Az európai vezetés döntő része várhatóan kihagyja az Egyesült Államok és Dél-amerikai partnerországai közötti terhelt viszony miatt a vasárnapi EU-CELAC-csúcstalálkozót. A csúcstalálkozót általában az alacsony részvételre hivatkozva mondják le. A portugál és spanyol politikusok tartják a frontot.
Donald Trump nem lesz ott a teremben, amikor az európai, latin-amerikai és karibi országok vezetői vasárnap többoldalú csúcsot tartanak a kolumbiai Santa Martában. Külpolitikája azonban nagyonis meghatározza a találkozó céljait. Miközben az amerikai vámpolitika átszabdta a világkereskedelmet, az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tesz kereskedelmi partnereinek bővítésére, és kiemelt figyelmet fordít Latin-amerikai kapcsolataira. Legalábbis eddig ez volt a terv.
Az EU-CELAC-csúcstalálkozón a Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök sem vesz részt. A felsorolt uniós vezetők csak a jégyhegy csúcsa: a legfontosabb politikusok aközül a több mint két tucat magas rangú résztvevőnek, akik lemondták az eseményt. A találkozót eredetileg az Európai Unió és Latin-Amerika közötti diplomáciai és üzleti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeként hirdették meg, de a terv várhatóan nem ér célt.
A Kolumbiába utazó európai küldöttség többnyire a kontinenshez történelmi kapcsolatokkal rendelkező nemzetek politikusok részvételére, például Spanyolország és Portugália képviselőire korlátozódik.
Kolumbia szempontjából az idei csúcstalálkozó több mint 60 államfő részvételével az elmúlt évtizedek legnagyobb diplomáciai eredménye lett volna. A találkozót azóta egynapos ünnepséggé minősítették vissza, rajta csupán néhány politikai vezető fog személyesen részt venni.
A családias találkozó szöges ellentéte volt a 2023-as csúcs, amikor a 27 uniós állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői együtt tárgyaltak Brüsszelben.
A politikusok távolmaradásának okai között említik a csúcstalálkozó brazíliai COP30 konferenciával ütköző programját, a Melissa hurrikán pusztítását és a résztvevők alacsony rangú státuszát. A logisztikai problémákon túl valószínűleg jelentős szerepet játszottak a Donald Trump amerikai elnök és Latin-Amerika közötti növekvő feszültségek.
Az amerikai kormányzat az utóbbi időben jelentősen fokozta a katonai nyomást Venezuelára, és lecsapott az általa csak "droghajóként" számontartott, állspontja szerint illegálisan közlekedő hajókra. A Fehér Ház álláspontja jelenleg Venezuela óceáni kereskedelempolitikájával kapcsolatban az, hogy Venezuela drogokkal és veszélyes bűnözőkkel árasztja el az Egyesült Államokat.
Donald Trump azzal vádolja a választási botrányokról híres Nicolás Maduro venezuelai elnököt, hogy "narkóállamot" vezet, és egy nemzetközi drogkartell élén áll. Az Egyesült Államok egy korszerű repülőgép-hordozót állomásoztat a Karib-tengeren, amely képes venezuelai célpontok megtámadására.
Trump a konferenciát szervező Kolumbiával és annak baloldali elnökével, Gustavo Petróval is ellentétben áll. Trump azt állítja, hogy Kolumbia egy olyan érdekcsoport tagja, amely az USA-ba irányuló illegális bevándorlást és a kábítószer-kereskedelmet szorgalmazza. Magát Petrót Washington szankciókkal sújtja.