Most először fordul elő, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkenését a kőolajfogyasztás visszaesése okozza, nem pedig a szénfelhasználásé.
Kína szén-dioxid-kibocsátása az év második negyedében csökkent, derül ki egy új elemzésből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ország kibocsátásai korábban is csökkentek már, de most először állt a háttérben az olajfogyasztás visszaesése – miután az Egyesült Államok és Irán közötti háborúhoz kapcsolódó közel-keleti hajózási fennakadások nyomán Kína olajimport iránti kereslete „drasztikusan visszaesett”.
A bolygó felmelegedéséért felelős CO2-kibocsátás április és június között 1 százalékkal csökkent a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzése szerint, amelyet a Carbon Brief közölt.
Az olajfelhasználás összességében 9 százalékkal, a közlekedésben pedig 16 százalékkal esett vissza a kínai kormányzati adatok értékelése alapján.
A helyzet „nagyon egyértelműen igazolta Kína energiabiztonsági stratégiáját, különösen az elektrifikáció szerepét ebben a stratégiában” – mondja Lauri Myllyvyrta, a CREA társalapítója és vezető elemzője.
A korlátozott olajimport felgyorsította Kínában az elektrifikációt
A létfontosságú Hormuzi-szorosban – amelyen korábban a világ olaj- és gázszállításainak 20 százaléka haladt át – bekövetkezett súlyos fennakadások jelentősen visszavetették az olajszállításokat Kínába, a világ második legnagyobb gazdaságába és legnagyobb nyersolaj-importőrébe.
Most, több mint fél évvel az USA–Irán háború kezdete után Kína a vártnál zökkenőmentesebben vészelte át a bonyodalmakat; sok szakértő ennél nagyobb nehézségekre számított.
Myllyvirta szerint a válság felgyorsította az elektromos járműflották elterjedését Kínában a hagyományosan üzemanyag-zabáló ágazatokban, például az építőiparban és a bányászatban.
„Nagyon valószínű, hogy az ilyen változások tartósnak bizonyulnak” – mondja.
Az elektromos nehézteherautók értékesítése mintegy 77 százalékkal nőtt éves összevetésben a második negyedévben, miközben az utakon futó elektromos járművek száma 33 százalékkal emelkedett, a töltési volumen pedig 60 százalékkal, ami a meglévő elektromos járművek fokozott használatára utal.
Korábbi kibocsátáscsökkenéseket Kínában elsősorban a szénfelhasználás visszaesése okozta, nem pedig az olajé – állapítja meg a CREA.
A napenergia megelőzte a szenet a világ legnagyobb kibocsátójában
Kína a világ legnagyobb kibocsátója, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 30 százalékáért felel.
Vezetői ígéretet tettek a CO2-kibocsátás mérséklésére és a zöld átállás felgyorsítására, céljuk, hogy 2060-ra elérjék a karbonsemlegességet.
Noha a második negyedévben csökkent a kibocsátás, az elsőben 2 százalékkal emelkedett a CREA adatai szerint, így „az év első felében összességében kismértékben még mindig magasabb szinten áll”.
A hét elején a kínai hatóságok közölték, hogy az ország beépített napenergia-kapacitása első ízben haladta meg a széntüzelésű erőművekét.
Kínában robbanásszerűen nőtt a megújuló energiák telepített kapacitása, miközben az energiamixben a szén aránya az elmúlt években enyhén csökkent.
Ennek ellenére az április és június közötti időszakban a villamosenergia-ágazat kibocsátása nőtt a fokozott szénfelhasználás miatt, miközben a gáztüzelésű termelés visszaesett. Mindez annak ellenére történt, hogy a szél- és napenergia-kapacitás erőteljesen bővült; a „pazarló” módon kihasználatlanul maradó áram továbbra is visszatérő gond, amely egy olyan hálózattal függ össze, amelyet még nem igazítottak hozzá a változékony megújuló termelés növekvő arányához.