Von der Leyen az évértékelő beszédében egy teljesen új, "társult tag" státuszt jelentett be, amelynek részletei még nem ismertek. Az Európai Bizottság elnöke új szövetséget is javasolt Ottawával a technológia, a kritikus nyersanyagok, az energia és a védelem területén.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán bejelentette, hogy Kanadát felkérték, legyen az Európai Unió első „társult tagja”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépést a Strasbourgban tartott, 2026-os „az Unió helyzetéről” szóló beszédében jelentette be, olyan közönség előtt, amelyben nemcsak európai parlamenti képviselők, hanem Mark Carney kanadai miniszterelnök is helyet foglalt, aki az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború közepette hallgatta meg a beszédet.
Augusztus vége óta a kanadaiak intenzíven próbálják meggyőzni az európaiakat, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki velük, jóllehet a teljes jogú uniós tagság nem jöhet szóba, mivel Kanada nem európai állam.
Az EP-képviselők előtt szerdán elmondott beszédében von der Leyen arra hívta fel az országot, hogy váljon „az Európai Unió első társult tagjává”.
„Egy óceán köt össze bennünket, közösek az értékeink, ugyanúgy látjuk a világot. Most pedig közös jövőnket is felépítjük” – tette hozzá.
Új státusz
Az elmúlt hét során nagy volt a várakozás, miután Carney egy „egyedülálló szövetség” kiépítéséről beszélt az EU-val.
Kanada földrajzilag nem európai állam, de ugyanazokat az értékeket vallja, mint az EU: az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletét – ezek pedig a tagság szükséges feltételei.
Már most is több lehetőség áll azoknak az országoknak a rendelkezésére, amelyek nem teljes jogú tagok. Norvégia például része az egységes piacnak, az EU határok nélküli térségének, ahol szabadon mozoghatnak az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke. Oslo és Brüsszel emellett közös védelmi kezdeményezéseken is együttműködik.
Svájc szintén hozzáfér az egységes piachoz több megállapodás révén, és a Brexit óta eltelt években az Egyesült Királyság és az EU a blokk történetének legnagyobb és legátfogóbb kereskedelmi és együttműködési megállapodását kötötte, amely ágazatok széles körét fedi le. Az Egyesült Királyság jelenleg számos uniós programban részt vesz, például a Horizont Európa kutatási és innovációs programban.
Az Euronews információi szerint Ottawa már tárgyalásokat folytat Brüsszellel az Erasmus+ csereprogramhoz, a Horizont Európa kutatási támogatásokhoz való csatlakozásról, valamint a munkavállalói képesítések kölcsönös elismeréséről.
Ugyanakkor a „társult tag” státusz teljesen új kategória, és több alapvető kérdésre még nincs válasz – mindenekelőtt arra, hogy Kanada kap-e szavazati jogot az uniós intézményekben. Norvégia és Svájc a szabályozások összehangolása ellenére sem szólhat bele az uniós jogalkotásba.
Új szövetség Ottawával
Friedrich Merz német kancellár tavaly májusban vetette fel a „társult tagság” ötletét Ukrajna számára, amely sürgősen szeretne csatlakozni az EU-hoz. Az uniós vezetőknek küldött levelében azzal érvelt, hogy ez a státusz hozzáférést biztosítana Ukrajnának a döntéshozó testületekhez – az Európai Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez – szavazati jog és önálló tárca nélkül.
Emellett lehetővé tenné az országnak, hogy „lépésről lépésre” bekapcsolódjon bizonyos, uniós forrásból finanszírozott programokba.
Kanadát nehéz ugyanabba a kategóriába sorolni, mint Ukrajnát, amely háborúban áll, von der Leyen szerdai bejelentése azonban így is erős politikai üzenetet küldött egy olyan változékony világban, ahol a történelmi szövetségek átrendeződnek.
„Európa és Kanada hisz a demokráciában. Abban, hogy a hatalom nem a legerősebbeké, a leggazdagabbaké vagy a leghangosabbaké, hanem mindannyiunké” – mondta. „A demokráciák szabadon dönthetik el, kivel működnek együtt.”
Felszólított egy új, Ottawával kötendő szövetség létrehozására is, amely kiterjedhetne a technológiára, a védelemre, az arktiszi közös projektekre, valamint az energiára, a kritikus nyersanyagokra és a mesterséges intelligenciára.
„A CETA-megállapodástól egy Jövő Szövetsége felé lépünk tovább, hogy közös jóléti és gazdasági biztonsági övezetet hozzunk létre” – fogalmazott, utalva a 2016-os EU–Kanada kereskedelmi egyezményre, amely eltörölte a vámokat a felek között, és ideiglenesen van érvényben.
A két partner közötti gazdasági és biztonsági együttműködést várhatóan tovább erősítik az októberi, montreali csúcstalálkozón.