A megkérdezett anyasági egészségügyi dolgozók 73 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt a hőhöz köthető esetek száma.
Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőség egyre veszélyesebbé teszi a terhességet és a szülést. A Wellcome globális egészségügyi alapítvány megbízásából készített felmérés szerint a nőgyógyászok, szülésznők és más, anyai egészséggel foglalkozó szakemberek csaknem háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt öt évben nőtt a hőséghez köthető esetek vagy szövődmények száma.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testületének vezetője a ma, október 5-én, Fidzsi-szigeteki Nadi városában tartott elő-COP találkozón ismertette a felmérés eredményeit, miközben a szélsőséges hőség kevésbé nyilvánvaló veszélyeire figyelmeztetett.
A magasabb hőmérsékletet koraszüléssel, halvaszületéssel és alacsony születési súllyal, valamint az anyákat érintő szövődményekkel hozták összefüggésbe. A Wellcome szerint minden 1°C-os hőmérséklet-emelkedés 5 százalékos növekedéssel jár együtt a koraszülések, és 7 százalékos emelkedéssel a terhességi cukorbetegség előfordulásában.
Stiell szerint azonban a kockázatok jelentős része jobb tervezéssel mérsékelhető, legyen szó fejlettebb hőségriasztásról vagy egyszerűen a klinikák megbízható víz- és áramellátásáról.
Az egészségügyi dolgozók segítséget kérnek a szélsőséges hőség ellen
A Wellcome felmérése 1000, anyai egészséggel foglalkozó szakembert kérdezett meg Ausztráliában, Brazíliában, Indiában, az Egyesült Királyságban és Zimbabwéban. 98 százalékuk gondozott már olyan várandós nőt, akinek egészségét véleménye szerint a szélsőséges hőség befolyásolta, és 99 százalék ugyanezt mondta egy vagy több csecsemőről.
A megkérdezettek túlnyomó többsége azt is jelezte, hogy több támogatásra van szüksége. 92 százalékuk sürgette, hogy több képzést, útmutatást és erőforrást kapjanak a várandós nők hőség elleni védelméhez.
Stiell a Wellcome által szervezett eseményen mondta el beszédét az elő-COP nyitónapján; a találkozót október 5. és 8. között rendezik. Ez az utolsó nagyobb egyeztetés a COP31 előtt, amelyet november 9. és 20. között tartanak a törökországi Antalyában.
Az idei csúcs társházigazdái – Törökország és Ausztrália – „megvalósítási COP”-ként hirdették meg a konferenciát, amelynek célja, hogy az ígéretekből valódi előrelépés legyen. Fő témáik közé tartozik a klímafinanszírozás, az ellenálló városok és infrastruktúrák kiépítése, valamint a sérülékeny régiók védelme. Mindkét országot azonban bírálatok érték amiatt, hogy továbbra is erősen támaszkodnak a szénre, amelyet gyakran az energia „legszennyezőbb” formájaként emlegetnek.
Stiell szerint a kormányoknak az éghajlatvédelmi intézkedések részeként az anyák és újszülöttek egészségét is kiemelt figyelemmel kell kezelniük.
Mint mondta, a várandós nők, akik szabadtéren dolgoznak, otthonukban nem áll rendelkezésre megfelelő hűtés, vagy hosszú utat kell megtenniük az orvosi ellátásért, alig kapnak védelmet a szélsőséges hőség idején. A rendelők és klinikák számára is komoly kihívást jelent, ha a víz-, az áram- vagy a hűtés biztosítása nem megbízható.
„A »hűvösben maradni« egyszerűen nem opció, ha nincs hová elmenekülni a hőség elől” – fogalmazott Stiell.
Hőségriasztásoktól a hűtőtetőkig: a megoldások már léteznek
Felrázó üzenetében Stiell arra szólította fel a kormányokat, hogy fektessenek be gyakorlati megoldásokba, például hőségriasztásokba, jobban képzett egészségügyi személyzetbe, víz- és áraminfrastruktúrába, valamint olyan klinikákba, amelyek felkészültek a szélsőséges hőmérsékletekre.
A világ számos pontján már tesztelik ezeket az ötleteket.
Zimbabwéban és Dél-Afrikában egy, a Wellcome által finanszírozott, 1600 nőt bevonó projekt alacsony költségű védelmi eszközöket vizsgál a szélsőséges hőség ellen, többek között napkalapokat, kulacsokat, esernyőket és ventilátorokat. Egyes közösségek a háztetőket fehérre festik, rádióban sugároznak hőséggel kapcsolatos tanácsokat, és egészségügyi dolgozókat képeznek ki arra, hogy egy alkalmazáson keresztül napi figyelmeztetéseket küldjenek.
A városok is csökkenthetik azt a hőterhelést, amellyel a várandós nők és a gyerekek mindennapjaik során szembesülnek. A legígéretesebb megoldások közül sok viszonylag olcsó, és gyakran a meglévő infrastruktúrára támaszkodik. A Manchesteri Egyetem kutatói például kimutatták, hogy a tetőre szerelt esővízgyűjtő rendszerek a tárolt esővíz visszaporlasztásával segíthetnek hűvösebben tartani a városokat.
Amikor a víz elpárolog, lehűti a tetőt, így kevesebb hő jut az épületbe, és csökken a légkondicionálás iránti igény. Ha kevesebbet használják a légkondicionálót, kevesebb hőt bocsátanak ki a szabadba is.
Spanyolországban eközben több száz meglévő középületet jelöltek ki klímamenedékként, hogy a lakosoknak legyen hová betérniük a veszélyes hőhullámok idején. Csak Barcelonában mintegy 400 ilyen helyszín van, köztük könyvtárak, múzeumok és vásárcsarnokok.
A COP31 házigazda városa már most keresi a megoldásokat a szélsőséges hőségre. Antalya feltérképezte azokat a városrészeket, ahol a magas hőmérséklet és a sérülékeny lakosság egybeesik, majd az adatok alapján ezekre a területekre összpontosította az árnyékolást, a zöldfelületek kialakítását, a korai előrejelző rendszereket és az egészségügyi támogatást.
A társadalom leginkább kiszolgáltatott tagjait védő intézkedések finanszírozása újabb próbát jelent a kormányok számára. A COP30 résztvevő országai megállapodtak abban, hogy 2035-ig megháromszorozzák a klímaalkalmazkodási finanszírozást. A COP31 próbára teheti, hogy az ígéretekből lesz-e kézzelfogható cselekvés.
„A változó éghajlatot soha nem szabad kifogásként elfogadni arra, hogy a terhesség és a szülés kevésbé biztonságossá válik” – mondta Stiell. „Egy újszülött egészséges életkezdése soha nem függhet attól, hogy a család képes-e elmenekülni a hőség elől.”