Az amerikai hederő sorozatban a tizedik éjszaka támadta Irán katonai létesítményeit annak ellenére, hogy a teheráni rezsim megsemmisítő erejű válaszcsapással fenyegette meg az Egyesült Államokat pár napja. Közben folynak az egyeztetések a pakisztáni kormány közvetítésével.
Az iráni Forradalmi Gárda amerikai katonai létesítményekre mért csapást Bahreinben és Kuvaitban, illetve megállított két kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette az iráni állami média. Állításuk szerint Bahreinben megsemmisítettek két légvédelmi rendszert, Kuvaitban pedig rakétaelhárító radarokat és műholdas vevőberendezéseket támadtak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ezzel a radarfelderítéssel az ellenségnek fel kell készülnie a drón- és rakétatámadások még eltökéltebb és erőteljesebb hullámaira” – áll a Forradalmi Gárda közleményében.
Arról is beszámoltak, hogy kilőttek „két, az előírásoknak nem megfelelő módon átkelő olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szorosban”. Az Omán által kijelölt ideiglenes déli útvonalat használták ahelyett, amelyet irán jelölt ki a tartályhajók számára.
Az Egyesült Királyság Maritime Trade Operations (UKMTO) ügynöksége kedden közölte, hogy jelentést kapott egy, Omán partjainál, a vízi útvonalon közlekedő tartályhajóról, amelyet ismeretlen lövedék talált el, és emiatt a legénységnek el kellett hagynia a hajót.
„A legénység elhagyta a hajót, és jelenleg egy mentőcsónakban tartózkodik” – írták az X-en közzétett bejegyzésben.
Az incidensek sorozata közvetlenül azután történt, hogy az amerikai hadsereg bejelentette: immár tizedik egymást követő éjszaka hajtott végre csapásokat olyan iráni létesítmények ellen, ahonnan a Forradalmi Gárda a kereskedelmi hajókat lövi a szorosban.
„Az amerikai erők iráni katonai parancsnoki központokat, tengeri képességeket, rakéta- és drónindító állásokat, valamint légvédelmi rendszereket támadtak, hogy gyengítsék Irán azon képességét, hogy továbbra is támadásokat intézzen a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók ellen” – írta az amerikai központi parancsnokaság (CENTCOM) kedden az X-en közzétett közleményében.
Súlyosbodnak a fenyegetések
Egyre súlyosabb harc folyik a Hormuzi-szoros ellenőrzéséért az amerikai és az iráni fegvyeres erők között. Az iráni rezsim kijelentette hétfőn, hogy egy csepp olajat vagy gázt sem enged át ezen a rendkívül fontos tengeri útvonalon, ahol az iráni aktonai konfliktus kezdete, vagyis február legvége előtt a globális olaj- és cseppfolyósított gáz kereskedelmének ötöde áthaladt. Az elmúlt hónapokban a szoros zömmel járhatatlan volt, eltekintve pár naptól, amikor az amerikai kormány és az iráni rezsim tárgyalásai meglódultak. De ezeket a rövid átmenenti időszakokat mindig a korábbinál rosszabb helyzet váltotta.
A felek egyre durvább fenyegetésekkel igyekeznek jobb belátásra bírni egymást, eddig hasztalanul. Az amerikai elnök Irán elpusztítását, az iráni vezetés a régió teljes olajipari infrastruktúrájának megsemmisítését helyezte kilátásba a harcok kiújulása után közel két héttel.
Teherán sajtóhírek szerint megkereste lekötelezetteit, a jemeni húszi lázadókat, és azt kérte, zárják le az Arab-félsziget délnyugati csücskében lévő Báb el-Mandeb nevű szorost. Ez a szoros köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, vagyis a régió másik stratégiai fontosságú tengeri útvonalán fekszik.
A politikai bejelentésekre érzékenyen reagál az olajpiac. A Brent nyersolaj hordónkénti ára hétőn ismét meghaladta a 90 dollárt. Az amerikai irányadó nyersolaj 2,8 százalékkal, hordónként 84,04 dollárra drágult.
Trump állítja, hogy tárgyalnak, Teherán tagadja ezt
Az eszkaláció ellenére a közvetítő pakisztáni kormány kitart, tovább erőlteti a tárgyalásokat. Az esetek többségében csak a felek egyike jelenik meg Iszlamabadban, közvetlen tárgyalásokra nem hajlandó sem az amerikai, sem az iráni vezetés.
Az egyelőre kilátástalannak tűnő egyeztetés következő mozzanata lehet, hogy Eskandar Momeni iráni belügyminiszter Iszlámábádba utazott hétfőn, hogy Shehbaz Sharif miniszterelnökkel, illetve más pakisztáni tisztségviselőkkel tárgyaljon. Egyelőre nem világos, hogy ezek a megbeszélések az Egyesült Államokkal fennálló konfliktussal vannak-e összefüggésben.
Egy nappal korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is jelezte, hogy nyitott a diplomáciai rendezésre, és újságíróknak azt mondta: az Egyesült Államok kész tárgyalni Iránnal, de a megállapodásnak „valódinak” kell lennie, és olyannak, „amellyel Irán hajlandó együtt élni”.
Az eddigi forgatókönyv az volt, hogy a delegációk Pakisztán közvetítésével tárgyaltak, amit az amerikai kormány elismert, az iráni vezetés rendszerint tagadott. Majd nagy nehezen megállapodtak valamiben, amit ideig óráig betartottak, majd egymást vádolva az egyezség felrúgásával ismét harcba bocsátkoztak. Donald Trump a két héttel ezelőtti ankarai NATO-csúcson már azt mondta, ő föladta, "ezekkel nem lehet tárgyalni, teljesen őrültek". Továbbra is nyitott arra, hogy megegyezzenek, de őszintén szólva nem látja esélyét ennek, szerinte fölösleges erőfeszítés. Arról nem beszélt, hogy mi a B-terv.