EU-s vallási közösségek: Európa történelmi felelőssége és esélye, hogy vezesse az átállást a fosszilis tüzelőanyagok utáni új korszakra.
Keresztény szervezetek koalíciója sürgős felhívással fordult az uniós intézményekhez: vezessék ki a fosszilis energiahordozókat, és adóztassák meg azokat, akik profitálnak belőlük.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Húsz uniós országból 120 szervezet írta alá a maga nemében első ilyen felhívást.
„Európának egyedülálló lehetősége és erkölcsi felelőssége, hogy felgyorsítsa a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését és átálljon a tiszta energiára, többek között a fosszilisenergia-vállalatok óriási nyereségére kivetett állandó adóval” – áll a dokumentumban. A Guardian nemrégiben feltárta, hogy a világ száz legnagyobb olaj- és gázvállalata az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának első hónapjában óránként több mint 30 millió dollár (25,8 millió euró) profitot termelt.
A felhívás arra szólítja fel az EU-t, hogy „maradjon hű alapvető értékeihez, az emberi méltóság és a közjó tiszteletéhez, és gyorsítsa fel az igazságos energiaátmenetet”.
A kezdeményezés aláírói között európai és nemzeti egyházi intézmények – köztük püspöki konferenciák, szerzetesrendek –, szociális és környezetvédelmi civil szervezetek, nemzetközi fejlesztési segélyszervezetek, valamint keresztény mozgalmak és közösségek szerepelnek. A szervezetek között van a Laudato Si’ Movement, a Caritas Europa és a Német Katolikusok Központi Bizottsága is.
Keresztény értékek a súlyosbodó ökológiai válság idején
A „Európa, légy hű közös otthonunkhoz” című felhívásban az aláírók hangsúlyozzák, hogy a teremtett világ védelme a keresztények számára nem választható opció, hanem „az erényes élet lényeges része”. Ezért teszik fel a kérdést: „Mit jelent felebarátunk szeretete egy olyan, egyre mélyülő ökológiai válság idején, amely aránytalanul sújtja a legszegényebbeket?”
Szerintük a Globális Dél, vagyis a világ legszegényebb országai támogatást érdemelnek a klímavédelmi beruházásokhoz: „a fenntarthatatlan adósságok elengedésével és az igazságos adóztatás támogatásával”, valamint azzal, hogy hitelek helyett támogatásokat kapnak. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint a fejlődő országok adósságállománya 2024-ben 31 billió dollárra (26 billió euróra) rúgott.
Adó a fosszilisenergia-vállalatokra
„Európa előtt éles választás áll: vagy élen jár a fosszilis energiahordozók kivezetésében, vagy a világ szén-dioxid-kibocsátásának feléért felelős, legszennyezőbb vállalatok oldalára áll” – fogalmaz a dokumentum (forrás: angol).
A fosszilisenergia-vállalatokat világszerte a legnagyobb szennyezőknek tekintik. Az aláírók szerint az EU-nak nem velük kellene összefognia, hanem meg kellene adóztatnia a nyereségüket, és meg kellene szüntetnie a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Azt kérik, hogy ezeket az adóbevételeket „az energiaátmenet finanszírozására és a leginkább rászoruló háztartások támogatására” fordítsák. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2023-ban 620 milliárd dollár (534 milliárd euró) volt a fosszilis tüzelőanyagok támogatása.
Vita az uniós „omnibusz” csomagról
Az aláírók szerint „az EU jelenleg saját jogszabályainak leépítésén dolgozik, és elfordul attól a szerepétől, hogy a globális klímapolitika élharcosa legyen”. Példaként az úgynevezett „környezeti omnibusz” jogszabálycsomagot említik: ez számos olyan „egyszerűsítést” tartalmaz, amely csökkenti az ipari kibocsátásokra és a vízvédelemre vonatkozó szabványokat és ellenőrzést.
Miközben az Európai Bizottság azt állítja, hogy az intézkedések célja a felesleges adminisztratív terhek csökkentése, a környezetvédelmi szervezetek élesen ellenzik a változtatásokat, mondván, hogy azok megkönnyítik a gyártók számára a szennyezést, és azzal vádolják a Bizottságot, hogy az ipari óriásvállalatok mellé áll a természet és az emberek egészségének rovására.
A keresztény szervezetek szerint „túl gyakran vezetett az »egyszerűsítés« deregulációhoz, például a jelenlegi »omnibusz« jogszabálycsomag esetében is: késlelteti a klímavállalásokat, növeli a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, gyengíti a vállalati felelősségvállalási szabályokat, és visszavágja a szociális és környezeti biztosítékokat”.
Vallási szervezetek konkrét követelései
A felhívás arra kéri az EU-t, hogy „maradjon hű alapító értékeihez, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletéhez, és merész célokat tűzzön ki a jelen és a jövő védelmére”.
Ami ezeket a célokat illeti, a csoport több konkrét követelést fogalmaz meg. Az első a fosszilis energiahordozók kivezetésére vonatkozik, és „egyértelmű stratégiát” sürget „a szénből való kilépésre 2030-ig, a gázra 2035-ig, az olajra pedig 2040-ig, valamint azonnali tilalmat minden új fosszilis tüzelőanyag-kitermelésre és az új fosszilisenergia-infrastruktúrára kiadott engedélyek megszüntetését”.
A következő követelés az, hogy „jelentősen növeljék a megújuló energiaforrásokba, az energiahatékonyságba és az elektrifikációba irányuló beruházásokat, miközben az energiafelhasználás visszafogását és az erőforrásokkal takarékoskodó körforgásos gazdaságot ösztönzik.”
Az utolsó követelés a következő, hét évre szóló uniós költségvetésre vonatkozik, amelyet várhatóan 2027 végéig véglegesítenek. A keresztény szervezetek szerint a büdzsének „az energiaszámláik kifizetésével küzdőket kell előnyben részesítenie a milliárdos profitot felhalmozó vállalatok érdekeivel szemben”.