Napelem segít Európának megküzdeni a dráguló fosszilis energiával, de szakértők szerint a számlák a visszapattanó hatás miatt még emelkedhetnek.
A napenergiát Európa tisztaenergia-átállásának „ragyogó csillagaként” emlegetik, amely tompítja a háztartásokra nehezedő, kiszámíthatatlan fosszilisenergia-ársokkok hatását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Irán elleni háború közepette, amely az egekbe repítette az olaj- és gázárakat, az európaiak lázasan keresik az utat az energiafüggetlenség felé.
Németországban az Enpal BV megújulóenergia-vállalatnál 30 százalékkal nőtt a napelemek iránti érdeklődés, mióta kirobbant az Egyesült Államok és Izrael közötti közel-keleti konfliktus, a 1KOMMA5° GmbH márka pedig szintén arról számolt be, hogy csaknem megduplázódott az érdeklődés a napenergia iránt.
Az Egyesült Királyságban az EON energiaszolgáltató 23 százalékos ugrást látott a napelemek iránti érdeklődésben február 23. és március 1. között, amelyet újabb, 63 százalékos emelkedés követett március 2. és 8. között.
Nemcsak a hagyományos, tetőre szerelt napelemek hódítanak. A SolarPower Europe, az európai napenergia-fotovoltaikus (PV) ágazat tagalapú szakmai szövetsége szerint a plug-in, azaz csatlakozós napelemek eladása is növekszik a kontinensen, ám „pontos számokat nehéz felkutatni”.
Miért terjed egyre jobban a plug-in napenergia Európában?
Németország régóta éllovas a plug-in napelemes megoldások terén: 2022 és 2025 között több mint egymillió rendszert telepítettek. A boomot a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítják, amelyek betáplálási tarifákkal jutalmazzák a plug-in napelemek vásárlóit, vagyis rögzített árat kapnak minden, a hálózatba táplált kilowattóráért.
Az áfa eltörlése és az árak zuhanása szintén jóval elérhetőbbé tette a technológiát. Európa többi része lassan vette át a plug-in napelemeket, de a jogszabályi változások ezt hamarosan felgyorsíthatják.
Belgium tavaly áprilisban legalizálta a házilag telepített paneleket, így a háztulajdonosok már anélkül vásárolhatnak plug-in PV-rendszereket, hogy fizetniük kellene egy szakképzett szerelőért. Spanyolországban is érezhető az utóbbi időben az értékesítés megugrása: a Tornasol Energy vállalat tavaly több mint 1300 otthont szerelt fel napelemes készletekkel.
Az Egyesült Királyság a legújabb európai ország, amely feloldotta a plug-in napenergiára vonatkozó korlátozásokat: nemrég jelentették be, hogy olcsó panelek kerülnek a diszkontláncok, például a Lidl és az Iceland polcaira.
Az EU 27 tagállama közül már csak Svédország és Magyarország tiltja a házilag telepített plug-in napelemes eszközöket.
Plug-in napenergia vagy hagyományos tetőpanelek: melyik a jobb választás?
A tetőre szerelt napelemes rendszerek ára Európában rendkívül széles skálán mozog, a rendszer méretétől és attól is függően, hogy vásárolnak-e hozzá akkumulátort. Az árak nagyjából 7 000 és 30 000 euró között mozognak, ám több ország különféle támogatásokkal segíti a telepítési költségek fedezését.
A tetőre szerelt napelemek megtérülése szintén számos tényezőtől függ, többek között a panelek elhelyezésétől, a napsütéses órák számától és a fogyasztási szokásoktól.
A brit Energy Savings Trust szerint, ha nem vesszük figyelembe a hálózatba történő visszatáplálásért járó kifizetéseket, egy londoni otthon tetőre szerelt napelemmel évente 650 fontot (750 eurót) takaríthat meg, ha a lakók egész nap otthon vannak. Ez 530 fontra (611 euróra) csökken, ha a háztartás tagjai a legtöbb napon csak este 6 óra körül érnek haza.
Vagyis a tetőre szerelt napelemek hatalmas előnyt jelentenek azoknak, akik napközben használják az áramot, például a nyugdíjasoknak vagy az otthonról dolgozóknak.
„Egy tipikus tetőre szerelt rendszer érezhetően csökkentheti a rezsit, különösen azokban az otthonokban, ahol nagy a nappali fogyasztás az elektromos autók töltése vagy a hőszivattyúk miatt” – mondja Kian Milroy, a Heatable (forrás: angol) megújulóenergia-villamosmérnöke az Euronews Earthnek.
„A kezdeti beruházás természetesen magasabb, és a megtérülés is hosszabb időt vesz igénybe, összességében azonban jobb értéket képvisel.”
Milroy a plug-in napelemet – amely az Egyesült Királyságban már 400 fonttól (461 eurótól) elérhető – inkább egyfajta „kiegészítő megoldásként” írja le, amely a bérlőknek, társasházi lakóknak vagy mindazoknak kedvez, akik nem tudnak tetőre szerelt PV-paneleket telepíteni.
„Megvannak az előnyei, de korlátozott” – teszi hozzá. „Sokkal egyszerűbb telepíteni, de nem termel elegendő áramot ahhoz, hogy gyökeresen átalakítsa a villanyszámlát.”
Ellentétben Németországgal, a brit háztartási konnektorokat általában nem a visszatáplált áram fogadására tervezték, vagyis a plug-in napelemet használó háztartások nem adhatják el a feleslegesen megtermelt áramot a hálózatnak, szemben a tetőn elhelyezett rendszerekkel.
A plug-in napelemet azonban eleve nem arra tervezték, hogy hatalmas mennyiségű villamos energiát állítson elő; inkább az állandóan működő készülékek, például a hűtőszekrények, wifi routerek és más készenléti fogyasztók energiaellátásának segítésére szolgál.
Natalie Mathie, az Uswitch.com (forrás: angol) energiapiaci szakértője az Euronews Earthnek azt mondja: az olyan plug-in panelek, amelyek 400–500 wattot termelnek, elegendőek lehetnek energiatakarékos készülékek, például lassúfőzők működtetésére (ezek teljesítménye mérettől függően nagyjából 300 watt), de nem bírják el az energiaigényes berendezéseket, mint a konnektoros klímaberendezések vagy a forrólevegős sütők.
A Carbon Brief (forrás: angol) elemzése szerint a plug-in napelemek 15 éves élettartamuk alatt egy átlagos brit háztartásnak 1 100 fontot (körülbelül 1 261 eurót) takaríthatnak meg. Ezzel szemben a tetőre szerelt panelek akár 15 000 fontot (17 316 eurót) vagy még többet is spórolhatnak ugyanebben az időszakban, miközben a legtöbb rendszer 6–10 év alatt térül meg.
Előfordulhat, hogy a napenergia növeli az energiaszámlát?
Miközben az európaiak azért fektetnek be napelemekbe, hogy csökkentsék villanyszámlájukat, olykor éppen az ellenkezője történik.
Ezt a jelenséget napenergia-reboundhatásnak nevezik: akkor következik be, amikor a háztartások a szokásosnál több áramot használnak, mert a napelemeket végtelenül ingyenes erőforrásként érzékelik.
„Egy kis plug-in mező néhány száz wattot termel, a tulajdonos fejében ez mégis egyenlő a „ingyen energiával”, ezért több áramot kezd fogyasztani” – magyarázza Milroy.
Ez a napenergia-reboundhatás – amely a tetőre szerelt rendszereknél is jelentkezhet – gyakran oda vezet, hogy a napelemes háztartásoknál emelkedik az energiaszámla, és kitolódik az az idő, amíg megtérül a beruházásuk.
Ha azonban tudatosan törekszünk arra, hogy az áramfogyasztás nagyjából változatlan maradjon, ez a hatás mérsékelhető.