A 2028-as Európai Zöld Főváros díj nyertese 600 000 euró támogatást kap, hogy a vállalásait további konkrét lépésekre váltsa.
Megvan az EU 2028-as legzöldebb városa; a cím fölényes győzelmet hozott Spanyolországnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság éves European Green Capital és Green Leaf díjai (forrás: angol) azokat a városokat ismerik el, amelyek mérhető környezeti előrelépést érnek el, miközben javítják lakóik életminőségét.
Júniusban egy független szakértői testület a 27 jogosult pályázóból nyolc döntőst választott ki, a levegő- és vízminőségtől kezdve a biodiverzitásig és a kibocsátások csökkentésére tett erőfeszítésekig mindent mérlegelve.
Öten versengtek a Zöld Főváros címért: a dániai Aalborg, a lengyelországi Bielsko-Biała, a szlovákiai Košice, a portugáliai Porto és Zaragoza Spanyolországban. További három város – a spanyolországi Benidorm és Chiclana de la Frontera, valamint a portugáliai Estarreja – került a Green Leaf díj rövid listájára, amelyet kisebb lakosságszámú városoknak ítélnek oda.
Leleplezték Európa legzöldebb városát
Tegnap (csütörtök 8-án) a portugáliai Guimarãesben tartott ünnepélyes ceremónián az előző, 2026-os díjazott, Zaragoza kapta a 2028-as Európai Zöld Főváros címet.
A város az első díjat „erős irányításáért és hosszú távú elkötelezettségéért” kapta, amelyek „segítik a várost abban, hogy sikeresen reagáljon a növekvő klímakihívásokra”. A 600 000 eurós pénzjutalommal elismert Zaragozát külön dicséretben részesítették a városi biodiverzitás, a zöldterületek és a fenntartható területhasználat terén végzett munkájáért.
A város egy Zöld Infrastruktúra Mestertervet is bevezetett, amely „sokféle stratégiát határoz meg a városon belüli zöld elemek maximalizálására és összekapcsolására”.
Benidorm és Estarreja szintén lenyűgözte a zsűrit azzal, milyen elszántan törekszik zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakóhelyek kialakítására – mindkettő megkapta az Európai Green Leaf 2028 címet. A két város egyenként 200 000 eurót fordíthat majd zöld projektekre és nyilvános programokra.
Benidorm azért tűnt ki, mert „sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette nyomást”, miközben megőrzi a környezetvédelmi garanciákat és a fenntartható fejlesztést, Estarreját pedig „meggyőző példaként” emelték ki a zöld átalakulásra, amelynek sikerült túllépnie ipari múltján.
„Városaink Európa környezeti átállásának középpontjában állnak” – mondja Jessika Roswall, az európai környezetvédelemért, a vízügyi rezilienciáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos.
„Itt tudjuk a politikákat látható változássá alakítani azzal, hogy visszahozzuk a természetet a lakónegyedekbe, hogy lehűtsük az utcákat, csökkentsük a levegő-, víz- és zajszennyezést, javítsuk a hulladékgazdálkodást, és egészségesebb, fenntarthatóbb élettereket teremtsünk az emberek számára, ahol élhetnek és gyarapodhatnak.”
Roswell gratulált mindhárom győztesnek, és hangsúlyozta, hogy Spanyolország és Portugália számos városa „valódi úttörő a városi fenntarthatóságban”.
Hozzátette: „Remélem, tapasztalataik sok más európai várost is inspirálnak, és felgyorsítják az átmenetet a zöldebb, ellenállóbb közösségek felé.”
Hogyan bírálják el Európa legzöldebb városait?
Az EU a Zöld Főváros Díjat azért hozta létre, hogy elismerje azokat a városokat, amelyek kézzelfogható előrelépést érnek el környezeti problémák kezelésében, és javítják lakosaik életminőségét.
A fődíjra a 100 000 főnél nagyobb városok pályázhatnak. A 20 000 és 100 000 közötti lakosságszámmal rendelkező kisebb városok a Green Leaf címért versenyeznek.
A szakértői testület hét területen értékelte a pályázókat, többek között azt, milyen tiszta a levegőjük és a vízkészletük, hogyan védik a természetet és a zöldfelületeket, miként kezelik a hulladékot és a zajt, milyen ütemben csökkentik a kibocsátásokat, és hogyan készülnek az olyan fenyegetésekre, mint az szélsőséges hőség vagy az árvizek.
Hogyan alkalmazkodnak az európai városok a forróbb klímához?
Az EU által elismert változások egy, az egész kontinensen látható szemléletváltás részei. Ahogy a nyarak egyre forróbbak, az időjárás pedig kiszámíthatatlanabbá válik, a várostervezők egyre több teret adnak a fáknak, a parkoknak és a víznek.
Például Barcelonában egyes utcákat lezártak az átmenő forgalom elől, másokat pedig parkokká és sétálóövezetté alakítottak.
Milánóban a Bosco Verticale mutatott meg egy kicsi, de fontos példát arra, hogyan lehet zöldfelületeket létrehozni ott is, ahol alig van hely parkoknak: a két lakótorony teraszain több mint 21 000 fa és cserje kapott helyet.
Az észak-hollandiai Breda városát az ezredforduló óta széles körű civil részvétel formálta át. A betontömböket fű, virágágyások és fák váltották fel, az otthonok és iskolák pedig zöldtetőket alakítottak ki.
Ma a város területének 60 százaléka zöldfelület, ami egy több mint tízéves munka eredménye, és segített abban, hogy Breda 2025-ben az EU első National Park City városává váljon.
A Zöld Városok díjai ugyanakkor nem pusztán arról szólnak, hogy növényekkel borítják be az épületeket vagy az utcákat. A németországi Heilbronn például a 2027-es Zöld Főváros címet nyerte el, miután kiemelkedő pontszámot ért el többek között a tiszta levegő és víz, a zajcsökkentési intézkedések és a hulladékcsökkentés terén.