Az európai országokat már több orosz drónbetörés és kibertámadás érte.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter kedden „szabotázzsal” vádolta Oroszországot, miután augusztusban gyújtogatás történt a védelmi vállalat, Milrem Robotics létesítményénél.
„Biztosan kijelenthetjük, hogy a tallinni gyújtogatás… az Oroszországi Föderáció különleges szolgálatai által megrendelt szabotázsakció volt” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Hozzátette, hogy az elkövetőket elfogták, így „nem jelentenek többé fenyegetést”, Észtország pedig berendelte az orosz nagykövetet.
„Ez a szabotázsakció része Oroszország Európa-szerte folytatott szélesebb kampányának, amelynek célja, hogy megfélemlítsen minket és gyengítse Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – fogalmazott Tsahkna.
Észtország, az EU- és NATO-tagállam a szövetség keleti szárnyán, Oroszországot több „hibrid” provokációval vádolta meg, mióta Moszkva 2022-ben megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját.
Észtország Lettországgal és Litvániával együtt azóta jelentősen növelte védelmi kiadásait, és továbbra is Kijev elkötelezett szövetségese.
A támadás híre egész Európából váltott ki szolidaritási üzeneteket.
Németország külügyminisztere, Johan Wadephul elítélte az általa „Oroszország felelőtlen ellenséges cselekedetének” nevezett támadást, és kijelentette, hogy Észtország a berlini kormány teljes szolidaritását élvezi.
Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson a támadást „rendkívül súlyosnak” minősítette.
„Ez a támadássorozat egész Európa ellen irányul. Célja, hogy gyengítse Ukrajna támogatását és megfélemlítsen bennünket. Nem fog sikerülni” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
A NATO figyelmeztet
Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO európai helyettes főparancsnoka szerint egyre „felelőtlenebb, veszélyesebb és kockázatvállalóbb”, ahogy elhúzódik ukrajnai háborúja, és igyekszik megosztani a nyugati szövetségeseket.
Sir John Stringer légierőmarsall arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a szabotázst és a kémtevékenységet is magában foglaló, merészebb akciókkal készül próbára tenni a NATO kollektív védelmi kötelezettségvállalását.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök múlt héten azt mondta, hogy Oroszország szándékos drón- vagy rakétacsapásokkal vehet célba NATO-országokat, miközben azt állítja, hogy a támadások véletlenek voltak.
Emmanuel Macron francia elnök egyetértett ezzel, és felkérte kormányát, hogy dolgozzon ki tervet a létfontosságú infrastruktúra védelmére az esetleges dróntámadásokkal és kibertámadásokkal szemben.
Más európai tisztségviselők szerint az orosz fenyegetés komoly, ugyanakkor nyugalomra intenek.
Az európai országok már több orosz drónbetöréssel és Putyin ukrajnai inváziója után indult, leplezett orosz szabotázskampánnyal is szembesültek.
Mark Rutte NATO-főtitkár az AP hírügynökségnek Iowában azt mondta, hogy Putyin „tudja, az Egyesült Államok és Európa teljesen összefonódik”.
„Biztosítanunk kell, hogy felkészültek és erősek legyünk, és hogy ő erről tudjon. Ha pedig valami ostobaságot tesz, tisztában van vele, hogy keményen fogunk reagálni” – tette hozzá Rutte.
A vezetők szerint Putyin igyekszik megtörni a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását
Putyin – Stringer szavai szerint – „számos lehetőséget mérlegel”, hogy megossza a NATO-szövetségeseket, mivel ukrajnai hadjárata rosszul áll.
Kristen Michal észt miniszterelnök az orosz vezetőt egy „sarokba szorított patkányhoz” hasonlította, aki fokozza tevékenységét Európában, hogy megtörje a Nyugat Kijevnek nyújtott támogatását, miközben Moszkva nyomás alatt áll.
Michal szerint Putyin titkos, nehezen bizonyítható támadásokkal próbálja aláásni a NATO kollektív védelmi kötelezettségét, így tesztelve az egyes országokat.
Az észt kormányfő ugyanakkor úgy véli, jelenleg „valószínűtlen”, hogy Putyin hagyományos katonai támadást indítson Európa ellen, egyrészt a NATO visszacsapásától tartva, másrészt mert erői Ukrajnában lekötöttek.
A magas szintű orosz káros tevékenység addig „velünk marad”, amíg Putyin nem változtat katonai céljain – mondta Michal, hozzátéve, hogy a legjobb módja az elrettentésnek, ha „Ukrajnát támogatjuk”.