Szakértők: az embertelen állattartás nagyobb gond, mint az antibiotikumok a brazil hústillalom után
Az uniós tagállamok szakértőinek egyhangú szavazása nyomán betiltják a brazil húst az EU-ban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mi áll a tilalom mögött? Olyan gyógyszerek, amelyeket a brazil termelők az állatok nagyobbra hizlalására, és így nagyobb nyereség elérésére használnak.
Szeptember 3-tól brazil húst nem lehet majd behozni az EU-ba, annak ellenére, hogy május 1-jén hatályba lépett az új EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás.
Brazília a világ legnagyobb marhahúsexportőre: 2025-ben 3,5 millió tonnát szállított világszerte, ami 18 milliárd dollár (15,3 milliárd euró) rekordbevételt hozott, 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az EU volt a negyedik legnagyobb célpiac, 128 900 tonnával, több mint 850 millió euró értékben, ami 132 százalékos ugrás 2024-hez képest.
Állatvédő szervezetek szerint nem kellene ilyen széles körben alkalmazni az antimikrobiális szereket, ha az ágazat „emberibb tartási rendszerekre” állna át, ahol minimalizálják a stresszt, és az állatok természetes viselkedésformáikat követhetik – érvel Sabrina Gurtner az Animal Welfare Foundationtől.
Szigorú uniós szabályok az élelmiszerekben használt antimikrobiális szerekre
Mindegy, hogy az élelmiszer az EU-ba importból származik vagy itt állítják elő, ugyanazoknak az élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie. „Az EU-ban forgalmazott bármely terméknek – akár belföldön állítják elő, akár importálják – meg kell felelnie az uniós SPS (egészségügyi és növény-egészségügyi) szabványoknak” – áll az Európai Bizottság honlapján. A gyógyszerhasználat szigorú ellenőrzése is ezekhez a szabályokhoz tartozik.
Antimikrobiális szerek gyűjtőfogalom minden olyan anyagra, amely gátolja vagy elpusztítja a mikrobákat, ideértve az antibiotikumokat (amelyek a baktériumokat), a gombaellenes szereket (amelyek a gombákat) és a vírusellenes készítményeket (amelyek a vírusokat) célozzák.
Bár az antimikrobiális szereket beteg állatok kezelésére is használják, a húsiparban gyakran a profit növelése a cél. Ha takarmányként adják az állatoknak, gyorsabb növekedést, jobb takarmányhasznosítást, több húst és az intenzív rendszerekben olykor alacsonyabb elhullási arányt eredményeznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ antimikrobiális-szer-felhasználásának mintegy 75 százaléka állattenyésztéshez köthető, és ennek körülbelül 80 százaléka nem gyógykezelési célú.
Amíg a növekedésserkentő antibiotikumok használatát az EU-ban szigorúan szabályozzák, Latin-Amerika egyes részein, Ázsiában és néhány afrikai országban továbbra is engedélyezettek, vagy csak lazán szabályozzák.
Nem erősítették meg, hogy pontosan mely antimikrobiális szereket gyanítja a brazil húsban az Európai Bizottság. Brazília nemrég ugyan öt ilyen szert betiltott, ez azonban csak a belföldön értékesített húsra vonatkozott. Az exportra szánt húst továbbra is etethették ezekkel a szerekkel. A DatamarNews szerint az uniós tilalom alapja az volt, hogy Brazília nem tudta biztosítani „az EU 2019-es állategészségügyi előírásainak teljesítéséhez szükséges szigorú életciklus-nyomonkövetést”.
A tilalomra reagálva a brazil kormány – a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a külügyminisztérium által közösen kiadott nyilatkozatban – közölte, hogy „haladéktalanul megtesz minden szükséges lépést a döntés megfordítására”.
Miért veszélyesek az antimikrobiális szerek?
Ha az állattenyésztésben túlzottan használják az antimikrobiális szereket, az elősegíti a gyógyszerrezisztens baktériumok kialakulását, amelyek az élelmiszerláncon, közvetlen érintkezés útján vagy a környezeten keresztül az emberre is átterjedhetnek. Ez a hétköznapi fertőzések kezelését megnehezíti, sőt lehetetlenné teheti.
A WHO az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) „a globális közegészségügy egyik legsúlyosabb fenyegetéseként” tartja számon: becslése szerint 2019-ben világszerte 1,27 millió haláleset közvetlen oka volt, és további 4,95 millióhoz járult hozzá. Az EU szerint az AMR évente mintegy 35 ezer halálesetet okoz.
A WHO az állatoknál alkalmazott antimikrobiális szerek „helytelen és túlzott használatát” nevezi a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának egyik fő hajtóerejének.
Az életek elvesztése és a rokkantság kockázata mellett az AMR komoly gazdasági teher is. Az Európai Bizottság becslése szerint az ellenálló kórokozók évente mintegy 1,5 milliárd euró többletköltséget okoznak az egészségügyi ellátásban és a kieső termelékenységben.
Csak sebtapasz az állatok rossz tartására az antimikrobiális szerek használata?
Állatvédők szerint az antimikrobiális szerek afféle sebtapaszként szolgálnak: alkalmazásukkal elodázzák, hogy szembenézzenek az állatbetegségek valódi okaival, például a túlzsúfoltsággal, a rossz tartási körülményekkel, a stresszel és a gyenge genetikájú fajtákkal.
„A gond az, hogy ez a gyakorlat hozzájárulhat olyan rendszerek normalizálásához, amelyekben az állatokat eleve a betegségek kialakulásának kedvező körülmények között tartják” – mondja Elena Nalon, az Eurogroup for Animals (forrás: angol), több mint száz állatvédő szervezet ernyőszervezetének tudományos vezetője. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint a jó állatjólét segít egészségesen tartani az állatokat, míg a stressz és a rossz jóléti körülmények növelik a fertőző betegségekre való fogékonyságot.
Az Eurogroup for Animals „a rendszerek és az azokat irányító emberek megváltoztatását” sürgeti: szerintük „nem az a probléma, hogy milyen antibiotikumok állnak rendelkezésre az állatok kezelésére, hanem az, hogy milyen rendszerekbe kényszerítjük őket, és hogyan működtetjük ezeket a rendszereket”.
Aktivisták szerint a Mercosur-országok állattartása „jelentős szenvedést” okoz
Május 1-jén, több mint 25 évnyi tárgyalás után ideiglenesen hatályba lépett az kereskedelmi megállapodás az EU és a Mercosur-országok (jelenleg Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay) között.
A szabadkereskedelmi egyezmény értelmében Dél-Amerika csökkenti a vámokat az európai autókra, ruházati cikkekre, élelmiszerekre, minőségi borokra és gyógyszerekre. Cserébe az EU megnyitja piacait a dél-amerikai agrárexport előtt, bár korlátokat szab a marha- és sertéshús, az etanol, a méz és a cukor behozatalára. Évente további 99 ezer tonna marhahúst engednek be az EU-ba.
A támogatók szerint a megállapodás új, a gazdaság szempontjából létfontosságú piacokat nyit meg, sok uniós gazda azonban elégedetlenségét fejezte ki. A megállapodás aláírása előtt traktorokkal vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a szerintük tisztességtelen, a Mercosur-import okozta verseny ellen.
Az Animal Welfare Foundation szerint olyan felvételeket készítettek, amelyek azt mutatják, hogy a Mercosur-országokban az állatokat az uniós jog szerint elfogadhatatlan körülmények között tartják. „Ezekről a hatalmas, szabad ég alatti hizlalótelepekről származó húst »prémium marhahúsként« árulják, de amit mi láttunk, egészen más képet mutat” – mondja Sabrina Gurtner az alapítványtól. „Állatok ezrei szenvednek akár 120 napon át a vágás előtt, és ezek nem elszigetelt esetek, hanem rendszerszintű problémák, amelyeket a térségben újra és újra dokumentáltunk. Amikor Európa ezt a húst importálja, saját értékeit ássa alá.”