NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Iráni választások - nem változik semmi a megtört társadalomban

Választási pillanatkő, 2024 március 1.
Választási pillanatkő, 2024 március 1. Szerzői jogok Vahid Salemi/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Vahid Salemi/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Még kisebb változásokra sem lehet számítani, reformokra pedig még kevésbé a péntek reggel megkezdődött iráni parlamenti és papi választások után. A részvételt alig 40 százalék fölé jósolják, ami nem legitimizálja a hatalmat, amely viszont ezzel édeskeveset törődik.

61 millió személy jogosult szavazni, de a társadalmat a megtörtség és a csüggedés jellemzi

HIRDETÉS

A 2022-es „hidzsáb vagy hajvágós” forradalom kegyetlen leverése óta a társadalom visszasüppedt a megelőző korszakok apatikus és beletörődő hangulatába. 

A parlamenti választások amúgy sem szokták lázba hozni a közvéleményt, mert a jelöltek gyakorlatilag a papi rendszer kiszemeltjei, kötelezően és bizonyítottan iszlám hitűek és a rendszernek fölesküdtek, akinek még az egészségi állapotát is ellenőrzi a szelektáló testület. Az indulók csak többszöri szűrőkön átjutva iratkozhatnak fel a szavazócédulákra.

Mivel most nem köztársasági elnökválasztás zajlik, nagyobb a tétje az úgy nevezett Szakértői Tanács megújításának, mert – elvileg – ez lesz jogosult megnevezi Ali Khamenei legfőbb vezető és főparancsnok utódját. A főpap előrehaladott életkora és a politikai pletykákban gyakran emlegetett romló egészségi állapota miatt ez már látható közelségben van. (A COVID alatt már halálhírét is keltették, de utána ismét összeszedte magát.)

Ugyanakkor kevés kétség fűződik ahhoz, hogy utódja a jelenlegi államelnök, Ebrahim Raiszi lesz. Neki viszont meg kell ugrania azt az akadályt, hogy ő maga nem ajatollah (nem főpap), ami nem kötelező, de íratlan követelmény a legfőbb vezető kiválasztásakor. Khamenei halála esetén ezért konfliktusok várhatók közte és a főpap fia, Mojtabi Khamenei között, aki viszont viseli az ajatollahi címet (a képen). 

Kevesen gondolják azonban, hogy a fiú le tudja győzni Raiszit, aki Khamenei legfőbb bizalmasa, és harmadik elnöki évére erős nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki maga köré, valamit bírja a Forradalmi Gárda teljes támogatását. 

Jelenleg 87 ajatollahot tartanak nyilván, és közülük elvileg bárki beülhetne a Legfelsőbb Vezető székébe, miközben Mojtabi vallási felkészültségét még apjáénál is alacsonyabbra értékelik. Ez nagy szó, mert Khamenei klerikális ismereteit sokan lenézik a főpapok között, és azt mondják róla, hogy csak azt ismételgeti, amit Khomeinitől hallott a Qom-i vallásközpont udvarán (a képen). Rendre megemlítik a fiúi zavaros pénzügyeit is, és korábbi rejtelmes beavatkozási kísérleteit a papi választási folyamatokba. 

Mojtabi az erős hitű világiak körében sem számít népszerűnek, mert Raiszit határozottabbnak gondolják az iszlám globális terjeszkedésének szolgálatában.

Közös bűnök kapcsa

Az Iránról szóló elemzések rendre felemlítik a két vezető államférfit összekapcsoló közös történelmi vétkeket, amikor több tízezer halálos ítélettel törték meg a rendszerellenes megmozdulásokat a 80-as években. Noha a távozó főpap végakarata elvileg nem kötelező a Szakértői Tanácsra (nem monarchikus rendszer), mégis lehet súlya utolsó kívánságának, ami valószínűleg nem a fiára, hanem Raiszira fog mutatni. 

Khamenei és Raiszi, az alapító árnyékában
Khamenei és Raiszi, az alapító árnyékábanAP/Office of the Iranian Supreme Leader

Aki majd Khamenei pozícióját örökli, az meghatározó tekintélyt és hatalmat szerez, de vele a kihívások és küzdelmek óceánját is; a hazai elégedetlenség, a törékeny gazdaság, a nemzetközi elszigeteltség, a Nyugattal fennálló feszültségek, a térség konfliktusai, a nagy külföldi székhelyű diaszpóra és a rivális hazai politikai elit. 

Úgy tűnik azonban, hogy az iráni rendszer nagyon is tisztában van a kihívásokkal, és több szinten megtette az elővigyázatossági intézkedéseket a zavartalan hatalomváltásért.

Csütörtökön Khamenei ajatollah szavazásra buzdította a választókat. A választástól való tartózkodás „semmit sem oldana meg”– mondta.

Az állami média már több hete választási különkiadásokkal és új csatornák létrehozásával próbált szavazásra ösztönözni, és dicsőíteni a jelölteket. Mégis, a választói részvétel várhatóan alacsony lesz, mivel egy hivatalosnak tekinthető közvélemény-kutató 41 százalékos megjelenést prognosztizál a parlamenti választásokon, ami a legalacsonyabb lenne az elmúlt 12 választásainak sorában.

Idén rekordszámú, 15 200 jelöltet hagytak jóvá az országgyűlési választásokra a 290 mandátumért – de ezek közül csak 30 számítható a reformerek táborába. Maguk a reformisták úgy jellemezték a választásokat, mint amelyek értelmetlenek, versenyképtelenek, igazságtalanok és az ország igazgatásában nem hatékonyak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Vér és pusztulás fenyegeti Izraelt, ha nem számol komolyan a Hezbollah-háború fenyegetésével

Európa akaratlanul is finanszírozza Irán terrorkasszáját?

Halálbüntetés fenyeget Iránban egy európai uniós tisztviselőt