A kutatók szerint szinte mindenki fog találni érintett személyt a rokonsági, ismeretségi körében, úgyhogy fel kell készülni a fájdalmas családi beszélgetésekre.
Az utolsó simításokat végzik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az ügynökakták nyilvánosságra hozása előtt. November 4-én szabadon kereshetővé válnak a szocialista rendszerben beépített hálózati személyek egyes iratai. A nyitottaktak.hu oldal a levéltár történészei szerint nagyot fog szólni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Nyilvánosságra hozni csak Szlovákiában és Csehországban tudtak nyilvántartókönyveket. A mostani magyarországi megoldás ennél is jóval tovább megy, mert egyrészt itt sokkal részletesebb nyilvántartókartonok fognak kikerülni az internetre, másrészt az összes létező beszervezési dosszié. Ilyet sehol nem csináltak a világon" - nyilatkozta az Euronewsnak a levéltár főigazgatója, Dr. Cseh Gergő Bendegúz.
Óvatosan kell bánni az adatokkal
Magyar Péter kormánya az egyik választási ígéretét hajtja végre az ügynökakták nyilvánosságra hozásával. A vonatkozó törvény értelmében négyféle irat kerül majd fel a nyíltan elérhető adatbázisba: az úgynevezett 6-os kartonok, a mágnesszalagok H-jelű adattára, a B-naplók és a B-dossziék.
A 6-os kartonokat a hálózati személyek beszervezésekor állították ki, és a személyes adataikat, valamint a beszervezésükkel kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagok jórészt szintén csak személyes adatokat tartalmaznak, a B-naplók pedig a beszervezetteket sorolják fel, de csak az 1957 és 1962 közötti időszakból állnak rendelkezésre.
A 6-os kartonokon rendkívül kevés információ szerepel az illető hálózati személyről. Az egyáltalán nem derül ki belőle, hogy hogyan szervezték be őt, és megpróbált-e ellenállni ennek, vagy önként működött együtt az állambiztonsággal. Azt szintén nem lehet tudni, hogy milyen jelentéseket adott, tehát azt sem, hogy például szabotálta-e a hatóságok munkáját az ismerősei védelmében. A B-, azaz beszervezési dossziékból már több információhoz lehet hozzájutni, ezek a terjedelmesebb kartonok azonban csak februárban válnak nyilvánosan elérhetővé.
Fel kell készülni a fájdalmas családi beszélgetésekre
Mivel 50-60 ezer ember adatai kerülnek majd ki az internetre, a kutatók szerint szinte mindenki fog találni érintett személyt a rokonsági, ismeretségi körében, és fel kell készülni a fájdalmas családi beszélgetésekre. A levéltár igyekszik segíteni az iratok értelmezésében és kontextusba helyezésében.
"Iskolákkal igyekszünk aktív kapcsolatot kiépíteni. Akár iskoláscsoportokat fogadunk, akár mi is elmegyünk, és a fiatal korosztályokat modern eszközökkel megszólítani, például egykori állambiztonsági oktatófilmekkel" - mondta a Tudományos Főosztály vezetője, Papp István.
Aki megtalálja majd valamelyik felmenője nevét a hálózati személyek között, annak érdemes kikérnie a levéltártól azokat a rá vonatkozó dokumentumokat is, amiket nem hoznak nyilvánosságra november 4-én. Az eljárás teljesen ingyenes és online is kezdeményezhető.