Európa lakossági adósságtérképe meglepő észak–déli megosztottságot mutat. Ismerje meg a legfrissebb Eurostat-adatokat és a 10 legeladósodottabb országot!
A sztereotípia szerint a dél-európaiak túlköltekeznek, míg az északiak többet takarítanak meg. A legfrissebb adatok azonban egészen más képet mutatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Unió legeladósodottabb háztartásai a tehetős északi országokban élnek, nem pedig azokban a déli gazdaságokban, amelyeket hagyományosan a kontinens sérülékeny szereplőiként tartanak számon.
Az Eurostat e hónapban közzétett adatai szerint 2025-ben az uniós háztartások adóssága a GDP 49,4 százalékát tette ki, az euróövezetben pedig 50,7 százalékot. Mindkét arány 2020 óta évről évre csökken, akkor még 60 százalék fölött volt.
Mit mutat a háztartási adósság GDP-arányos szintje?
Háztartási adósságnak számítanak többek között a jelzáloghitelek, a fogyasztási kölcsönök és a háztartások egyéb hitelfelvételei.
Ha ezt az adósságot a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, százalékos formában adják meg, a közgazdászok össze tudják hasonlítani a különböző méretű országokat, vagyis a magánszektorbeli hitelfelvételt a gazdaság teljes kibocsátásához tudják mérni.
Ez a mutató nem azt jelzi, hogy egy-egy háztartásnak mennyi az adóssága. Hanem arról ad átfogó képet, mennyire eladósodott a háztartási szektor a nemzeti jövedelemhez képest.
Az 50 százalékos érték azt jelenti, hogy a háztartások összes hitelállománya nagyjából fele annak, amit az adott ország egy év alatt megtermel.
Miért számít a háztartási adósság mértéke?
A magas háztartási eladósodottság önmagában nem feltétlenül jelent problémát.
Azokban az országokban, ahol fejlett a jelzáloghitel-piac, a lakástulajdon nagy része hitelből finanszírozott, illetve kifinomult a pénzügyi rendszer, gyakran eleve magasabbak az adósságráták.
A túlzott lakossági eladósodottság viszont felerősítheti a gazdasági visszaeséseket. Az Európai Bizottság a GDP 55 százalékát jelöli meg olyan küszöbként, amely fölött a háztartási hitelfelvétel már makrogazdasági kockázatnak számít, mivel a történelem során jellemzően nem az államadósság, hanem a magánszektor eladósodottsága sodorta hitelválságba a gazdaságokat.
A 2008-as globális pénzügyi válság is a háztartások, és nem az államok mérlegeiben gyökerezett.
A paradoxon: Észak-Európában a legmagasabb a háztartások adóssága
Talán a legmeglepőbb eredmény az európai észak–dél megosztottság. Hét uniós országban haladja meg a háztartási adósság a GDP 55 százalékát, és mindegyikük Észak- vagy Nyugat-Európában található.
Ezzel szemben Dél-Európában, amelyet korábban az államadósság-válságokkal hoztak összefüggésbe, a háztartások viszonylag visszafogottan adósodtak el.
Az olasz háztartások adóssága csupán a GDP 35,9 százalékának felel meg, Görögországban ez 38,0, Spanyolországban pedig 42,9 százalék, vagyis mindhárom ország bőven az uniós átlag alatt marad.
Miközben a dél-európai kormányok a kontinens legeladósodottabbjai közé tartoznak, a háztartások jóval óvatosabban vesznek fel hitelt, mint északi társaik.
A 10 legeladósodottabb ország a háztartási adósság alapján
10. Németország: 49,0%. Európa legnagyobb gazdasága jómódja ellenére az uniós átlag közelében áll. Ennek egyik oka, hogy Németországban szokatlanul alacsony a lakástulajdon aránya: 2022-ben mindössze 46,7 százalék volt, ami az egyik legalacsonyabb érték Európában. A nagy bérlakáspiac, a viszonylag megfizethető bérleti díjak és a jelzáloghitel-kamatok adókedvezményének hiánya hagyományosan csökkentette a nagy összegű jelzáloghitelek iránti igényt a háztartások körében.
9. Portugália: 53,9%. A háztartások adóssága 2025 végére mintegy 171 milliárd euróra nőtt, ami 8,6 százalékos emelkedés egy év alatt; ezt főként a jelzáloghitelezés hajtotta egy olyan időszakban, amikor az EU-ban az egyik leggyorsabban drágultak a lakások. A kitettség azért jelentős, mert a portugál jelzáloghitelek több mint 90 százaléka változó vagy vegyes, Euriborhoz kötött kamatozású, így a háztartások különösen érzékenyek az EKB kamatváltozásaira.
8. Ciprus: 54,2%. A Ciprusi Jegybank szerint 2016 decembere óta mintegy 62 százalékkal csökkent a háztartások adósságrátája. A háztartási adósság mintegy 34 százaléka azonban még mindig régi, nem teljesítő hitelekből áll, amelyeket követelésvásárló cégek tartanak, és fokozatosan rendeznek.
7. Belgium: 56,4%. A belga háztartások mintegy 43,1 százaléka rendelkezik jelzáloghitellel terhelt saját lakással, jócskán meghaladva a 24,3 százalékos uniós átlagot; ezek többsége fix kamatozású. A Belga Nemzeti Bank 2025-ben a jelzáloghitelezés bővülését regisztrálta: az új hitelek összege 40,7 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 31,7 milliárdról.
6. Franciaország: 59,5%. A francia jelzáloghitelek túlnyomó többsége fix kamatozású, Portugáliával vagy Spanyolországgal ellentétben a változó kamatozású hitelek ritkák, és a hitelezés szigorú korlátok között zajlik: az adósok általában nettó jövedelmük legfeljebb harmadát fordíthatják törlesztésre, egy olyan plafon alatt, amelyet a Banque de France havonta felülvizsgál.
5. Luxemburg: 60,5%. Az adósságteher erősen koncentrált.A jelzáloghitelek a háztartási adósság 90 százalékát teszik ki, ugyanakkor a luxemburgi háztartások csaknem fele egyáltalán nem rendelkezik adóssággal, a medián nettó vagyon pedig 2023-ban 676 ezer euró volt.
4. Finnország: 62,9%. Szinte teljes egészében a lakáspiac húzza fel, finn sajátosságokkal. A lakáshitelek a háztartási adósság mintegy 63 százalékát adják, és ha ehhez hozzávesszük a társasházi hiteleket, vagyis azokat a kölcsönöket, amelyeket az épület vesz fel és a vásárlók örökölnek, a részarány együtt mintegy 75 százalék. A Finn Nemzeti Bank többször is figyelmeztetett e társasházi hitelek terjedésére, és szigorúbb szabályozás alá vonja őket, hogy féken tartsa a háztartások eladósodását.
3. Svédország: 82,3%. Svédország továbbra is Európa egyik leginkább jelzáloghitelekre támaszkodó gazdasága. A piacon a változó kamatozású jelzáloghitelek dominálnak, ami rendkívül érzékennyé teszi a háztartásokat a kamatváltozásokra, olyan sebezhetőség ez, amely az EKB szigorítási ciklusa alatt különösen látványossá vált.
2. Dánia: 84,1%. A dán jegybank (Danmarks Nationalbank) és az Európai Bizottság régóta veszélyjelzésként említi a magas bruttó adósságot, ugyanakkor rámutat, hogy azt nagyrészt ellensúlyozzák a jelentős nyugdíj-megtakarítások és az ingatlanvagyon. A háztartási adósság a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva 2024-ben mintegy 177 százalék volt, ami továbbra is az egyik legmagasabb arány az EU-ban.
1. Hollandia: 93,5%. Itt vannak Európa legeladósodottabb háztartásai, ráadásul nem véletlenül. A holland jegybank (De Nederlandsche Bank) szerint azért ilyen magas a jelzáloghitel-állomány, „mert az állam vonzóvá teszi a lakáscélú hitelfelvételt”: a jelzáloghitel-kamatok adókedvezménye és az a hitelezési gyakorlat, amely lehetővé teszi, hogy a vevők a lakás teljes értékére vegyenek fel hitelt, míg más országokban ezt 90 százalékban vagy még alacsonyabban húzzák meg. Ezt ugyanakkor egy nagyon nagy nyugdíjvagyon és a háztartások magas pénzügyi vagyonállománya ellensúlyozza.
A grafikonról látszódik, hogy Magyarországban nagyon alacsony a többi uniós tagállamhoz képest az eladósodottság mértéke: mindössze 18,3 százalék.