Az IEA közölte, hogy mérlegelheti további vészhelyzeti olajkészletek felszabadítását, ha a kínálati zavarok súlyosbodnak, bár ez most nem elsődleges prioritás. Európára nehéz tél vár, mióta az iráni háború kezdete óta több mint 100 milliárd euróval többet költött energiaimportra.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelezte, hogy az ellátási zavarok enyhítésére opció lehet további stratégiai olajtartalékok felszabadítása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU energiaügyi minisztereinek dublini ülésén Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az ügynökség március óta 400 millió hordó nyersolajat engedett ki stratégiai készleteiből, és ennek egyharmada még nem jutott el „a piacokra”.
A felszabadított készletek „a teljes állomány 20%-ának” felelnek meg, mondta Birol, hozzátéve, hogy „a 80% még mindig a zsebünkben van. Ha szükség van rá, és ha a tagországaink egyetértenek vele, készen állunk lépni, hogy kezeljük a jelenlegi és a jövőbeli piaci kihívásokat”.
Azt is hozzátette, hogy jelenleg „ez nem az IEA első számú napirendi pontja”.
Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos kedden arról beszélt: milyen többletköltségekkel szembesül Európa az Iránban zajló háború kezdete óta. Közlése szerint az Európai Unió országai a háború kitörése óta több mint 100 milliárd euróval költöttek többet energiabehozatalra, és a többletkiadás ellenére „egy plusz gáz- vagy olajmolekulát sem” kaptak.
A Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások kiesése tovább szűkítette a globális olaj- és dízelkínálatot. A háború előtt ezen a vízi útvonalon haladt át a világ kereskedelmi forgalmú olajának mintegy ötöde, és Európa jelentősen függ az importált dízeltől.
Jørgensen gyorsabb beruházásokat sürgetett az áramtermelésbe és az energia-infrastruktúrába, hogy csökkentse az unió fosszilis energiahordozók importjától való függését.
Miután az EU a 2022-es ukrajnai, teljes körű orosz invázió után visszafogta az orosz energiától való függését, még inkább ráutalódott az Egyesült Államokból érkező energiabehozatalra, különösen dízel esetében.
„Európa az egyik leginkább kitett régió, ha nem a leginkább kitett, amikor dízelről van szó, mivel Európa óriási mennyiségű dízelt importál, és most lépünk be a kemény időszakba, a téli időszakba”, mondta Birol.
Az Egyesült Államok augusztusban nagyjából az EU dízelimportjának felét biztosította.
Európa dízelkínálatát már azóta szorítja a keret, hogy 2023-ban életbe léptek az orosz olajtermékekre vonatkozó uniós szankciók. A közel-keleti szállítások zavarai azóta tovább növelték a keresletet az amerikai dízelszállítmányok iránt.
Most, hogy Európa szűkös dízelkészletekkel közeledik a télhez, az Egyesült Államok exportkorlátozásokat fontolgat. Amint arról korábban az Euronews beszámolt, az Európai Bizottság egy lehetséges amerikai exporttilalmat „rossz ötletnek” nevezett, amely mindkét gazdaságnak árthat.
Az üzemanyagárak már most is magasak. Az EU átlagos dízelára múlt héten rekordot döntve elérte a 2,23 eurót literenként. Ahogy az Euronews megírta, múlt hét kedden Franciaországban 2,40 euróba, Dániában pedig 2,56 euróba került egy liter dízel.
Mit jelenthetne Európának egy amerikai dízelexport-tilalom?
Az Oxford Economics számításai szerint egy teljes amerikai tilalom 40 és 50 százalék között emelhetné az európai nagykereskedelmi dízelárakat. Elemzők egy friss jelentésben úgy becsülik, hogy ennek egy része a fogyasztók felé is továbbgyűrűzne, literenként 0,50-0,60 euróval növelve az árat, áfával együtt, és néhány tized százalékponttal emelve az inflációt.
Ezek becslések egy teljes tilalomra, nem pedig előrejelzések azokra a szűkebb korlátozásokra, amelyekről az amerikai tisztviselők szintén egyeztetnek. Az Oxford Economics szerint továbbra sem világos a korlátozások pontos köre, időtartama és az esetleges mentességek.
A pótló dízel beszerzése időt venne igénybe. Az Oxford Economics rámutat, hogy a közel-keleti kínálat korlátokba ütközik, és az ázsiai finomítókból érkező szállítmányok lassabban érnék el Európát. Azt is valószínűsíti, hogy Európa szükség esetén rendkívüli tartalékaihoz nyúlna, ha az amerikai korlátozások tovább hajtanák felfelé a dízel árát, ami mérsékelhetné az emelkedést.
Még az amerikai finomítók is ellenzik a lehetséges dízelexport-tilalmat
Amerikai iparági szervezetek arra figyelmeztették Donald Trump elnököt, hogy egy exporttilalom visszaüthet. A Business Roundtable, az American Petroleum Institute és több mint két tucat más szervezet szeptember 23-i levelében azzal érvelt, hogy a finomítóknak csökkenteniük kellene a termelést, ha nem tudnák exportálni a többlet dízelt. Ez a benzin- és kerozintermelést is visszafogná.
A Kpler nevű energetikai adatelemző cég szerint az amerikai finomítók a nyár nagy részében kapacitásuk több mint 95 százalékán üzemeltek, augusztus utolsó hetében pedig közel 98 százalékos kihasználtságot értek el. Így alig marad mozgástér a termelés további növelésére. A Kpler szerint, ha a jelenleg exportra szánt dízel az Egyesült Államokban maradna, az kezdetben csökkenthetné az árakat a Mexikói-öböl térségében, de a tárolási és szállítási korlátok miatt nehéz lenne ezt a könnyítést az ország egészére kiterjeszteni. Az alacsonyabb finomítói árrés idővel a termelés visszafogásához vezethetne.
Az Oxford Economics úgy becsüli, hogy egy teljes tilalom hetek alatt nagyjából 30 százalékkal mérsékelhetné az amerikai dízelárakat. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a tárolási problémák és a csökkentett finomítói kapacitás növelheti a benzin- és kerozinárakat, részben ellensúlyozva a fogyasztók számára jelentkező előnyöket.
Írország energiaügyi minisztere, Darragh O’Brien úgy vélte, az amerikai tilalom „nem valószínű”, mivel mindkét oldal gazdaságát károsítaná, ugyanakkor arra ösztönözte az EU-t, hogy készüljön fel. „Elővigyázatosnak kell lennünk, nem engedhetjük meg magunknak a megelégedettséget”, mondta.