Izrael technológiavezérelt gazdasága az IMF szerint 2026-ra, háborús évek közepette, lehagyja Svédországot és Írországot, és a világ 25. legnagyobbja lesz. Miközben európai és izraeli döntéshozók ezen a héten Jeruzsálemben gyűlnek össze a szorosabb kapcsolatokért, mit tanulhat Európa az innovációs modellből?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon. Az IMF 2026. októberi előrejelzése mintegy 747 milliárd dolláros nominális bruttó hazai termékkel (GDP) számol, ami azt jelentené, hogy Izrael megelőzi Svédországot és Írországot a világranglistán.
Az adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég gyűlik össze az ELNET Jerusalem Summit rendezvényen, amelyet november 22. és 24. között tartanak, és amelynek napirendjén az Izrael és Európa közötti szorosabb együttműködés szerepel biztonságpolitikai, technológiai, kutatási és kereskedelmi területeken.
Az elhúzódó geopolitikai kihívások ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2026-ra. Izrael jegybankja ennél is optimistább, 5,6 százalékos növekedést vár az idei évre és 7,5 százalékot 2027-re, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések az izraeli vállalatok külföldi termelését is magukban foglalják. Ennek a tevékenységnek a figyelmen kívül hagyásával a központi bank 3,4 százalékos belföldi növekedésre számít 2026-ban és 5,1 százalékra 2027-ben.
Az adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy a biztonsági helyzet nehézségei ellenére a gazdaság jelentős helyreállási és bővülési potenciállal rendelkezik.
Izrael gazdasági sikereinek motorja
Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.
Izrael több évtized alatt egy szorosan összekapcsolt innovációs ökoszisztémát épített ki, amelynek különös erősségei a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemmel összefüggő innováció területén vannak.
Az Izraeli Innovációs Hatóság „State of High-Tech 2026” című jelentése szerint az ágazat 2025-ben az izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és az ország exportjának mintegy 58 százalékát képviselte.
Ezek a számok jól mutatják, milyen fontos szerepet tölt be a technológia Izrael gazdaságában. A high-tech vállalatok nemcsak közvetlenül generálnak gazdasági aktivitást, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, és összekapcsolják az izraeli vállalkozásokat a világ különböző pontjain lévő ügyfelekkel és partnerekkel.
A kutatás-fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.
Az OECD kutatás-fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP körülbelül 6,8 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb arány. Ezzel szemben az Európai Unió ugyanabban az évben a GDP mintegy 2,3 százalékát költötte K+F-re az Eurostat adatai alapján.
A különbség azt tükrözi, hogy a kutatásintenzív iparágaknak rendkívüli jelentőségük van Izrael gazdaságában. Egyúttal azt is szemlélteti, hogy az innovációba történő tartós beruházás miként válhat egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó elemévé.
Másfajta kapcsolat a kutatás, az üzleti világ és a vállalkozás között
Izrael innovációs modelljét szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magánvállalatok, a befektetők és a közszféra között.
A rendszer fontos eleme az Izraeli Innovációs Hatóság, amely támogatja a technológiai kutatást, a korai fázisban lévő vállalkozásokat és az ipari innovációt. Tevékenységei segítik a cégeket új technológiák fejlesztésében, és közelebb hozzák azokat a kereskedelmi alkalmazáshoz.
Izrael emellett olyan üzleti kultúrából is profitál, amelyben a vállalkozói szemlélet és a technológiai kísérletezés erősen meggyökeresedett. A kockázatitőke-befektetők fontos szerepet játszanak az ígéretes fiatal cégek finanszírozásában, ami azt tükrözi, hogy erős a kockázatvállalási hajlandóság, és jelentős összegeket fektetnek innovatív ötletekbe akkor is, amikor a kereskedelmi siker még messze nem garantált.
Másik meghatározó jellemző az izraeli vállalkozások nemzetközi orientációja.
A viszonylag kicsi hazai piac miatt az izraeli technológiai cégeknek gyakran már korai szakaszban külföld felé kell tekinteniük. A nemzetközi ügyfelek, befektetők és kereskedelmi partnerségek ezért központi szerepet játszanak üzleti stratégiáikban.
Az Egyesült Államok különösen fontos partnernek bizonyult. Az 1985-ben hatályba lépett amerikai-izraeli szabadkereskedelmi megállapodás keretet teremtett a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatok számára.
Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség
Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai környezetben ment végbe.
A katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, a munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai mind nyomást gyakoroltak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások szintén növelték a közpénzekre nehezedő terheket.
Ennek ellenére Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.
Az ország védelmi ipara is része ennek a képnek. Az olyan vállalatok, mint az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries, fejlett képességeket dolgoztak ki többek között a rakétavédelem, a radar, a drónok és a katonai elektronika területén.
A védelemmel összefüggő kutatások során kialakult szaktudás egy része a polgári iparágakban is hasznosulhat, különösen a kiberbiztonság, a kommunikáció és a fejlett mérnöki alkalmazások területén.
A katonai kiadásokat azonban nem szabad összetéveszteni a gazdasági jóléttel. A védelmi költekezés jelentős költségekkel jár, és csökkentheti az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre és más olyan beruházásokra rendelkezésre álló erőforrásokat, amelyek a hosszú távú növekedést támogatják.
Az OECD „Economic Survey of Israel 2025” című jelentése azt vizsgálja, milyen gazdasági kihívásokkal jár a konfliktus, és hangsúlyozza az infrastruktúrába, a készségek fejlesztésébe és a termelékenységbe irányuló beruházások megőrzésének szükségességét.
Gazdasági kihívások továbbra is fennállnak Izrael számára
Erős technológiai szektora ellenére Izrael továbbra is jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Az IMF 2026 júliusi értékelése arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmenetileg emelkedhet a magasabb energiaárak és az ellátási zavarok miatt, jóllehet a sékel erősödik.
A folyamatban lévő konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, a középtávú növekedést is várhatóan visszafogják.
Az IMF szerint a munkaerőpiacon régóta fennálló problémák, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási aránya, középtávon visszafoghatják az ország gazdasági növekedését.
Mit tanulhatna Európa egy kisebb gazdaságtól?
Mindazonáltal Izrael tapasztalatai több tanulsággal szolgálnak az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.
Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívás nem pusztán új ötletek megalkotása, hanem sokkal inkább az, hogy ezekből az ötletekből olyan sikeres vállalkozások szülessenek, amelyek képesek nemzetközi szinten is terjeszkedni.
Izrael tapasztalatai több olyan területet is kijelölnek, ahol Európa erősíthetné megközelítését.
Először az innovációt hosszú távú gazdasági prioritássá kell tenni. A kutatás-fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalkozások, a befektetők és a kormányok részéről. A közszféra támogatása ösztönözheti a magánberuházásokat, különösen olyan technológiák esetében, ahol a kereskedelmi megtérülés csak évek múlva jelentkezhet.
Másodszor, erősíteni kell az együttműködést az egyetemek és a vállalkozások között. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Európa meglévő kutatási partnerségeire építve javíthatná a technológia-transzfer rendszereit, és megkönnyíthetné a vállalkozók számára az akadémiai kutatások kereskedelmi hasznosítását.
Harmadszor meg kell könnyíteni a startupok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában számos innovatív fiatal vállalkozás működik, de az ígéretes cégek gyakran nehezen jutnak hozzá ahhoz a finanszírozáshoz, amelyre a nemzetközi terjeszkedéshez szükségük lenne. A kockázatitőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és az a befektetői hozzáállás, amely merész ötleteket támogat, segíthetnek abban, hogy az európai vállalkozások globálisan is versenyképesek legyenek. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, milyen fontos a kereskedelmi kockázatok elfogadása az innovációs folyamat részeként.
Negyedszer erősíteni kell az együttműködést a stratégiai iparágak között. Izrael tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki tudás különböző gazdasági ágazatok számára hozhat előnyöket. Európa szorosabb együttműködést ösztönözhetne az egyetemek, a polgári vállalatok és a stratégiai kutatási programok között, miközben megfelelő biztosítékokat tart fenn.
Végül erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell ösztönözni. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokra céloznak. Az európai vállalkozások jobban kihasználhatnák az EU egységes piacát, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és szilárd alapot nyújt a nemzetközi terjeszkedéshez. Bár továbbra is vannak szabályozási és nemzeti különbségek, az integráltabb piac segíthet abban, hogy a cégek Európa-szerte növekedjenek, és világszinten is hatékonyabban versenyezzenek.
Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piaca vagy ipari bázisa méretétől függ, hanem attól is, hogy mennyire képes a tudást kereskedelmileg sikeres ötletekké alakítani.
Európa már most is rendelkezik az ehhez szükséges tudományos szakértelem nagy részével, ipari kapacitással és pénzügyi erőforrásokkal. A kihívás az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolják össze, támogassák az ígéretes vállalkozásokat növekedésük során, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erőteljesebb hajtóerejévé tegyék.
A cél ezért az kell legyen, hogy Európa szelektíven tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi azokat a sajátosságokat, amelyek az európai gazdaságokat egyedivé teszik.
Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások
Az ELNET Jerusalem Summit bejelentett európai résztvevői között van Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter, jelenlegi EU különleges képviselő, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.
Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminisztérium helyettes tárcavezetője képviseli, míg Litvániából Jekaterina Rojaka, a parlament innovációs bizottságának elnöke szerepel a felszólalók között. Izrael elnöke, Isaac Herzog is felszólal a konferencián.
A szorosabb kapcsolatok hívei lehetőséget látnak abban, hogy Izrael kiberbiztonsági, mesterséges intelligencia és fejlett technológiai szaktudását Európa ipari és tudományos kapacitásaival kombinálják.
Ez a gazdasági kapcsolat azonban politikailag érzékeny háttér előtt bontakozik ki. Az EU-n belül megoszlanak a vélemények Izrael jövőbeli megítéléséről: egyes tagállamok és európai parlamenti képviselők kereskedelmi korlátozásokat vagy az EU-Izrael társulási megállapodás egyes elemeinek újraértékelését szorgalmazzák. Ezek a nézetkülönbségek jól mutatják, mennyire bonyolult politikai kérdéseket vet fel a szorosabb gazdasági együttműködés.
Mindazonáltal Izrael gazdasági fejlődése, különösen technológiai és innovációs eredményei, önmagukban is fontos témát jelentenek, és értékes meglátásokat kínálnak az európai vállalkozások és döntéshozók számára.