Svéd futballszurkolók vécébe mennek: vizelet kínál megoldást Európa műtrágya-válságára?
A svéd focidrukkerek idén egészen szokatlan tornán vesznek részt: a „Pee for the Planet” nevű kezdeményezésben.
A Malmö FF otthonául szolgáló Eleda Stadion vasárnap (május 24-én) megnyitja kapuit – és vécéit – egy olyan kezdeményezés előtt, amelynek célja 1 000 liter emberi vizelet összegyűjtése.
A cél? Felszámolni Svédország függését az importált, fosszilis energiahordozó-alapú szintetikus műtrágyáktól.
Világszerte ezek a nitrogénalapú műtrágyák évente 1,13 milliárd tonna CO2-egyenértékű kibocsátást okoznak – többet, mint a teljes légi közlekedési ágazat, a Nemzetközi Környezetjogi Központ (CIEL) kutatása szerint.
Miközben ezek a kibocsátások már régóta aggodalomra adnak okot a klímaszakértők körében, az utóbbi hetekben a szintetikus műtrágyák újabb támadások kereszttüzébe kerültek, mivel a geopolitikai bizonytalanság az ellátást is veszélyezteti.
Mivel Irán továbbra is blokkolja a létfontosságú Hormuzi-szoros hajózási útvonalát, a világ műtrágyakereskedelmének mintegy egyharmada leállt, ami világszerte fenyegeti a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot.
A szoros a földgázexport szállítása szempontjából is kulcsfontosságú – ez pedig létfontosságú a széles körben, Európában és azon túl is használt, szintetikus nitrogénalapú műtrágyák előállításához.
Életképes alternatíva lehet-e az emberi vizelet a szintetikus műtrágyák helyett?
Az emberi vizelet bővelkedik a növények növekedése szempontjából létfontosságú „nagy hármas” tápanyagokban: nitrogénben, foszforban és káliumban. Ezek a szintetikus műtrágyák alapvető összetevői is.
A Svéd Mezőgazdasági Tudományok Egyeteme (SLU), a zabitalt gyártó Oatly, a Malmö FF és a Sanitation360 összefogott, hogy megvizsgálja, mennyire használható a vizelet körforgásos és biztonságos alternatívaként a termények trágyázására: a stadionban összegyűjtött vizeletet műtrágyává alakítják.
„Arról van szó, hogy hasznosítsunk egy erőforrást, amelyet jelenleg elpazarolunk” – mondja Björn Vinnerås, az SLU professzora, a Sanitation360 szakértője.
„A gondolkodásunkat is meg kell változtatnunk, mert a vizelet összegyűjtése és újrafelhasználása semmivel sem furcsább, mint amikor ugyanezt tesszük a műanyaggal. Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy tehén-, sertés- és csirketrágyát használunk műtrágyaként.”
Tesztpálya a koncepció felskálázására
A Malmö FF hazai stadionját 15, vizeletgyűjtésre alkalmas piszoárral és egy ilyen vécével szerelték fel a projekt számára.
A vasárnapi kezdőrúgástól egészen a svéd bajnokság november 29-i, utolsó hazai Malmö FF-mérkőzéséig a stadion tesztpályaként szolgál majd a vizeletgyűjtő technológia, valamint a higiéniai, logisztikai szempontok és a közönség elfogadása vizsgálatára.
A kutatás részeként azt is vizsgálják, mennyire biztonságos az élelmiszernövények számára a vizeletből előállított műtrágya – ez kulcskérdés az esetleges gyógyszermaradványok és kórokozók miatti aggodalmak fényében, amelyeket még kezelni kell, mielőtt a módszert széles körben bevezetnék.
Siker esetén a projekt lehetőséget teremthet a vécéinfrastruktúra átalakítására, valamint olyan jövőbeli rendszerek tervezésére, amelyek képesek a vizelet tömeges gyűjtésére.
A kezdeményezés egy másik problémára is megoldást kínálhat: a szennyvíztisztítás terheire olyan nagy létesítményekben, mint a 22 500 férőhelyes stadion. Az emberi vizeletben lévő tápanyagok egy része ma még nem kerül visszanyerésre, hanem szennyezőként a tavakba és tengerekbe jut.
A kutatók becslése szerint elméletileg akár a Svédországban használt szintetikus műtrágya 30 százalékát is kiválthatná a vizelet.
Hosszabb távú céljuk annak feltérképezése is, hogy a fogyasztók készek-e elfogadni a vizeletből származó körforgásos tápanyagokkal előállított élelmiszereket.