Loader
Hirdetés

Franciaország töröltetni akarja Uszmanovot a szankciós listáról

A videó betöltése
Franciaország és Szlovákia Aliser Uszmanov törlését követeli az uniós szankciós listáról.
Franciaország és Szlovákia Aliser Uszmanov törlését követeli az EU-s szankciós listáról. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Shona Murray & Maria Tadeo & Jorge Liboreiro & Luca Bertuzzi
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Ezzel akarják biztosítani az Azerbajdzsánban fogva tartott, francia állampolgárok szabadon bocsátását.

Franciaország azon dolgozik, hogy levegyék az orosz–üzbég üzletembert, Aliser Uszmanovot az uniós szankciós listáról, hogy ezzel elősegítse Azerbajdzsánban fogva tartott, meg nem nevezett számú francia állampolgár szabadon bocsátását – közölték a tárgyalásokat ismerő több tisztviselő és diplomata.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A francia álláspont megnehezítette Brüsszelben az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megújítására irányuló erőfeszítéseket. A büntetőintézkedések csaknem 3000, Ukrajna elleni orosz, teljes körű invázió támogatásával vádolt természetes és jogi személyre terjednek ki, és ebben a hónapban járnak le.

A patthelyzetet kezdetben Szlovákia idézte elő, amely már hosszabb ideje szorgalmazza, hogy Uszmanovot külön okokból vegyék le a szankciós listáról.

Franciaország pénteken Bratislavához csatlakozva szorgalmazta levételét a listáról, ami meglepte a diplomatákat, számolt be róla az Euronews.

Az uniós nagykövetek hétfőn megállapodtak abban, hogy egy héttel, szeptember 22-ig meghosszabbítják a szankciókat, így több időt adnak a tagállamoknak a megállapodásra. Ha nem születik egyezség, minden orosz állampolgár lekerül a listáról, ami tovább fokozza a sürgető helyzetet.

„Franciaország nem hajlandó engedni, de ez a lehető legrosszabb üzenetet küldené a lehető legrosszabb időben” – mondta egy, névtelenséget kérő tisztviselő.

„Nem vagyok benne biztos, hogy egy hét alatt mi változna.”

Az uniós tagállamok többsége továbbra is ellenzi a nevek törlését a szankciós listáról, miközben Oroszország folytatja háborúját Ukrajnában, és Európában nő az aggodalom a hibrid támadások miatt.

Néhány tisztviselő ugyanakkor elismeri, hogy Franciaország nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott, ami olyan alapelv, amelyet kulcsfontosságú ügyekben alkalmaznak. A francia kormány nem kívánt kommentárt fűzni az ügyhöz.

„Mindenre van magyarázat” – jegyezte meg egy diplomata.

A váratlan, az utolsó pillanatban tett lépés mindazonáltal frusztrálta azokat a diplomatákat, akik ellenzik bármely orosz állampolgár levételét a szankciós listáról.

A tárgyalásokat ismerő egyik diplomata szerint Párizs quid pro quo, kölcsönös engedményekre épülő megközelítése gyakorlatilag a közös uniós álláspont megvétózásával ér fel, és a Viktor Orbán vezette Magyarország által alkalmazott taktikákat idézi.

Franciaország ugyanakkor hangsúlyozza, hogy továbbra is az egyik legerősebb támogatója az Oroszországgal szembeni szankcióknak a blokkon belül.

Az Azerbajdzsánban zajló fogolycseréről elsőként a Financial Times számolt be.

Uszmanovot az Ukrajna elleni orosz, teljes körű invázió első napjaiban vették fel az uniós szankciós listára. Az EU Tanácsa ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt „szoros kapcsolataival”, valamint az orosz gazdaság „kulcsfontosságú ágazataiban” fennálló érdekeltségeivel indokolta.

Uszmanov tagadja a vádakat, és kitartóan azon dolgozik, hogy lekerüljön a listáról.

Szlovákia régóta szorgalmazza Uszmanov és orosz üzletembertársa, Mihail Fridman levételét a szankciós listáról. Más uniós tagállamok eddig elutasították a kérést, amelyet politikailag motiváltnak tartanak.

Az év elején egy sajtóvizsgálat nyilvánosságra hozott egy kétoldalas levelet, amelyet Recep Tayyip Erdoğan török elnök küldött Robert Fico szlovák miniszterelnöknek. Ebben segítséget kért ahhoz, hogy véget vessenek annak az „igazságtalan gyakorlatnak”, amely Uszmanovot érinti.

„Rendkívül értékes volna az Ön támogatása abban, hogy levegyék őt az uniós szankciós listáról, és helyreálljanak megsértett jogai” – írta Erdoğan a 2026. március 2-án kelt levélben.

A dokumentum szerint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán is támogatta Uszmanov levételét.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij hétfő esti beszédében bírálta a tárgyalások állását, név szerint említve Uszmanovot és Fridmant.

„Ez biztosan nem az a pillanat, amikor fel kellene oldani a szankciókat, kimenteni alóluk az orosz oligarchákat, és végképp nem az az idő, hogy Európa ajándékokat adjon Oroszországnak” – mondta Zelenszkij.

„Uszmanov, Fridman és más, hozzájuk hasonló orosz szereplők eddig nem tettek lépéseket a háború ellen. Nem ez az az idő, amikor Európának el kellene felejtenie, mi zajlik.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Letartóztatták a Volánbusz-ügy két gyanúsítottját, Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet

Hiába méregdrága, a magyarok több mint fele a magánegészségügyet választja

Meghalt Deák Bill Gyula, a magyar blues királya, váratlanul hunyt el egy műtét után