Németország lett a harmadik európai ország, amely bemutatta a fosszilis energiahordozókról való leválást célzó nemzeti ütemtervét, de a szakértők szerint a célok még így is „elégtelenek”.
Németország bemutatta azt az ütemtervet, amely szerint 2045-ig megszünteti a fosszilis energiahordozóktól való függőségét, és ezzel Európában harmadikként vállal ilyen célt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Noha a 2023-as ENSZ COP28 klímacsúcson csaknem 200 ország vállalta, hogy leépíti a szén, az olaj és a gáz használatát, a német környezetvédelmi minisztérium tegnap (szeptember 23-án) közölte, hogy közülük eddig csak nagyon kevesen álltak elő konkrét tervekkel.
A fosszilis energiahordozókról való átállás tavaly a Belémben rendezett COP30 tárgyalások egyik legvitatottabb témájává vált, noha hivatalosan nem szerepelt a napirenden. Több mint 90 ország támogatta egy olyan ütemterv ötletét, amelyben minden állam maga határozhatná meg, mikorra akarja kivezetni a fosszilis energiahordozókat.
Végül azonban a csúcstalálkozó utolsó óráiban minden ilyen hivatkozás kikerült a zárómegállapodásból, miután több nagy olajexportőr, úgynevezett petroállam megvétózta a javaslatot.
Németország 2045-ig felhagy a fosszilis energiahordozókkal
Németország, Európa legnagyobb gazdasága azt közölte, hogy mostantól a megújuló energiatermelés bővítésére és az elektromos járművekre (EV-kre) való nagyobb mértékű átállásra összpontosít.
Emellett az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszereit is felhasználja majd arra, hogy eltérítse az ipari szennyezőket a fosszilis energiahordozóktól.
Castern Schneider környezetvédelmi miniszter szerint az Irán elleni háború, amely az egekbe repítette az olaj- és gázárakat, világosan megmutatja, miért kell feladni a fosszilis energiahordozók használatát.
„Nemcsak a világszerte tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek mutatják, mennyire sürgősen kell többet tenni a klímavédelemért” – tette hozzá.
„Ha a Hormuzi-szorosban kialakuló helyzet dönti el, hogy az emberek meg tudják-e fizetni a napi munkába járást, az tarthatatlan állapot.”
„Az ütemterv csak a rajtvonal”
Németország ütemterve az ENSZ főtitkárának klímacsúcsa után született, ahol António Guterres felszólította a kormányokat, hogy fogadjanak el hivatalos, nemzeti terveket a fosszilis energiahordozókról való átállásra, egyértelmű határidőkkel, a Párizsi Megállapodással összhangban.
„A szénről, olajról és gázról a tiszta megújuló energiára való gyorsabb átállás erősíteni fogja az energiafüggetlenséget, és ebben a kritikus időszakban megvédi a fogyasztókat az ársokkoktól” – mondta Jennifer Morgan, Németország korábbi klímamegbízottja.
„Csakhogy az ütemterv csak a rajtvonal. Ahhoz, hogy valóban eredményeket hozzon, ezt a stratégiát gyorsabb, tudatosabb és igazságosabb kivezetéssel kell alátámasztani, párhuzamosan a zöld villamosítás felgyorsításával.”
Hogyan áll a többi európai ország?
Az év elején Franciaország lett az első európai ország, amely ütemtervet tett közzé a fosszilis energiahordozók kivezetésére. A terv szerint 2050-re vetne véget az olajtól és gáztól való függésének, ami kevésbé ambiciózus cél, mint a német.
Az ütemterv értelmében Franciaország utolsó két széntüzelésű erőműve 2027-ig bezár. A cél az is, hogy 2030-ra minden három újonnan eladott autóból kettő elektromos legyen, amit a töltőinfrastruktúra bővítése, valamint az autóbuszok és a nehéz-tehergépjárművek fokozott villamosítása támogat.
A hónap elején Hollandia is bemutatta saját, a fosszilis energiahordozóktól való elmozdulást célzó nemzeti tervét az új Nemzeti Energiastratégia részeként. A dokumentum azonban nem jelöl meg kötelező érvényű végső határidőt a fosszilis energia felhasználásának befejezésére.
„Franciaország, Hollandia és Németország ütemterveinek célkitűzései még mindig elmaradnak attól, ami szükséges lenne az energiabiztonság javításához, vagyis a volatilis és drága fosszilis importtól való függés csökkentéséhez” – mondta Linda Kalcher, az európai Strategic Perspectives agytröszt képviselője.
Laurie Van Der Burg, az Oil Change International szakértője szerint Németország elismerést érdemel a fosszilis energiahordozók kivezetésére tett vállalásáért.
„Németország kormánya azonban úgy próbál klímavezetőként fellépni, hogy erőfeszítései nincsenek arányban sem a válság valóságával, sem azzal a felelősséggel, amelyet gazdag, történelmi nagy kibocsátóként visel” – tette hozzá.
„Ha Németország komolyan gondolja a gazdasági jólétet, az energiabiztonságot és a megfizethetőséget, akkor véget kell vetnie a fosszilis energiahordozók finanszírozásának, meg kell erősítenie a nemzeti ütemtervet, és a közpénzeket egy rugalmas és megfizethető, megújuló energiákra épülő jövőbe kell átcsoportosítania.”