Elutasították Lengyelország kérelmét az EU–Mercosur kereskedelmi egyezmény felfüggesztésére.
Lengyelország hónapok óta ellenzi az Európai Unió és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodást, vagyis azt a vámuniót és kereskedelmi szövetséget, amely Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt foglalja magában. Májusban Varsó keresetet nyújtott be az EU Bíróságához a megállapodás ideiglenes alkalmazását lehetővé tévő határozat ellen**.** Ugyanakkor ideiglenes intézkedés elrendelését kérte, amely az ügy jogerős eldöntéséig felfüggesztené a határozat végrehajtását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Unió Bírósága elutasította ezt a kérelmet. A bíróság indoklása szerint Lengyelország nem szolgáltatott kellően konkrét bizonyítékokat annak valószínűségére, hogy súlyos és visszafordíthatatlan kár következhet be. Az önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ideiglenes felfüggesztést rendeljenek el, ha valaki úgy véli, hogy a Mercosurral kapcsolatos határozat esetleg jogsértő.
Fontos különbségtételről van szó. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem jelenti azt, hogy az EU Bírósága már döntött volna arról, megalapozott-e Lengyelország fő keresete. A testület azt külön eljárásban vizsgálja majd.
Lengyelország tart a mezőgazdasági következményektől
Lengyelország egyik fő érve a megállapodásnak az európai, különösen pedig a lengyel mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatása. Varsó többek között arra figyelmeztetett, hogy fokozódhat a verseny a Mercosur-országokból érkező mezőgazdasági termékek miatt. A félelmek főként azokat az ágazatokat érintik, ahol a termelési költségek és az uniós előírások jelentősen eltérhetnek az Atlanti-óceán túlpartján érvényes szabályoktól.
Az EU Bírósága azonban úgy ítélte meg, hogy a lengyel érvek alapján nem lehet kellően nagy valószínűséggel arra következtetni, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazása súlyos zavarokat okozna az uniós agrárpiacon. A bíróság rámutatott: a piac helyzetét számos tényező befolyásolja, nemcsak a Mercosur-országokból származó import. Ilyen tényezőként említette többek között az energiaárakat, a műtrágya-költségeket és a versenyt más harmadik országok részéről.
A testület azt is megjegyezte, hogy Lengyelország nem nyújtott be olyan konkrét adatokat, amelyek alapján meg lehetne határozni az általa hivatkozott kár bekövetkezésének valószínűségét és elkerülhetetlenségét, amelyre kérelmében hivatkozott.
Varsó érvelése az uniós intézmények döntéshozatali módjára is kiterjedt. A lengyel fél többek között szerződésszegést, hatáskörrel való visszaélést és a lojális együttműködés elvének megsértését rótta fel. A lengyel kormány szerint az, ahogyan a megállapodás előkészítése zajlott, a jövőbeli uniós kereskedelempolitikai döntésekre is kihatással lehet.
Ezen a ponton azonban az EU Bírósága nem foglalt állást arról, megalapozottak-e ezek a kifogások. A mostani döntés kizárólag az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre vonatkozott.
Az ügy azért is jelentős, mert a megállapodás immár nem pusztán egy jövőbeli egyezmény kérdése. Az Európai Unió és a Mercosur közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás átmeneti alkalmazása 2026. május 1-jén kezdődött. A megállapodást az EU és a Mercosur-országok ez év januárjában írták alá, és miután mind a négy Mercosur-államban lezárultak a szükséges belső eljárások, megkezdődött annak ideiglenes alkalmazása.
Brüsszel védelmi mechanizmusokkal érvel, Varsó folytatni akarja a küzdelmet
Az Európai Bizottság azt hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem jár az uniós élelmiszer-biztonsági normák csökkentésével. Az EU-ba importált termékeknek továbbra is meg kell felelniük az élelmiszer-biztonságra, valamint az állatok és növények egészségére vonatkozó európai előírásoknak. A megállapodás védelmi mechanizmusokat is tartalmaz az érzékeny ágazatok számára. A Bizottság emellett további pénzügyi támogatásokat ígér arra az esetre, ha a megállapodás kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós agrárpiacra.
Éppen az európai termelők versenyhelyzete az egyik legfontosabb vitapont. A megállapodás ellenzői rámutatnak: az európai gazdák jelentős költségekkel szembesülnek többek között a környezetvédelmi előírások, az állatjóléti szabályok és a termelési normák miatt. Attól tartanak, hogy a dél-amerikai import növekedése nyomást gyakorolhat az árakra és a gazdaságok jövedelmére.
A megállapodás hívei viszont azt hangsúlyozzák, hogy a Mercosur-piacok megnyitása új lehetőségeket teremt az európai exportőrök számára. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós élelmiszer- és mezőgazdasági termékek exportja akár 50 százalékkal is nőhet ebbe a térségbe a megállapodás nyomán. Azok között a termékek között, amelyek jobb hozzáférést kaphatnak a helyi piacokhoz, szerepel többek között a bor, az olívaolaj, a sajt, a csokoládé és különféle italok.
Lengyelország számára azonban különösen fontos, hogyan alakulhatnak a hazai mezőgazdaság számára a lehetséges előnyök és hátrányok. Varsó kezdettől fogva ellenezte az egyezményt, a hazai élelmiszertermelők számára jelentkező kockázatokra és a tisztességes, azonos feltételek melletti verseny biztosításának szükségességére hivatkozva.
Az EU Bíróságának döntésére Adam Szłapka kormányszóvivő reagált, aki a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a jelenlegi problémák a tárgyalások korábbi szakaszához is köthetők, és azzal vádolta a Jog és Igazságosság (PiS) párt korábbi kormányait, hogy a megállapodás előkészítése során nem gondoskodtak kellően a lengyel érdekek védelméről. Véleménye szerint Lengyelország álláspontját meghatározó kulcsfontosságú döntéseket hosszú éveken át hozták meg, és a tárgyalások végső eredményének befolyásolására elsősorban a korábbi szakaszokban lett volna lehetőség.
Lengyelország ügye továbbra is eldöntetlen
A Mercosur körüli politikai vita tehát továbbra is élő, ám az EU Bíróságának döntése világos határt szab a megállapodás jelenlegi blokkolási kísérletének. A megállapodás ideiglenes alkalmazása érvényben marad, miközben Lengyelország fő keresetét az uniós igazságszolgáltatás továbbra is vizsgálni fogja.
A végső ítélet nemcsak Lengyelország és az Európai Bizottság viszonyára lehet hatással, hanem az uniós kereskedelempolitika alakítására és az európai mezőgazdaság védelmére is. Jelenleg azonban a Bíróság még nem válaszolta meg azt a kérdést, hogy maga a Mercosurral kötött megállapodás összhangban áll-e az uniós joggal.
Lengyelország mindeddig az egyetlen uniós tagállam, amely az EU Bírósága elé vitte a Mercosur-megállapodást. Noha a megállapodás ellen szavazott Franciaország, Ausztria, Írország és Magyarország is, egyikük sem nyújtott be önálló keresetet.