Európa műtrágyaválsága: svéd focidrukkerek vizeletben keresik a megoldást
A svéd futballszurkolók idén egészen másfajta tornán vesznek részt: pisi a bolygóért.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Malmö FF otthonának számító Eleda Stadion vasárnap (május 24-én) kinyitja kapuit – és vécéit – egy olyan kezdeményezés előtt, amelynek célja 1000 liter emberi vizelet összegyűjtése.
A cél, hogy Svédország megszabaduljon az importált, fosszilis energiahordozó-alapú szintetikus műtrágyától való függőségétől.
Világszerte ezek a nitrogénalapú műtrágyák évente 1,13 milliárd tonna CO2-egyenértékű kibocsátást okoznak, ami meghaladja a teljes légiközlekedési ágazatét – derül ki a Center for International Environmental Law (CIEL) kutatásából.
Miközben ezek a kibocsátások már régóta aggodalomra adnak okot a klímaszakértők körében, a szintetikus műtrágyák az elmúlt hetekben újabb kritikák kereszttüzébe kerültek, mivel a geopolitikai feszültségek az ellátást is veszélyeztetik.
Mivel Irán továbbra is blokkolja a létfontosságú Hormuzi-szoros hajózási útvonalát, a világ műtrágyakereskedelmének mintegy harmada leállt, ami világszerte veszélybe sodorja a mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot.
A szoros a földgázexport szempontjából is kulcsfontosságú útvonal, márpedig a földgáz nélkülözhetetlen a széles körben, Európában és világszerte használt szintetikus, nitrogénalapú műtrágyák előállításához.
Lehet-e életképes alternatíva az emberi vizelet a szintetikus műtrágyákkal szemben?
Az emberi vizelet bővelkedik a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen „nagy hármasban”: nitrogénben, foszforban és káliumban. Ezek a szintetikus műtrágyák fő alapösszetevői is.
A Svéd Mezőgazdasági Tudományos Egyetem (SLU), a zabtejet gyártó Oatly, a Malmö FF és a Sanitation360 összefogott, hogy megvizsgálja, mennyire használható a vizelet körforgásos és biztonságos tápanyagforrásként a növénytermesztésben. A stadionban összegyűjtött vizeletet műtrágyává alakítják át, és így tesztelik a módszert.
„Arról van szó, hogy hasznosítsunk egy olyan erőforrást, amelyet jelenleg elpazarolunk” – mondja Björn Vinnerås, az SLU professzora, a Sanitation360 szakértője.
„A szemléletünket is meg kell kérdőjelezni, mert a vizelet begyűjtése és újrahasznosítása semmivel sem furcsább, mint amikor a műanyagot gyűjtjük és hasznosítjuk újra. Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a tehenek, sertések és csirkék trágyáját használjuk műtrágyaként – és ez teljesen normalizálódott.”
Kísérleti terep a koncepció kiterjesztésére
A Malmö FF otthonául szolgáló stadiont 15 speciális vizeldével és egy, a vizelet gyűjtésére alkalmas vécével szerelték fel a projekt kedvéért.
A vasárnapi kezdőrúgástól egészen a svéd bajnoki szezon november 29-i, utolsó hazai mérkőzéséig a létesítmény tesztpályaként szolgál majd a vizeletgyűjtő technológia, valamint a higiéniai, logisztikai kérdések és a közönség elfogadókészségének vizsgálatára.
A kutatás részeként azt is vizsgálják, mennyire biztonságos az élelmiszernövények számára a vizeletből előállított műtrágya. Ez kulcskérdés, hiszen a módszer széles körű elterjesztése előtt választ kell adni a gyógyszermaradványokkal és kórokozókkal kapcsolatos aggályokra.
Siker esetén a projekt megnyithatja az utat a meglévő toalett-infrastruktúra átalakítása és olyan jövőbeli rendszerek tervezése előtt, amelyek már tömegesen képesek vizeletet gyűjteni.
A kezdeményezés egy másik problémára is megoldást kínálhat: a szennyvízkezelés terhének csökkentésére a nagy befogadóképességű létesítményekben, például a 22 500 férőhelyes stadionban. Az emberi vizeletben lévő tápanyagok egy része ma nem kerül visszanyerésre, hanem szennyezőanyagként a tavakba és a tengerekbe jut.
A kutatók becslése szerint a vizelet elméletben akár a Svédországban felhasznált szintetikus műtrágya 30 százalékát is kiválthatná.
Hosszabb távú céljuk annak felmérése is, hogy a fogyasztók mennyire nyitottak a vizeletből származó, körforgásos tápanyagokkal termelt élelmiszerek elfogadására.