Hat takarékos uniós vezető fokozta a nyomást az ír elnökségre, hogy új kompromisszumos javaslatában több százmilliárd euróval racionalizálja a következő hosszú távú költségvetést.
Az EU költségvetésének hat „takarékos” nettó befizető országának vezetői levelet intéztek az ír elnökséghez, ezzel felerősítve törekvésüket, hogy az előttünk álló kompromisszumos javaslatban alacsonyabb legyen a teljes keretösszeg.
A szeptember 28-i keltezésű, az Euronews által megtekintett levél a takarékos tábor legújabb kísérlete arra, hogy csökkentse az EU következő hosszú távú költségvetését, a többéves pénzügyi keretet (MFF). A tárgyalások sorsdöntő szakaszba léptek, a cél egy év végéig megszülető megállapodás.
„Most a tárgyalások döntő szakaszába lépünk, amelyben meg kell határoznunk az MFF teljes méretét, és el kell döntenünk, mely területek élvezzenek elsőbbséget a finanszírozásnál” – áll a dokumentumban.
A levelet Friedrich Merz német kancellár, Christian Stocker osztrák kancellár, valamint Mette Frederiksen dán, Rob Jetten holland, Petteri Orpo finn és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök írta alá.
A címzett Micheál Martin ír miniszterelnök, akinek országa tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Dublin a következő napokban új kompromisszumos szöveget készül bemutatni, az október 15-16-án esedékes Európai Tanács-csúcs előtt.
„Ha az ír tárgyalási keretnek kell alapul szolgálnia a további vitákhoz, olyan összvolument kell meghatároznia, amelyet reálisan képesek finanszírozni azok, akik viselik a fő pénzügyi terhet. Ezt a kérdést nem lehet elhalasztani” – áll a levélben.
Júniusban a ciprusi elnökség 2%-os csökkentést javasolt az Európai Bizottság 2028-2034-es MFF-javaslatához, amelynek értéke közel 2 billió euró. A hat ország túl csekélynek tartotta ezt a mérséklést ahhoz, hogy támogatni tudja.
„Az EU-tagállamok szinte mindegyike fájdalmas erőfeszítéseket tesz államháztartása konszolidálására. Nem lesz európai szuverenitás szilárd közpénzügyek nélkül” – folytatódik a levél. „Az Európai Bizottság mintegy 60%-os nominális növelést javasolt. Ez egyszerűen nem reális.”
A takarékos országok azt is szeretnék elérni, hogy megváltozzon, mire költik a pénzt. A finanszírozást a hagyományos kohéziós és agrárpolitikáktól át akarják csoportosítani az „modern” prioritások felé.
„A finanszírozást a közös beruházásokra kell összpontosítani a biztonság és védelem, a versenyképesség, az innováció és a szabálytalan migráció elleni küzdelem terén” – áll a szövegben.
A levél megismétli azt az üzenetet, amelyet a hat vezető augusztus 27-én Berlinben fogalmazott meg, amikor „több százmilliárd eurónyi” csökkentést kértek anélkül, hogy pontos összegről megállapodtak volna.
„Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy az MFF-tárgyalásokat alapvető aszimmetria jellemzi: csak a mi hat országunk finanszírozza az összes tagállami befizetésnek csaknem 40%-át” – olvasható a levélben.
„A kor szellemével ellentétesnek” minősítik azt a bizottsági tervet is, amely az uniós intézmények létszámának növelését irányozza elő, miközben a legtöbb állami közigazgatásban leépítések zajlanak, egy álláspontot, amelyet a tagállamok többsége is oszt.
„Az Európai Bizottság javaslatát több százmilliárd euróval kell csökkenteni. Valamennyi fejezetnek hozzá kell járulnia ezekhez a megtakarításokhoz” – teszi hozzá a levél.