Elsüllyedéssel fenyegetett országok közelebb kerülnek igazsághoz fosszilis károk miatt: ENSZ történelmi klímaítéletet támogat.
Az Egyesült Államok visszavonására irányuló erőfeszítései ellenére egy mérföldkőnek számító, az országoknak a bolygó éghajlatváltozással szembeni védelmére vonatkozó jogi kötelezettségeiről szóló határozat túljutott egy újabb kritikus állomáson.
Az ENSZ Közgyűlése szerdán (május 20-án) elsöprő többséggel szavazott a klímaváltozás korlátozását célzó határozott lépések támogatásáról, jóllehet a fosszilis energiahordozókat kitermelő országok heves kampányt folytattak ellene.
A 193 tagú világszervezet nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amely támogatja az ENSZ legfelsőbb bírósága tavaly júliusi, mérföldkőnek számító tanácsadó véleményét; ez kimondta, hogy a bolygó éghajlatváltozással szembeni védelmének elmulasztása a nemzetközi jog megsértésének minősül.
„A világ legmagasabb rangú bírósága megszólalt. Ma a Közgyűlés válaszolt” – áll António Guterres ENSZ-főtitkár közleményében. „Ez erőteljes megerősítése a nemzetközi jognak, a klímaigazságosságnak, a tudománynak és az államok felelősségének, hogy megvédjék az embereket az egyre súlyosbodó klímaválságtól.”
A határozat nemcsak megerősíti a Nemzetközi Bíróság államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeiről – köztük a klímahatások csökkentéséről és a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításáról – szóló döntését, hanem azt is biztosítja, hogy folyamat induljon az ítélet végrehajtásának előmozdítására.
Mely országok ellenzik a klímavédelmi intézkedést?
A szavazás eredménye 141–8 lett, 28 tartózkodással. Az intézkedést az Egyesült Államok, Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia – a világ legnagyobb olajtermelői és jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátók – ellenezték. A klímaváltozást elsősorban a szén, az olaj és a gáz elégetése okozza.
A szöveg előírja nemzeti klímaakcióterv elfogadását a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására; a fosszilis energiahordozók feltárására, kitermelésére és hasznosítására nyújtott támogatások fokozatos megszüntetését; valamint felszólítja a kötelezettségeiket megszegő államokat, hogy nyújtsanak „teljes jóvátételt” az okozott károkért.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy az iparosodás előtti korszakhoz – vagyis az 1800-as évek közepéhez – képest 1,5 °C-ban korlátozzák a felmelegedést, ebből született az „1,5 fok az életben maradásért” jelszó. A tudósok azonban ma már azt mondják, hogy még a legjobb forgatókönyvük is túllépi ezt a kulcsfontosságú hőmérsékleti határt.
Az ENSZ-határozat eredetileg a Nemzetközi Bíróság véleményének erősebb megfogalmazásait is tartalmazta, amelyek „Nemzetközi Kárnyilvántartás” létrehozását szorgalmazták a bizonyítékok és igények rögzítésére, ezt azonban közel egytucat egyeztetés után kihagyták, hogy szélesebb támogatást nyerjenek.
A határozatot annak ellenére fogadták el, hogy februárban olyan beszámolók láttak napvilágot, amelyek szerint a Trump-kormányzat arra ösztönözte más országokat, gyakoroljanak nyomást a kis szigetállamra, Vanuatura – a tervezet eredeti benyújtójára –, hogy vonja vissza javaslatát.
Az összes amerikai nagykövetségnek és konzulátusnak küldött iránymutatásban a külügyminisztérium közölte, hogy „határozottan ellenzi” a javaslatot, és annak elfogadása „komoly veszélyt jelenthet az amerikai iparra”.
Szerdán Tammy Bruce, az Egyesült Államok ENSZ-nél akkreditált helyettes nagykövete ismét élesen bírálta az intézkedést, „rendkívül problémásnak” nevezve azt, és hangsúlyozva, hogy Washington a tervezet módosításai ellenére is komoly jogi és szakpolitikai aggályokat lát.
„A határozat nem helyénvaló politikai követeléseket tartalmaz a fosszilis energiahordozókkal és más klímatémákkal kapcsolatban” – mondta Bruce a közgyűlésnek a szavazás előtt.
Vanuatu: „A kár valós, és már itt van”
Vanuatu és más szigetállamok képviselői azonban, akik a klímaváltozás hatásai miatt saját túlélésükért aggódnak, azt hangsúlyozták, hogy létfontosságú a Közgyűlés támogatása a bírósági vélemény mellé, amelyet a nemzetközi klímajog fordulópontjaként üdvözöltek.
„Őszintének kell lennünk egymással abban, miért fontos mindez” – mondta a szavazás előtt Odo Tevi, Vanuatu ENSZ-nagykövete. „Azért fontos, mert a kár valós, és már itt van szigeteinken és partvidékeinken, azoknál a közösségeknél, amelyek aszállyal és tönkrement terméssel néznek szembe.”
Hozzátette: „Azok az államok és népek viselik a legnagyobb terhet, akik a legkevésbé járultak hozzá a problémához.”
A világszervezet lépése évtizedes frusztrációt követ a csendes-óceáni országok körében, amelyek tehetetlenül nézik, ahogy hazájuk lassan eltűnik.
Tuvaluban, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság mindössze két méter, a lakosság több mint egyharmada kért klímamenekült-vízumot Ausztráliába, jóllehet évente csak korlátozott számú kérelmet fogadnak el. Előrejelzések szerint 2100-ra az ország nagy része dagály idején víz alá kerülhet.
Naurun a kormány gazdag külföldieknek kezdett útleveleket árulni – amelyek több tucat országba biztosítanak vízummentes beutazást –, hogy bevételt teremtsen egy esetleges kitelepítési program finanszírozásához.
Fenton Lutunatabua, a klímavédelmi 350.org szervezet csendes-óceáni és karibi programvezetője szerint a szavazás „közelebb vitte a közösségeket ahhoz, hogy igazságot szolgáltassanak számukra a fosszilisenergia-ipar okozta szenvedésekért és azért a pusztításért, amelyet partjainkon végez, miközben az életünkkel és a pénztárcánkkal fizetünk az újabb és újabb ciklonok, az újabb és újabb árvizek utáni újjáépítésért”.
Louis Charbonneau, a Human Rights Watch ENSZ-igazgatója szerdai közleményében azt mondta, hogy a bírósági döntés jóváhagyásával az ENSZ „megerősítette a világ elkötelezettségét az emberi jogok védelme mellett”. Hozzátette, mindez „az Egyesült Államok és más olajtermelő államok azon erőfeszítései ellenére történt, hogy elfojtsák a klímaváltozás elleni küzdelmet célzó kezdeményezéseket”.