a fosszilis energiahordozóktól való függés veszélyeire.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa olaj- és gázárai a piacon tapasztalható visszaesés ellenére is tartósan magasak maradhatnak, miután bejelentették a két hétre szóló tűzszünetet.
A Perzsa-öbölbeli létesítmények elleni hetek óta tartó támadások várhatóan több évre kihatnak a gázellátásra, miközben a Hormuzi-szoros – amelyen a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át – a háború kezdete óta gyakorlatilag zárva van.
A szárnyaló árak arra ösztönözték a kontinens lakóit, hogy a helyben termelt, tiszta energia felé forduljanak: több országban nő az elektromos járművek (EV), a hőszivattyúk és a tetőre szerelt napelemek elterjedtsége. Az Egyesült Királyság pedig a legújabb európai ország, amely jóváhagyta a háztartások energiaköltségeinek csökkentését szolgáló plug-in napelemes rendszereket.
Végre hátat fordít Franciaország a fosszilis energiahordozóknak?
Április 1-jén a francia kormány bejelentette, hogy felgyorsítja a gazdaság villamosítását, és fokozatosan megszünteti a fosszilis energiahordozó-importtól való függést.
„A kérdés már nem csupán a klímáról szól, hanem immár nemzeti érdek is” – mondta akkor Sébastian Lecornu miniszterelnök.
A kormány célja, hogy 2030-ra Franciaország fosszilis energiafüggőségét a jelenlegi 60 százalékról 40 százalékra csökkentse. Ezt elsősorban a közlekedés és az épületek villamosításával, valamint az elektromos járművek és a hőszivattyúk „szélesebb körű elterjesztésével” kívánják elérni.
„A francia kormány villamosítási terve pozitív mintát adhat Európának a jelenlegi energiaválság strukturális kezelésére” – mondja Neil Makaroff, a pán-európai Strategic Perspectives agytröszt igazgatója.
„Franciaország egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy vezesse a kontinens villamosítását: bőséges alacsony szén-dioxid-kibocsátású árammal rendelkezik, kiépített nukleáris flottával és hatalmas megújuló potenciállal, különösen a tengeri szélerőművek és a napenergia terén.”
Franciaország az év elején jelentette be, hogy 2030-ra 60 százalékra kívánja növelni az áram részarányát az energiafogyasztásban; a hajtóerőt hat új nukleáris reaktor és egy megújulókból álló energiamix adja majd.
Több elektromos töltőállomás és támogatás hőszivattyúkra
A héten (április 8-án) az állami tulajdonú Électricité de France (EDF Group) energetikai vállalat 240 millió eurós beruházási csomagot jelentett be Franciaország villamosításának támogatására.
Ebből 30 millió eurót vásárlási támogatásként különítettek el azoknak a fuvarozóknak, akik dízelzabáló teherautóikat elektromos nehéz-tehergépjárművekre cserélik; az átlagos támogatás járművenként 15 ezer euró.
További 50 millió eurót fordítanak a következő három évben 180, távolsági elektromos teherautókat kiszolgáló töltőállomás létesítésére Franciaország szárazföldi területén.
Nyolcvanmillió eurót szánnak olyan projektek támogatására, amelyek új, nagy áramfelhasználású iparágak betelepítését célozzák Franciaországban. Az EDF szerint emellett „kulcsrakész, hálózati csatlakozással rendelkező telephelyeket” is kínálnak majd, hogy lerövidítsék az ipari beruházások indulási idejét. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell éveket várniuk a hálózati csatlakozási engedélyekre, jóval gyorsabban megkezdhetik a működést.
A támogatási alap emellett fix, 1000 eurós (a meglévő programokkal kombinálható) hozzájárulást nyújt 80 ezer alacsony jövedelmű háztartásnak egy hőszivattyú telepítéséhez, amely a gáz- vagy olajkazánt váltja ki.
„Ma, minden korábbinál nagyobb mértékben szeretnénk felgyorsítani az energiafelhasználás villamosítását, hogy segítsük az országot a fosszilis energiahordozóktól, különösen a gáztól és az olajtól való függőség csökkentésében” – mondja Bernard Fontana, az EDF Group vezérigazgatója.
Fontana hozzátette, hogy a 240 millió eurós vállalás bizonyítja: az EDF „kézzelfogható lépéseket” tesz Franciaország energetikai és ipari szuverenitásának erősítéséért.
Az EDF-alapról további információkat talál itt (forrás: angol).
Elég-e Franciaország villamosítási terve?
2024-ben az uniós áramtermelés csaknem fele (47,5 százaléka) származott megújuló forrásokból, ami 2,1 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.
Az Eurostat adatai szerint Ausztria áll az élen: az elfogyasztott villamos energia 90,1 százalékát megújuló forrásokból állította elő. Őt követi Svédország (88,1 százalék) és Dánia (79,7 százalék).
Franciaországban 2024-ben mindössze 31,3 százalék volt a megújulók aránya, így a szomszédos Spanyolország (59,7 százalék) mögött kullog. Az ország továbbra is az atomenergiára támaszkodik, amely az energiamix mintegy 67 százalékát adja.
A miniszterelnök többször is elutasította, hogy az atomenergia és a megújulók közötti választásként állítsák be a vitát, szerinte ez „zsákutca” – jóllehet továbbra is aggodalmak övezik a hulladékkezelést, a beruházási költségeket és a szabotázs katasztrofális kockázatait.
„Az igazi küzdelem az, hogy megszabaduljunk a szénalapú energiától, és csökkentsük az importfüggőségünket” – fogalmazott az év elején.
Noha az atomenergia nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, ezért alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahordozónak számít, nem tekintik megújulónak. Ennek oka, hogy az atomenergia uránból termelődik, amely a Föld kérgében található, véges nyersanyag.