Az orosz hadsereg kilövi az élelmiszer-szállítmányokat, elkobozza a készleteket és blokkolja mintegy kétezer, Herszonban rekedt lakos evakuálását. Az Európa Tanács szerint a civilek alapvető ellátás nélkül maradtak, így éhhalál fenyegeti őket.
Az ukrán erők drónok segítségével mintegy 4 tonna élelmiszert szállítottak az oroszok által megszállt Herszoni Területen fekvő Oleski városába – ez a háború egyik legnagyobb ilyen jellegű művelete –, miközben a városban maradt mintegy kétezer lakos helyzete mára tarthatatlan: a nemzetközi szervezetek egyre súlyosbodó humanitárius katasztrófaként jellemzik azt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Oleski 2022 februárja óta, vagyis az Ukrajna ellen indított teljeskörű orosz invázió kezdetétől fogva orosz megszállás alatt áll. A helyszíni jelentések szerint idén május óta a szokásos csatornákon keresztül egyetlen élelmiszer sem jutott el a városba.
Eközben az orosz erők megakadályozzák a civilek evakuálását, és aktívan gátolják a drónokkal történő szállításokat.
Olekszandr Prokudin, a herszoni regionális katonai közigazgatás vezetője rámutatott, hogy az orosz katonák lelövik az élelmiszert szállító drónokat, elkobozzák vagy továbbértékesítik azokat az ellátmányokat, amelyek a földet érnek, és letartóztatják azokat a lakosokat, akiknél humanitárius csomagokat találnak.
A helyiek szerint a katonák házról házra járnak, és átkutatják a lakásokat a ledobott élelmiszerek után kutatva.
A regionális közigazgatás közölte, hogy az ukrán erők már március óta drónokkal juttatnak segélyt a Dnyeper folyón keresztül. Az egyes műveletek helyszínét és időpontját biztonsági okokból titokban tartják. Az ukrán csapatok a Dnyeper jobb partján, a várostól több kilométerre tartják állásaikat.
Több ezer ember életveszélyben
A regionális katonai közigazgatás becslése szerint Oleskiben továbbra is mintegy kétezer ember él, köztük közel 50 kiskorú, szemben a város 2022 eleji, a teljeskörű orosz inváziót megelőző 25 ezer lakosával.
Az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Országos Tanácsa viszont úgy becsüli, hogy a városban és környékén több mint hatezer ember tartózkodik, köztük mintegy 200 gyermek.
Ukrán tisztviselők szerint bárki, akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal vagy fegyveres erőkkel, azonnali kivégzéssel számolhat.
A városban uralkodó körülmények drámaian romlottak a kajovkai vízerőmű 2023. júniusi megsemmisítése óta. A hatalmas víztömeg elárasztotta a régió nagy részét, több száz lakóházat rombolt le, és használhatatlanná tette a kutakat és a csatornahálózatot. Csak az áradások miatt legalább 200–300 ember vesztette életét Oleskiben.
városból érkező beszámolók szerint a lakosok táplálkozásukhoz jelenleg főként saját kertjeikre támaszkodnak, krónikus gyógyszerhiánnyal küzdenek, és az elhagyott épületek között mozognak, hogy elkerüljék a drónok támadásait és az orosz csapatok fosztogatásait.
„A halottak az utakon fekszenek, rothadásnak indulnak a testek, mert nem tudják eltemeti őket. Ma a kórház alagsorában – amely már négy éve áram nélkül van – több mint száz holttest fekszik” – nyilatkozta az „ABC News”-nak Tetjana Haszanenko, Oleski város katonai közigazgatásának alkalmazottja.
A drónos szállításokban részt vevő 34. „Borysfen” független tengerészgyalogos dandár áprilisban olyan képeket tett közzé a városról, amelyeket úgy írt le, mint egy olyan települést, amelyet az orosz erők „szellemvárossá változtattak”.
„Az emberek kénytelenek füvet és gyomnövényeket enni a túlélés érdekében. Az utak aknákkal vannak tele, szinte lehetetlen biztonságosan kijutni, és mindenhol folytatódnak a bombázások és a drónos támadások” – nyilatkozta Artem Pivovarov zenész.
„Vannak jelentések, amelyek szerint a halottak holttestei hónapokig az utcákon maradnak, nincs senki, aki elszállítaná őket.”
Moszkva megakadályozza az evakuációs tervet
Kijev kidolgozott egy humanitárius evakuációs tervet, amelyhez a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága is csatlakozni kíván.
Dmytro Lubinec, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja jelezte, hogy Oroszország még nem erősítette meg hajlandóságát a misszió végrehajtásának engedélyezésére. Megállapodás szerinti belépés nélkül az önkéntesek nem léphetnek be saját kezdeményezésükre a városba.
Andrij Szibiha külügyminiszter felkérte a nemzetközi szervezeteket, hogy biztosítsák a humanitárius hozzáférést.
„Oroszország szándékosan idéz elő humanitárius katasztrófát a Herszon régió megszállt részén. Megakadályozza az élelmiszerekhez és gyógyszerekhez való hozzáférést, gátolja a humanitárius segélyek eljuttatását és a civilek evakuálását, miközben orosz FPV drónok vadásznak az utcákon sétáló emberekre” – jelentette ki Sybiha.
Az ENSZ ukrajnai missziója júniusban „kétségbeejtőnek” minősítette az Oleskiben kialakult helyzetet, és rámutatott, hogy több ezer civilnek „életveszély fenyegeti, élelmiszerhiánnyal küzd, és nincs hozzáférése orvosi ellátáshoz”.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty kijelentette, hogy „aggodalmát fejezi ki a humanitárius válság gyors romlása miatt”.
„A civilek, köztük a gyermekek is, csapdába estek, és nincs elegendő élelmük, gyógyszerük, orvosi ellátásuk, folyóvizük és áramuk” – állította O'Flaherty egy közleményben.
„A jelentések szerint nagy a halálozás kockázata.”
O’Flaherty emlékeztette Oroszországot jogi kötelezettségeire: a nemzetközi humanitárius jog szerint a megszálló hatalomnak biztosítania kell, hogy a lakosság élelmiszerhez és gyógyszerekhez jusson.
Az ukrán teniszező, Oleksandra Oliinykova, a világranglista 47. helyezettje, a közösségi médiában hívta fel a közvélemény figyelmét a városra: „Kérlek, keressétek meg Oleskit a Google-on. Ez egy olyan település, amely jelenleg ideiglenes megszállás alatt áll. Ott humanitárius katasztrófa zajlik.”
Ukrán szurkolók egy nemrégiben rendezett Magyarország–Ukrajna labdarúgó-mérkőzésen „Save Oleshky” (Mentsétek meg Oleskit) feliratú transzparenst tettek ki.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov elismerte, hogy az oleski helyzet „valóban kritikus”, de a „kijevi rezsimet” okolta a szállítmányok blokkolásáért.
Oleski nem az egyetlen ukrán település, amely 2022 februárja óta az orosz megszállás vagy bombázások következtében lakhatatlanná vált.
A mintegy 425 ezer lakosú kikötővárost, Mariupolt 2022 tavaszán, egy több hetes orosz ostrom porig rombolt, míg a Donyecki régióban fekvő Bahmut és Avdiivka szinte teljesen megsemmisült, mielőtt 2023-ban, illetve 2024-ben az orosz erők kezére kerültek.
A frontvonal mentén olyan települések, mint Volnovakha, Rubizhne és Maryinka, romhalmazzá váltak. Az ukrán hatóságok becslése szerint a nagyszabású invázió kezdete óta országszerte több mint 210 ezer épületet romboltak le.