A 2026-os Euronews Utazás és Turizmus Csúcs Brüsszelben zajlik, ahol politikai vezetők, döntéshozók és iparági szakértők vitatják meg az utazás jövőjét formáló fő kérdéseket.
Kövesse ezt az oldalt a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 élő beszámolóiért és legfontosabb pillanataiért
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Andreea Staicu, az Európai Bizottság egyik egységének helyettes vezetője, a turizmusért felelős szektor irányítója; Nikolina Brnjac, az Európai Néppárt EP-képviselője; István Ujhelyi volt államtitkár és EP-képviselő, a Capital European Affairs elnöke; valamint Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group fenntarthatóságért felelős igazgatója
A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség egymással összhangban is működhet, de a turizmusnak egyensúlyt kell teremtenie a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangsúlyozták a résztvevők az Euronews Travel & Tourism Summiton.
Mike Starling moderátornak, az Euronews utazási rovatának vezető szerkesztőjének nyilatkozva Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság turisztikai szektorának helyettes vezetője elmondta, hogy maguk az utazók is egyre inkább a fenntarthatóbb lehetőségeket keresik.
„Az utazók valóban fenntartható módon akarnak utazni” – mondta, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.
Nikolina Brnjac horvát EP-képviselő, korábbi turisztikai miniszter szerint a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezeti intézkedésekre szűkíteni.
„Elérhető cél, de csak akkor, ha három pillér mentén közelítjük meg: társadalmi, környezeti és gazdasági” – mondta, hozzátéve, hogy a vidéki és peremterületek eléréséhez jobb vasúti és közösségi közlekedési kapcsolatokra van szükség.
A látogatószám kezelése egy másik fontos téma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – fogalmazott Brnjac.
„A probléma a turistaforgalom rossz irányítása.”
István Ujhelyi, volt EP-képviselő és az ENSZ Turizmus tisztségviselője hasonlóképpen kiemelte, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen leállítani.
„Ezt a növekedést nem lehet egyszerűen megállítani” – mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy a nemzetközi turisták száma 1950-ben 25 millióról tavalyra több mint 1,5 milliárdra nőtt.
Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviseletében úgy fogalmazott, hogy a fenntarthatóságnak az ágazat alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig valamiféle opcionális kiegészítésnek.
„A fenntarthatóság nem egy ráépített elem” – mondta.
Olivér Csendes és Sandrine Buffenoir
Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, valamint Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belgiumi és luxemburgi igazgatója Mared Gwyn-Jones moderátorral beszélgetett arról, miként lehet Közép-Európát egyetlen úti célként szemlélni, és milyen szorosan összefonódik a természet és a turizmus.
Oliver Cndish, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében azt mondta, hogy a turizmust arra kellene használni, hogy Közép-Európát egyetlen, egymással összekapcsolt desztinációként népszerűsítsük, ahelyett hogy nemzeti határokhoz kötnénk.
„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben azt, ahogyan élünk, illetve régióinkat gyakorlatilag egyetlen úti célként pozicionáljuk” – mondta.
„Nem kell, hogy gondolkodásunkat és az élménytér-teremtést a nemzeti határok korlátozzák” – tette hozzá.
Cndish az európai országok közötti viszonylag rövid távolságokra mutatott rá mint lehetőségre több országot érintő utazási élmények kialakítására – ez a „trip-maxxing” néven ismert, idén különösen népszerű trend része.
„Ha amerikai vagy ázsiai szemszögből nézi, Európában nagyon kicsik a távolságok. Elutazik 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintett” – magyarázta.
A Duna példáját is kiemelte, mint olyan vonzerőt, amelyet országhatárokon átívelve lehetne népszerűsíteni.
„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban folyik, és mindig is összekötő kapocs volt, kultúrákat kapcsolt össze” – mondta. „Miért ne használhatnánk ezt aktív részéül annak az élménynek, amelyben az emberek részesülnek, gazdagítva az életüket, valamint azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”
Cndish az uniós együttműködést is dicsérte, kijelentve: „Úgy gondolom, Európa elképesztő munkát végez az együttműködés terén.”
Példaként az európai turisztikai adatteret említette, amely szerinte segíthet az országoknak abban, hogy együtt dolgozzanak olyan kérdéseken, mint a látogatói áramlások kezelése vagy a szélsőséges időjárás.
„Gondoljon csak az összes vitára, amelyet a látogatói áramlásról, a turisták védelméről, a figyelmeztetésekről folytattunk arra az esetre, ha veszély fenyeget – legyen az erdőtűz vagy bármilyen más szélsőséges időjárási jelenség. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyen állnak rendelkezésre” – mondta.
A természeti környezet védelmének jelentőségét is hangsúlyozta, kijelentve: „Nincs turizmus természet nélkül.”
„A turizmusnak a jó oldalát kell erősítenie, és hozzá kell járulnia az élő környezetek ellenálló képességéhez is” – tette hozzá.
Az Atout France Benelux-igazgatója, Sandrine Buffeno a turizmus európaiak közötti kapcsolatteremtő szerepét is kiemelte.
„A turizmus kulcsfontosságú kapocs az európai emberek között. Lényeges tényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, hatékonyabban dolgozzunk együtt, és együtt éljünk” – mondta.
„Ez egyfajta osztályterem, ahol tanulhatunk egymásról” – tette hozzá.
Eduardo Santander
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jones moderátorral beszélgetett az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatásáról és Európa, mint úti cél szerepéről.
A vezérigazgató elmondta, hogy „az éghajlatváltozás messze a legnagyobb fenyegetés a turizmus számára jelenleg”.
Szavai egy rekordmeleget hozó nyár után hangzottak el, amely egész Európában utazási káoszt okozott.
„Látjuk, hogy a vonatok időnként nem tudnak közlekedni, mert a hőség miatt kitágulnak a sínek. A folyami hajójáratok esetében pedig az európai folyókon azzal szembesültünk, hogy nem tudtak elindulni, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.
„Erre sokkal összehangoltabb és átfogóbb módon kell felkészülnünk” – tette hozzá.
„Azt látjuk, hogy a reziliencia az európai turizmus egyik mozgatórugójává válik. Még ellenállóbbá kell válnunk mindazzal szemben, ami ezután következik.”
Santander rámutatott, hogy az éghajlatváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.
„Az utazás jóval drágább lett, és gondolom, mindannyian utaztak a nyáron, és érezték is ezt a saját pénztárcájukon” – fogalmazott.
A „coolcations” nevű trendről is beszélt, amely idén különösen nagy lendületet kapott: „Sok dél-európai úti célról látunk embereket, akik olyan helyeket keresnek, amelyeket mi »cool locations«-nak nevezünk – vagyis olyan desztinációkat, ahol a nyár hűvösebb, és ahol az időjárás kiszámíthatóbban élvezhető.”
Santander a turizmus gazdasági jelentőségét is hangsúlyozta: az ágazat az európai gazdaság mintegy 10 százalékát adja, egyes országokban pedig a GDP 15–20 százalékát is eléri.
Dicsérte Európát mint turisztikai desztinációt is.
„Európa, ahogy néhányan mondják, kezd egyfajta játszótérré válni. Egy múzeummá, egy vidámparkká” – fogalmazott, majd feltette a kérdést: „Mi ebben a rossz?”
„Egy vidámpark vagy egy múzeum tökéletes hely a tartózkodásra. Általában jól szervezettek, jól irányítottak, van jó éttermük, tiszta mosdóik – semmi kivetnivaló nincs bennük.”
Bill White nagykövet
Bill White, az Amerikai Egyesült Államok Belgiumi Királysághoz akkreditált nagykövete a csúcstalálkozó házigazdájával, Jane Witherspoonnal beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.
Miközben a nagykövet elismeréssel szólt Belgiumról, amely szerinte jóval többet kínál, mint „gofri, csokoládé és sör”, kemény kritikát fogalmazott meg a brüsszeli repülőtér sorai kapcsán, amelyeket úgy jellemzett, hogy „iszonyúak”.
„Nagyon rosszak. Az egyik dolog, amit a transzatlanti szövetségben és kapcsolatainkban tennünk kell, hogy felismerjük: ha azt akarjuk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, ezt a problémát meg kell oldanunk. Azonnal javulnia kell” – tette hozzá.
White ugyanakkor bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott arra, hogy a belga állampolgárok is jelentkezhessenek az amerikai Global Entry programra, amely az USA repülőterein történő beléptetést hivatott felgyorsítani. A Global Entry a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) előzetesen jóváhagyott nemzetközi utazók számára létrehozott programja.
Gyakorlati értelemben ez – mint elmagyarázta – azt jelenti: „regisztrál, befizeti a díjat, átvilágítják, aztán elrepül az Egyesült Államokba, odalép a kioszkhoz a JFK-n vagy bárhol máshol, mosolyog, nem mosolyog, és »whoop!« – máris továbbengedik, majd elmegy a csomagjaiért, és pénzt költ.”
Arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi vagy parlamenti képviselőjüknek, induljunk, intézzük el a papírmunkát, mert ha utaznak, az egész folyamat zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”
Ma reflektorfényben van Európa utazási iparága, ahogy a brüsszeli Albert Hallban megkezdődik a Euronews Travel & Tourism Summit 2026.
A nap folyamán az Euronews élőben jelentkezik a belga fővárosból interjúkkal, panelbeszélgetésekkel és vitákkal, amelyek azt vizsgálják, miként reagál a turizmus a geopolitikai feszültségekkel, légtérzárásokkal és szélsőséges időjárással tarkított évre.
A kiemelt vendégek között van Edi Rama albán miniszterelnök, aki az Euronews munkatársával, Maria Tadeóval beszélget majd. Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója azokról a trendekről és kihívásokról fog beszélni, amelyek formálták Európa rekordokat döntő nyári utazási szezonját, míg más panelbeszélgetések a fenntarthatóságot, a kapcsolódást és a turizmus jövőjét vizsgálják Európában.
Az Euronews két zászlóshajó műsora is csatlakozik a csúcstalálkozóhoz. A The Big Question azt vizsgálja majd, képes-e Európa tengeri hajózási ipara zöldebb irányt venni Gianni Onoratóval, az MSC Cruises vezérigazgatójával, míg a Méabh Mc Mahon által vezetett The Ring Brüsszelbe viszi a csatorna fej-fej melletti politikai vitaműsorát.
Az ajtók reggel 9 órakor nyílnak, az Euronews pedig egész nap élő közvetítést kínál.