Taktikai nukleáris fegyverrendszerekről van szó, amelyek a leningrádi katonai körzetbe települnek. Ezzel a lépéssel Oroszország nukleáris övezetet hoz létre a NATO összes térségbeli államával szemben.
A telepítés már megkezdődött
HIRDETÉS
A taktikai nukleáris rendszereket a finn határ menti Karéliában állították fel, közli az Izvesztyija orosz védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva. A terület történelmileg Finnország része volt, amelyet 'bérbe adott' a Szovjetuniónak a Téli háború végén (1940), és azóta sem követelte vissza.
A cirkáló és ballisztikus rakéták között nukleáris robbanófejjel is felszerelhető Iskanderek alkotják az új rakétadandárt, amely a Putyin elnök által februárban visszaállított Leningrádi Katonai Körzet része lett. Az államfő szerint az átszervezésre Finnország NATO-tagságának fenyegetése miatt volt szükség.
A katonai körzethez tartozik a 11. és 14. hadsereghadtest, amelyek főhadiszállásai a kalinyingrádi és a murmanszki régióban találhatók.
A rakétadandár létrehozásával Európa legnagyobb csapásmérő csoportosítása áll fel, mondja a balti flotta egykori parancsnoka, Vlagyimir Valujev admirális. A mára 1,300 kilométeres NATO-határ övezetében található a világ legnagyobb koncentrált tüzérségi ereje, 1,500 löveggel és 100 rakétarendszerrel.
A Leningrádi Katonai Körzetet a 2010-es haderőreform során számolták fel, de visszaállításának ténye jelzi, hogy a Kreml hosszú távon is felkészül egy nagyszabású háború lehetőségére a NATO-val.
A másik oldalon, Finnországban, 2023 vége óta 15 létesítmény és zóna áll az amerikai csapatok rendelkezésére, ahol katonai felszerelést és lőszert tárolhatnak. Ezek között négy légibázis, egy hadikikötő és egy katonai vasútvonal is található. Az utánpótlás raktárai és a lőszerdepók az orosz határhoz vezető útvonalak mentén helyezkednek el, ami a mélységi területi védekezést segíti elő.
A februári elnöki rendelkezésig az Orosz Föderáció teljes nyugati határát a Nyugati Katonai Körzet egységei ellenőrizték. A szakértők szerint ez elmosta az orosz erők „stratégiai fókuszát”, és nem hangsúlyozta a haderők koncentrálásának fontosságát a NATO bővülésével szemben.
Mostantól a moszkvai körzet ellenőrzi az ukrán és a lengyel határt, Leningrád pedig a NATO északkeleti vonulatát, élén Finnországgal.
Az új orosz telepítések még azelőtt dőltek el, hogy a lengyel elnök kifejezte készségét amerikai atomfegyverek befogadására orszgába, ha a szövetségesi érdekek az megkívánják.
A Kalinyingrádba és Fehéroroszországba már korábban telepített orosz nukleáris ütőerő nem csak védelmi vonalat, de egy valóságos gyűrűt von, amivel a világ legfelfegyverzettebb és legveszélyesebb körzete alakul ki. Moszkvai szemszögből nézve erre a két északi ország NATO-csatlakozása miatt van szükség.