Izrael környezetvédelmi minisztere, Idit Silman bejelentette, hogy a nílusi krokodil a „tenyésztett vadállat” kategóriába kerül, ami lehetővé tenné, hogy az izraeli börtönhatóság krokodilokat telepítsen a palesztin foglyokat őrző börtönök környékére.
A minisztérium jogi tanácsadója és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága ellenzi a döntést - írta csütörtökön a Ynet hírportál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Silman a döntéssel lehetővé akarja tenni Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter számára, hogy megvalósítsa „krokodilbörtön” névre keresztelt javaslatát.
Az izraeli 13-as csatorna beszámolója szerint a szélsőséges nézeteiről ismert miniszter először tavaly decemberben, a börtönszolgálat vezetőjével, Kobi Jaakobival tartott megbeszélésen vázolta fel ötletét, amikor azt javasolta, hogy a palesztin foglyokat olyan börtönökben tartsák, amelyeket krokodilok vesznek körül.
Héber nyelvű médiumok szerint hónapokkal ezelőtt nyomást gyakoroltak a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságára, hogy engedélyezze a Nemzetbiztonsági Minisztériumnak krokodilok beszerzését a „Hamat Gader” üdülőhelyről, és azok elhelyezését a palesztin fogvatartottakat őrző börtönök körül; a projektet a nyugat-izraeli ketzioti börtön esetében próbálnák ki először.
A Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága megerősítette, hogy a javaslat nem kivitelezhető, és hangsúlyozta: a jogszabályok csak oktatási, tudományos kutatási és a nyilvánosság szemléletformálását szolgáló célokra engedélyezik vadállatok tartását.
A hatóság illetékesei úgy fogalmaztak: „Nekünk kell megvédenünk ezeket az állatokat, nem pedig arra használni őket, hogy minket védjenek. Ez ellentétes a jogszabályok szellemiségével.”
Új besorolás biztonsági célokra
A jogi korlátok megkerülésére törekedve azt kérték, hogy a nílusi krokodilt „tenyésztett vadállatként” sorolják be; ezt a kategóriát korábban már megadták a krokodiloknak, hogy kereskedelmi célú tenyésztésüket, elsősorban bőrük hasznosítása érdekében, lehetővé tegyék.
A jelentés szerint Silman újra életbe léptetett egy, a vadon élő állatok védelméről szóló törvényben régóta „alvó” jogszabályi rendelkezést, de gyakorlatilag egy új kategóriát teremtett: „biztonsági célokra tenyésztett vadállatot”.
A miniszter határozata kimondja, hogy valamely biztonsági szerv tarthatja ezeket az állatokat, feltéve, hogy a környezetvédelmi miniszter jóváhagyja az erre vonatkozó biztonsági szükségletet.
A beszámoló rámutatott, hogy ez a lépés túlmutat egy egyszerű végrehajtási rendelet kiadásán, ezért alapvető törvényhozást igényelne a Kneszet részéről, nem pedig pusztán miniszteri döntést.
Előzmények és kockázatok
A múltban a krokodilfarmokon több probléma is előfordult, például volt olyan, hogy az állatok kiszöktek a természetbe, ami komoly kockázatot jelentett a környék lakói számára.
Ennek nyomán az előző környezetvédelmi miniszter, Gilád Erdán ennek a gyakorlatnak véget vetett, a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságának tanácsadó bizottsága által megfogalmazott ajánlás alapján.
A Környezetvédelmi Minisztérium jogi tanácsadója, Neta Drori ügyvéd múlt hónapban levelet küldött Silmannak, amelyben azt írta: a rendelkezésre álló szakmai bizonyítékok és tények nem indokolják, hogy a projektet a miniszter elképzelései szerint folytassák.
Hozzátette, hogy a modern börtönök őrzésére krokodilok alkalmazására nincs ismert szakmai precedens, ellentétben azzal, amit a börtönszolgálat állít, miszerint ezt a módszert az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is használták.
Drori azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államokban végzett kísérlet „rövid ideig tartott, majd megszűnt, ráadásul olyan térségben zajlott, ahol a krokodilok eleve a vadonban élnek, így nincs valódi alap az összehasonlításra”.
A jogi tanácsadó hangsúlyozta, hogy a börtönszolgálat kérelme átfogó vizsgálatot igényel, amely kiterjed az állatvédelmi szempontokra és a közbiztonságra is.
Hozzátette: „Noha a börtönszolgálat illetékesei azt állították, tisztában vannak az állatok szükségleteivel, és készek biztosítani testi épségüket, részben a kutyákkal szerzett tapasztalataikra hivatkozva, úgy tűnik, az intézménynek nincs gyakorlata veszélyes vadállatok, például krokodilok tartásában.”
Arra is rámutatott, hogy a jogi eljárás megköveteli a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága tanácsával és az illetékes kormányzati szervekkel való egyeztetést, valamint a javaslat nyilvánosságra hozatalát, hogy a lakosság véleményt formálhasson róla, mivel a szakértők szerint a krokodiltenyésztés jelentős kockázatokkal jár.
Levelét így zárta: „Mindezek fényében úgy látjuk, hogy a jogszabályban előírt feltételek a nyilatkozat kiadásához nem teljesültek, és jogi akadálya van annak, hogy a kezdeményezés a kívánt formában megvalósuljon.”
Kitartás a projekt mellett
Ennek ellenére Silman miniszter úgy döntött, figyelmen kívül hagyja jogi tanácsadója véleményét, arra hivatkozva, hogy a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságának egy magas beosztású szakembere arról tájékoztatta: a hatóság nem ellenzi a börtönszolgálat kezdeményezését, és létezik már korábban elfogadott jogi keret.
Várhatóan hamarosan összeül a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságának tanácsa, hogy újra napirendre tűzze az ügyet, miután Silman felülírta minisztériuma jogi tanácsadójának álláspontját.
A beszámoló egy szakértői tisztségviselőt is idézett, aki így fogalmazott: „A miniszter a saját jogi tanácsadója véleményével ellentétesen jár el, szembemegy a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságának jogi álláspontjával, a tanács döntésével, sőt magával a törvénnyel is. Más szóval: semmilyen jogi alapja nincs ennek a lépésnek.”