A gázai háború a világ más színterein is zajlik, most éppen New Yorkban és Dohában.
HIRDETÉS
Mintegy 100 izraeli magánszemély, köztük egy fogságot túlélt túsz és október 7-én megtámadott személyek nyújtottak be újabb keresetet a manhattani szövetségi bíróságon az UNWRA ellen. Beadványuk szerint az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete tíz éven át csorgatott forrásokat a gázai Hamásznak. A per értéke egymilliárd dollár, amihez a felperesek bankszámlákat és pénzügyi tranzakciókat is csatoltak.
A kártérítést nem részletező beadvány a támogatások pénzügyi útvonalainak bemutatásán alapul. A The New York Times úgy tudja, hogy a kereset bemutatja az USA-ból Ciszjordániába átutalt dollárösszegek sorsát, izraeli sékelre való átváltását, és teherautókon való eljuttatását Gázába, ahol a források egy része a Hamászhoz került.
A felperesek szerint a terrorcsoport ezeket a pénzeszközöket éveken át felhasználta a kiterjedt alagútrendszer építésére és fegyverek beszerzésére. A pénzmozgások lekövetése nyomán az ügy középpontjában hét jelenlegi és volt UNRWA-tisztviselő áll.
Őket azzal vádolják, hogy tudtak arról, hogy a Hamász több mint 1 milliárd dollárt szippantott el az ügynökségtől, melyeket katonai célokra fordított.
Megelőzően már születtek keresetek az UNWRA vagy egyes tisztviselői ellen, de ezek az eljárások még nem zárultak le. A szervezet egyelőre nem nyilatkozott az új beadvány állításairól.
Nem politikai, hanem magánperek folynak
Ezek a perek függetlenek azoktól a politikai döntésektől, melyekkel több kormány korábban megszüntette vagy felfüggesztette az UNWRA támogatását. Az eltérő súlyú döntések mögött az állt, hogy Izrael állítása szerint a világszervezet helyi alkalmazottai közül többen személyesen részt vettek az októberi terrortámadásban. A megnevezett személyek közül az ENSZ tíz főt el is bocsátott, ketten pedig időközben meghaltak.
Ezt követően az UNWRA-ra helyezett nyomás enyhült, és - néhány kivétellel - a legtöbb ország megújította a támogatásokat. Ezt olyan feltételekhez kötik, hogy a juttatások sorsa átlátható és ellenőrizhető legyen, és valóban jusson is el a rászoruló gázai palesztin lakossághoz.
Eközben a Hamász átköltözést tervez Katarból Irakba
A költözést kierőltető fő ok az, hogy Katar és az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorol a terrorszervezet politikai vezetőire, hogy mutassanak nagyobb rugalmasságot a gázai tűzszünetről és a fogolycserékről szóló tárgyalásokon, de a Hamász erre nem mutat hajlandóságot. Katar számára viszont egyre kellemetlenebb a szervezet "albérlete", ami zavarja az emírség kapcsolatait a világ több vezető hatalmával.
Az iraki kormány azzal a feltétellel adott ki szándéknyilatkozatot a Hamász vezérkarának befogadására, hogy biztonságukról és költségeikről Irán gondoskodik.
A súlyosnak mondható lépésről a múlt hónapban tárgyalt a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanijeh és Mohammed Shia Al Sudani iraki miniszterelnök
A lehetséges átköltözést nem minden iraki politikai erő támogatja. A kurdok és egyes szunnita csoportok attól tartanak, hogy a Hamász befogadása elmélyíti a nézeteltéréseket Irak és az Egyesült Államok között, egyben növeli az amúgy is meglévő belső politikai ellentéteket. Több ellenzéki vezető szerint a Hamász megjelenése Irakban rontaná az ország amúgy is törékeny biztonságát és növelné függőségét Teherántól.
A bagdadi kormány azonban elhatározottnak tűnik a döntés végrehajtásában. A költözés menetrendjét és módját még nem közölték, ennek ellenére a Hamász politikai irodája már megkezdte működését Bagdadban, és a következő hetekben médiairodát is nyit az iraki fővárosban.
A folyamatot gyorsítja, hogy az USA, Egyiptom és Katar többszöri próbálkozása ellenére is holtpontra jutottak a gázai tűzszüneti tárgyalások, miközben a felek üdvözölték Joe Biden legújabb megoldási tervezetét.
Magas rangú amerikai tisztviselők a Hamászt hibáztatják az előrehaladás elmaradásáért. amihez az elnök nagy reményeket fűzött, és megszerezte hozzá a nemzetközi támogatást is. A térségben sűrűn turnézó amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábia és Jordánia egyetértését is begyűjtötte, de eddig eredménytelenül.
Ha a Hamász politikai vezetői Irakba költöznek, az további egyeztetési nehézségeket jelenthet a tűzszüneti tárgyalásokban, mivel Katarnak potenciálisan kisebb befolyása maradna a Hamász fölött, melynek politikai vezetői 2012 óta élnek Dohában, köztük maga a szervezet elnöke is - a katonai szárny viszont továbbra is Gázában működik.
A Hamász megtartana valamiféle politikai képviseletet vagy irodát Dohában, annál is inkább, mert várhatóan az emírség lesz a háború utáni Gáza újjáépítésének egyik fő szponzora és nemzetközi egyeztetője.
Katarnak ugyanakkor fontos az amerikai kapcsolat zavartalansága, mivel területén működik a legnagyobb közel-keleti amerikai katonai támaszpont, és saját hadereje is nagyban függ a washingtoni fegyverszállításoktól. Ezért kellemetlen számára is a Hamász merev magatartása a Biden-tervvel szemben.
A Hamász tisztviselőinek Dohában azt mondták, hogy Katarból való kiutasítással és büntető intézkedésekkel is számolhatnak, így a Gázán kívüli vagyonok befagyasztásával, ha a csoport nem mutat rugalmasságot a tárgyalások során. A figyelmeztetést Haniyeh a katari és egyiptomi közvetítőktől kapta meg e hónap elején, nem sokkal azután, hogy tárgyaltak William Burns CIA igazgatóval a fő tűzszüneti követelésekről.