Az Irán elleni háború felpörgeti a zöld technológiát: az európaiak lázasan keresik az olaj és gáz kevésbé kockázatos alternatíváit.
Az iráni háború továbbra is rávilágít a fosszilis energiahordozóktól való függés kiterjedt kockázataira, így a megújuló energiaforrások melletti érvek erősebbnek tűnnek, mint valaha.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Brent nyersolaj, a világpiaci olajárak referenciája több mint 50 százalékkal drágult a közel-keleti konfliktus kezdete óta, és a mai (március 30-i) korai kereskedésben hordónként 116 dollárt (nagyjából 100,92 eurót) ért el.
A hektikus ármozgásokat nagyrészt a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárásának tudják be. A világ egyik legfontosabb fosszilisenergia-szűk keresztmetszete ez, amelyen a globális olajszállítások mintegy egyötöde halad át – vagyis naponta nagyjából 20 millió hordó reked meg.
Európa már most érzi a következményeket: a holland TTF földgáz referenciaára mintegy 70 százalékkal ugrott meg, így 2026 márciusa jó úton halad afelé, hogy 2021 szeptembere óta a legnagyobb havi drágulást hozza az európai gázárakban.
Miközben az emelkedő energiaárak újabb csapást mérnek a már így is nehéz helyzetben lévő európaiakra, több országban is látványos elfordulás figyelhető meg a zöld technológiák felé.
„Elegük van abból, hogy a fosszilis energia túszai legyenek”
Az Egyesült Királyságban, ahol a hőszivattyúk elterjedtsége történetesen az egyik legrosszabb Európában, március első három hetében 51 százalékkal több hőszivattyút adtak el, mint az előző hónap azonos időszakában – derül ki az Octopus Energy energiavállalat adataiból.
A napelemek értékesítése szintén 54 százalékkal nőtt, mivel az ingatlantulajdonosok „túlméretezett” rendszereket vásárolnak: a szokásos tíz helyett tizenkét panelt szereltetnek fel, miközben az elektromosautó-töltők eladása 20 százalékkal emelkedett.
„Óriási fordulatot látunk: az emberek már nemcsak kérdeznek, hanem lépnek is. A brit családoknak elegük van abból, hogy a globális fosszilisenergia-árak túszai legyenek” – mondja Rebecca Dibb-Simkin az Octopus Energynél.
„Azzal, hogy napelemekre és hőszivattyúkra váltanak, lényegében saját erőművekké válnak: tartósan alacsony költségeket biztosítanak maguknak, és hosszú távon védik a pénztárcájukat.”
Gyorsul az átállás az elektromos autókra
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban átlagosan 12 százalékkal, literenként 1,84 euróra emelkedett a benzin ára február 23. és március 16. között.
Ez ugrásszerű érdeklődést váltott ki az elektromos autók (EV-k) iránt: a francia online használtautó-kereskedő, az Aramisauto arról számolt be, hogy az elektromos autók eladása a február közepi szinthez képest március 9-ig csaknem megduplázódott.
A Reuters (forrás: angol) beszámolója szerint az amszterdami székhelyű Olx úgy nyilatkozott, hogy Franciaországban, Romániában, Portugáliában és Lengyelországban működő piacterein meredeken nőtt az érdeklődés az elektromos autók iránt, a kereslet pedig minden piacon hétről hétre egyenletesen gyorsul.
Norvégiában, az ország legnagyobb használtautó-piacterén, a Finn.no-n az elektromos autók már meg is előzték a dízelmodelleket: ezek számítanak az oldal legkelendőbb üzemanyagtípusának.
Napenergiával hajtott átmenet
A német megújulóenergia-vállalat, az Enpal BV a Bloombergnek (forrás: angol) azt mondta, hogy a napelemekre és hőszivattyúkra vonatkozó megkeresések nagyjából 30 százalékkal nőttek azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, miközben az 1KOMMA5° GmbH napenergia-cég szinte megduplázódó érdeklődésről számolt be a napelemes rendszerek iránt.
Az Egyesült Királyságban az E.ON (forrás: angol) azt mérte, hogy a napelemek iránti érdeklődés február 23. és március 1. között 23 százalékkal nőtt, március 2. és 8. között pedig további 63 százalékkal emelkedett.
„Minden eddiginél fontosabb, hogy segítsünk az embereknek kézbe venni energiafogyasztásukat és csökkenteni a számláikat” – mondja Chris Norbury, az E.ON (forrás: angol) UK vezérigazgatója.
„A fogyasztók erős érdeklődést mutatnak a napenergia és az akkumulátoros tárolás iránt, és ez a termék tovább növeli azokat a megtakarításokat, amelyeket az otthon termelt és tárolt energiával el lehet érni.”
Csökkentené-e az energiaárakat az északi-tengeri fúrások fokozása?
A zöld technológia fellendülése közepette felerősödtek azok a hangok is, amelyek a fosszilis energiahordozókra való még erősebb rákapcsolást sürgetik.
A hónap elején a brit bulvárlap, a Daily Express „Get Drilling To Stop Soaring Bills” címmel közölt címlapsztorit, amelyben arra szólította fel az Egyesült Királyságot, hogy nyisson új fúrási engedélyeket az Északi-tengeren.
Az Oxfordi Egyetem elemzése szerint viszont egy teljes egészében megújuló energiára épülő Egyesült Királyságban a háztartások évente akár 441 fontot (510 eurót) is megtakaríthatnának az energiaszámláikon.
Ezzel szemben az Északi-tenger olaj- és gázkészleteinek maximális kitermelése háztartásonként mindössze 16 és 82 font (19–95 euró) közötti megtakarítást hozna évente – és ez is azon múlna, hogy az adóbevételeket közvetlenül a háztartásoknak osztják-e vissza a számlák ellentételezésére.
A tanulmány társszerzője, Anupam Sen szerint „puszta fantázia” azt gondolni, hogy az Északi-tenger „lecsapolása” növelné az Egyesült Királyság energiabiztonságát, és jelentősen csökkentené a háztartási számlákat.
Szakértők arra is emlékeztetnek, hogy az olaj és a gáz árát a globális piacok határozzák meg, nem pedig a brit fogyasztóknak adott kedvezmények, és a brit vizekből kitermelt gáz is oda kerülhet, ahol a legtöbbet fizetik érte – vagyis a hazai termelés növelése önmagában nem fogja érdemben leszorítani az árakat.
Ezzel szemben Spanyolország megújulóenergia-forradalma segít alacsonyan tartani az energiaszámlákat – még a gázárak meredek emelkedése mellett is.