A NATO új északi tagja fejlett hadsereggel és fegyverzettel rendelkezik, kimagasló a katonai kibertechnológiák alkalmazásában, és hosszú éveken át épített stratégiájában a szovjet/orosz fenyegetések elhárítása a főszereplő.
HIRDETÉSRövid huzavona, török kelletlenkedés és egyezkedések után a leghosszabb, 1300 kilométernyi orosz határral rendelkező Finnország április elején teljes jogú felvételt nyert a NATO-ba. Ezzel az orosz-NATO közvetlen területi érintkezési felület a háromszorosára nőtt, ami megnyugtató a Nyugat számára, de fölöttébb aggasztó a Kremlnek. A finn hadsereg teljes felkészültséggel és fegyverzettel érkezik, és már korábban kiépítette együttműködési hálózatát az Észak-atlanti Szövetséggel. Ezért beilleszkedése minimális zökkenőkkel fog járni.
Finnországnak történelmi létkérdés a NATO-védernyő
A hidegháborús korszak visszatérésével a korábbi egyensúlyozó és semleges politikának befellegzett. Ebben a fenyegető új szakaszban a finneknek a NATO védelmi záradéka, a nevezetes 5.cikkely jelent megnyugvást, mely szerint ha a szövetség bármely tagját külső támadás éri, azt az összes tag elleni agressziónak kell tekinteni, akik kötelesek a megtámadott segítségére lenni.
Ez nem jelent feltétlenül katonai részvételt mindenki számára, mivel diplomáciai, pénzügyi, szállítási feladatokat is teljesíteni kell, de lényege mégis a fegyveres beavatkozás a partner oldalán. (Csak a példa kedvéért: ha Finnországot külső agresszió érné, akkor a Magyar Honvédség nem feltétlenül avatkozna be, de Magyarország köteles volna a képességeinek megfelelő segítséget megadni, akár fegyverszállítással, egészségügyi vagy logisztikai szolgáltatásokkal, légtere átengedésével, vagy diplomáciai kapacitásaival.)
Mit ad cserébe Finnország?
Finnország is pótolhatatlan hozzáadott értéket nyújt a NATO-nak, elsősorban a hidegvidéki hadműveletekben szerzett tapasztalataival és az extrém környezeti körülményekre kiképzett különleges alakulataival. Mindeddig kevés NATO-ország vett részt északi vagy sarkvidéki műveletekben, amelyek különleges szakismereteket és eszközöket követelnek, Finnország viszont már jó ideje rendelkezik ezekkel.
Finnország a Szovjetunióval vívta utolsó háborúját 1939/40 fordulóján (a 'Téli háború'), ami rosszul végződött a számára. A hatalmas technikai és létszámfölényben lévő szovjetek jelentős területeket kanyarítottak ki maguknak a moszkvai békeszerződésben, és ezeket sosem adták vissza.
A finnek számára a legfájdalmasabb veszteség Karélia szinte teljes szovjet meghódítása volt, de az oroszországi rendszerváltás után mégsem kívánkoztak visszavásárolni a területet Borisz Jelcintől. Az orosz elnök 15 ezermilliárd forintnyi összegért ajánlotta fel a körzetet Helsinkinek, de - némi vívódás után - Koivisto finn elnök elutasította a lehetőséget. Finnország ezt ma sem bánja, mert lakosságának kétharmada nem tart igényt a két Magyarországnyi kerületre.
Egyes közgazdászok szerint ez hiba, mert a körzet jelentős gazdasági tényezővé nőhetne, mások viszont túlzott erőfeszítésnek tartanák a fejlesztési feladatokat.
Noha Finnország elveszítette a háborút, a tapasztalat mégis az volt, hogy a szovjet haderő emberi és morális felkészültsége silány. Hiába támadtak hatezerrel több tankkal és négyezerrel több harci repülővel, emberveszteségeik a finnekénél ötször nagyobbak voltak. Ezt a háborút szemlélve kezdett kialakulni Adolf Hitlerben a (tév)hit, hogy a szovjeteket téli viszonyok között is le lehet győzni.
A finn haderőket Carl Mannerheim gróf vezette, szovjet részről pedig Tyimosenko és Vorosilov marsallok irányították a műveleteket. A háború legismertebb hőse mégis egy egyszerű finn közkatona lett, bizonyos Simo Häyhä mesterlövész, (a 'Fehér Halál'), aki 505 igazolt találatot ért el. Ez mindmáig rekord a frontvonali mesterlövészet világában, messze megelőzve a szovjetek sztálingrádi hősét, Vaszilij Zajcevet (225)
Mit tud és mire képes a finn haderő?
Finnország egyike azon kevés európai országoknak, amelyek a békés évtizedekben is megtartották a sorkatonai programot. Ez elsősorban a Finnország keleti részét fenyegető orosz fenyegetésnek következménye. Ebben a törekvésében már évtizedek óta együttműködik a NATO-val, közös hadgyakorlatok, hadijátékok és fegyver-tesztek formájában. Ilyen volt a Cold Response, a Trident Jupiter, a Northern Coasts és a Hammer 22 gyakorlat. Ezek jelenleg is folytatódnak, Aurora 23 néven, 14 ország részvételével. Köztük van a NATO-aspiráns Svédország, és a semleges Ausztria is.
Ugyancsak jó ideje működik a katonai hírszerzési és információs megosztási rendszer az atlanti szövetséggel, ami a belépéssel szélesedni fog.
Finnország 1994 óta a legmagasabb fokozatú NATO-partner, ami azt is jelenti, hogy már jól ismeri a NATO műveleti eljárásait, szemben több új taggal, akiknek a NATO „tanulási görbéje” kemény megpróbáltatás volt, és még mindig az.
A finnek nem akarnak senkit megtámadni, de a védekezésben nem ismernek pardont. Fő eszközük a kíméletlen lassítás
A finn katonai stratégia alapkoncepciója a 'totális védelem'. Ez azt jelenti, hogy támadás esetén a kormányzat, a gazdaság és a civil társadalom minden szektora részt vesz a területvédelemben és annak tervezésben-szervezésében. A hosszú távú stratégiának eredményeként a finn hadsereg egy tökéletesre fejlesztett mechanizmus lett, amit kifejezetten egy orosz invázió visszaszorítására szabtak.
A doktrína a kopás (késleltetés, megállítás, lelassítás) és a kulcsfontosságú területektől való távoltartás (taszítás) elvén alapul, de magasabb szinten, mint amit jelenleg az ukrán hadseregtől látunk. Az ellenség, ahogy átlépte a határt, azonnali nyomás alá kerül és folyamatosan elhasználódik. Az inváziós erőket leállítják, szétszórják, elszigetelik egymástól, mielőtt azok elfoglalnák a lakossági központokat vagy az infrastruktúrát. Ellenkező esetben ezeket nagyon nehéz visszafoglalni.
Az ország tengeri határán már a parton megállítják az inváziót.
Már az ukrajnai tapasztalatokat is beépítik a tervezésbe
Az ukrajnai háború eddigi menete arra int, hogy a tüzérség és a páncélozott járművek továbbra is relevánsak a modern hadviselésben, legalább annyira mint a légierő. Finnország 180 saját Leopard 2A6 és 2A4 harckocsival, valamint 90 önjáró tüzérségi löveggel, 500 vontatott egységgel, és 60 MLRS rakétatüzérségi egységgel rendelkezik. Ezek az eszközök már most alkalmasak lennének egy invázió megfékezésére, sőt ellentámadás kezdeményezésére is.
Finnország azt állítja, hogy ő rendelkezik Nyugat-Európa legerősebb tüzérségével, amit kombináltak az izraeli gyártmányú ELTA radarrendszerekkel, melyek az orosz tüzérség pozícióit deríthetik fel.
Ugyancsak izraeli beszerzés (lehet) a Dávid Parittyája légvédelmi rendszer, amelyről a NATO-taggá válás másnapján tett bejelentést Sanna Marin, az időközben megbukott finn miniszterelnök. Ez nem biztos, hogy teljesül, mert a rendszert Finnország tovább adná Ukrajnának, amit viszont Netanjahu izraeli miniszterelnök ellenez.
HIRDETÉSJelenleg nyitott kérdés, hogy egy új finn kormányzat milyen egyezségre tud jutni Jeruzsálemmel a "parittyák" ügyében, mert Izrael kényesen távol tartja magát attól, hogy egyértelműen elköteleződjék bármelyik hadviselő fél oldalán.
Nem mellesleg a rendszer átadásához az Egyesült Államok beleegyezése is szükséges, mivel amerikai alkatrészeket is tartalmaz. A megállapodást nehezíti, hogy Izrael és az USA kapcsolata jelenleg feszült, főként az Iránnal szembeni amerikai engedékenység és a belső demokratikus viszályok miatt.
Mi van még az arzenálban?
A nagy kiterjedésű ország kitűnő infrastruktúrája teljesen alkalmas katonák és harci eszközök mozgatására, különösen Keletre, Oroszország felé, ha szükséges. Finnországban 450,000 km kemény burkolatú út, 6,000 km vasútvonal húzódik, és 148 katonai célokra is alkalmas repülőteret működtetnek.
A finn légierő jól képzett és bőségesen felszerelt a legújabb amerikai technológiákkal. A légiflotta alapja a 61 darab F/A-18 Hornet vadászgép, amiket 2026-ig 64 F-35A Lightning II lopakodó vadászgéppel váltanak fel, illetve bővítenek. Nem szenvednek hiányt katonai szállítógépekben, helikopterekben és kiképzőgépekben sem. A haditengerészet három új, többcélú korvettet szerez be 2029-ig. A tengeri flottához négy cirkáló, nyolc rakétavető és több aknaszedő hajó is tartozik.
A hadsereg elegendő lőfegyverrel, géppuskával, gránátvetővel és páncéltörő fegyverrel rendelkezik a teljes tartalékállomány számára, beleértve az éjjellátó rendszereket és vegyvédelmi eszközöket. Ez a létszám közel kétmillió főt tesz ki. Az ország évente 20 ezer körüli új hadkötelest képez ki, akik ezután a háborús tartalék részévé válnak. Évente tízezren kapnak behívót a továbbképző tanfolyamokra, beleértve a kíberhadviselést is, amiben az ország magasan fejlett képességekkel rendelkezik.
HIRDETÉSAz ország összes népes körzetében óvóhelyek, élelmiszer- és lőszer lerakatok, energetikai táprendszerek és speciális orvosi létesítmények állnak készenlétben. A vezérkar részletes menekítési és evakuációs terveket dolgozott ki az évek során, szinte egyénekre vagy lakóközösségekre lebontva.
Mindezek együttesen azt jelzik, hogy egy esetleges agressziót a finn hadsereg sokkal hatékonyabban tudna visszaverni, mint amire Ukrajna eddig képes volt. Ez a fejlett védelmi kapacitás az, ami nagyon jól jön a NATO-nak, a moszkvai katonai stratégákat viszont feldühíti, de egyben óvatosságra is inti.