A magyar kormány diadalittasan nyilatkozik a washingtoni tárgyalásokon elért sikerről. A szakértők és az ellenzék szerint az Egyesült Államokban megkötött megállapodásokkal Orbán Viktor Donald Trump politikai támogatását próbált megvenni, aránytalanul sok magyar adóforintot költve.
Orbán Viktor pénteken negyedszer tárgyalt amerikai elnökkel a Fehér Házban. Donald Trumppal másodszor találkozott. Az őt kísérő 180 fős delegáció elsősorban szakminiszterekből, kormányközeli üzletemberekből és az állami propaganda-média munkatársaiból állt. Mint azt a kormányzat utóbbi kollégáinak nagyrésze kiposztolta, WizzAir repülőgéppel mentek, nem luxusgéppel, és 14 órán át repültek, mivel Reykjavikban tankolniuk kellett.
A delegáció legfontosabb tagjai a miniszterelnök mellett a külügyminiszter, az európai ügyekért felelős miniszter, az energiaügyi miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, az építésügyi és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter, az innovációs és kulturális miniszter és a politikai igazgató voltak a kormányközeli üzletemberek mellett.
A 444 és a Telex kiderítette, hogy a delegáció tagja például Gladden J. Pappin, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója. A vezető a kormány amerikai kapcsolatépítésén van rajta: már kétszer tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel Orbán Balázs politikai igazgatót kísérve. A kiutazók között volt Rod Dreher, aki a Danube Institute „Network Project” vezetője, és aki Tucker Carlson utaztatta Magyarországra. Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Jászai Gellért 4iG-vezérigazgató, Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója és Jákli Gergely, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója szintén delegációval tart, ahogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója is.
Megérkezik a csapat
Közép-európai idő szerint csütörtök este 8 óra után szállt le a bérelt Wizzair-gép a washingtoni Dulles nemzetközi repülőtéren. A delegációt egy kétpárti szenátori csoport nyilatkozata fogadta, amelyben a republikánus és demokrata szenátorokból arra szólították fel Magyarországot, hogy váljon le az orosz fosszilis energiahordozókról.
Washingtonban a delegáció először a magyar nagykövetséget látogatta meg, ahol a magyar kormányfő tárgyalt az államellenes bűncselekmények miatt elítélt volt brazil elnök, Jair Bolsonaro fiával. Ezt követően Orbán propagandainterjút adott a Kossuth Rádiónak. A miniszterelnök pénteken közép-európai idő szerint este 6 óra tájban érkezett a Fehér Házba. Donald Trumppal szívélyesen köszöntötték egymást, amely során szokásához híven kiváló vezetőként szólongatta a miniszterelnököt. A program egy előzetes sajtótájékoztató után munkaebéddel, majd a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter által közösen tartott propagandatájékoztatóval folytatódott.
A sajtó és a szakértők előzetes elemzése szerint a tárgyalások fő kérdése az volt, hogy vajon képes lesz-e Orbán Viktor lekenyerezni Donald Trumpot és megállapodni vele abban, hogy a magyar energiaimportot mentesítse a korábban általa kilátásba helyezett szankciós politika alól. A szakvélemények szerint ugyanis patthelyzetre futott a magyar kormány energiapolitikája. Döntő többségük szerint teljesen leválni az orosz fosszilis energiahordozókról egyelőre nem lehet és nem is érdemes, mivel az orosz kőolaj és a földgáz közelsége egy olyan geopolitikai adottságot jelentenek, amelyek nélkül Magyarország energiaellátása megroppan.
A leválás melletti egyetlen érv az geopolitikai helyzet, amelyben a magyar kormány országa földrajzi adottságainak hangsúlyozásával és korábbi energiapolitikája miatt menőverezni kényszerül. Az egyedüli megoldás az oroszok elleni szankcióhangulatban a források diverzifikációja: erről alkudott a Fehér Házban a magyar kormány, sikerrel.
Mi szívárgott ki a tárgyalások előtt?
A Bloomberg a magyar energiadelegáció kiutazásával egyidőben úgy értesült, hogy kézzelfogható megállapodásokat köthetnek a felek. Mint azt valószínűsítették,
- a magyar kormány és az amerikai Westinghouse Electric Co szerződést köt 100 millió dollár (azaz 33,5 milliárd forint) értékű nukleáris fűtőanyag felvásárlásáról. Ezt egy neve elhallgatását kérő forrástól tudták meg. A megállapodás szerint a Westinghouse átvenné az eddig orosz beszállítóktól függő paksi atomerőmű fűtőanyag-ellátását.
- a felek egy 600 millió dollár (azaz 200 milliárd forint) értékű, öt évre szóló szerződésről is tárgyalnak, amely elfogadása esetén amerikai cseppfolyósított földgáz (azaz LNG) érkezne Magyarországra. A forrás nyitva hagyta a megállapodás részleteiben való változások lehetőségét.
- 10 darab kisméretű moduláris atomerőmű (azaz SMR) beszerzéséről is tárgyalnak. A valószínűsített megállapodás összértéke elérheti a 20 milliárd dollárt (azaz 6700 milliárd forintot). Ezek megvásárlásáról első körben szándéknyilatkozatot írhat alá a magyar kormány. A forrás azt mondta a Bloombergnek, hogy ezek a tárgyalások még a kezdeti szakaszban vannak és nem minden technológiai akadály hárult el a beszerzésük elől, de az már látszik, hogy a paksi bővítési projektet „gyökeresen átírhatja" a beruházás. A jelenlegi ütemterv azt írja elő, hogy az orosz Roszatom a 2026 februárjában kezdje meg a betonöntést.
- magyar tisztviselők elmondása alapján a megállapodáscsomag védelmi szerződéseket és egy nem körvonalazott pénzügyi egyezményt is tartalmaz.
"Benne volt a hurokban a nyakunk, innen kellett kiügyeskedni magunkat"
A tárgyalásokat követően a miniszterelnök és a külügyminiszter a kormánytisztviselőkkel az állami propaganda-médiának adott sajtótájékoztatón energiaügyben pozitív jövőképet festett. Mint arról Orbán Viktor beszámolt:
- Magyarország általános és időkorlát nélkül szankciómentességet kapott az Egyesült Államoktól a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre,
- ezért cserébe a Westinghouse valóban fűtőanyagot ad el Magyarországnak, ahogy arról a Bloomberg értesült,
- bár kisméretű moduláris atomerőmű (SMR) eddig nem volt Magyarországon, most bevezetik ezt az amerikai technológiát, amihez a jövő héten törvényeket kell majd módósítani a parlamentben,
- a Paks 2 elleni, Biden-kormányzat idején bevezetett szankciókat eltörlik,
- az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés formáit alakítják ki, amelyről azonban semmilyen részletet nem közölt,
- új amerikai befektetések érkeznek Magyarországra, amitől több amerikai vállalatnál dolgozó magyar munkavállalót remélnek,
- erősítik az Egyesült Államok és Magyarország közötti hadi- és űripari együttműködést, amelyről a tárgyalások azonban zajlanak. A kormány egyes űripari beruházásokban amerikai hozzáférhetőséget biztosít, sőt épülhet egy magyar űrállomás is.
Orbán Viktor beszámolóját követően Szijjártó Péter közölte, hogy a Bloomberg értesülései nem voltak pontosak, majd a sajtóorgánum által közzétett adatokat mint helyes számokat ismételte meg. A kiutazó üzletemberek és amerikai tárgyalópartnereik közötti megbeszélések eredményei egyelőre nem ismertek. Mint a miniszterelnök fogalmazott "a tárgyalások tónusa" olyan volt, mintha két szövetséges tárgyalt volna, ahol nem volt ellenvélemény és stratégiai különbség. A legfőbb eredmény szerinte az, hogy a rezsicsökkentést sikerült megvédeni.
A szakminiszteri tárgyalások tekintetében alig derült ki valami. Az egyetlen kézzelfogható információt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter posztja tartalmazza. E szerint újból alá fogják írni a kettősadóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A poszt alapján eddig ez azért nem jött össze, mert a megállapodás technikai részleteit még meg kell beszélni.
Az Egyesült Államok és Magyarország között pár éve felmondott egyezmény arról szól, hogy a mindkét országban dolgozó munkavállalókjövedelmét ne adóztassák meg kétszer (a jövedelem forrásának országában, és az adózó lakóhelye szerinti országban). Ezt az Egyesült Államok 2022. július 8-án mondta fel, hatályba fél évvel később, 2023. január 8-án lépett, ami azt jelenti, hogy az egyezmény 2024. január 1-től kezdődő adózási időszakokra már volt nem alkalmazható. A magyar fél most szeretné visszaállítani a három évvel ezelőtti állapotot. Érdekellentét annyiban áll fenn a két fél között, hogy az egyezmény visszaállításával az Egyesült Államok bevételektől esik el.
Mit mond a szakértő?
A kormányközeli sajtó és a fideszes influenszerek ünnepélyesen fogalmaznak az elért eredményeket illetően. A kormánypárti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs véleményével foglalható össze a kormányzati véleménnyel egybehangzó álláspont, miszerint a megállapodás "komoly előrelépést” hozhat mind a politikai, mind a gazdasági téren, különösen az USA-magyar kapcsolatokban.
Szent-Iványi István volt EP-képviselő és nagykövet szerint Orbán Viktor bár nagyon félt, hogy nehéz helyzetbe kerül a Paks 2 szankciómentességének decemberi lejárta és egyáltalán a kialakult helyzet miatt, hogy kivágja magát a szorult helyzetből sokkal többet fizetett, mint eddig bármelyik másik magyar miniszterelnök. Mint azt egy posztjában írja, még egyetlen magyar vezetőt sem tudtak ennyire "lehúzni az amerikaiak".
A szakértő álláspontja szerint, ha a magyar kormány szabadpiacról szerez be az Északi-tengeren kitermelt brent olajat, akkor is több száz milliárd forintnyi többletkiadása van, de még mindig jobb tranzakció lett volna, mint a Trumppal kötött megállapodás, amely értelmében a magyar kormány elköteleződött 600 millió dollárnyi LNG megvásárlása, 700 millió dollárnyi katonai beruházás, és 114 millió dollár értékű nukleáris együttműködés mellett. Mint azt summázza: "Orbán beszélhet sikerről, de az nem a magyar kormányé, hanem az amerikaié."
Szent-Iványi szerint az időkorlát nélküli szankciómentesség nehezen elképzelhető. Ha pedig a washingtoni tisztviselők által közölt egyéves moratóriumot kap a magyar energiaipar (ami 2026 végéig lesz érvényben), az szigorúbb mint az Európai Unió korlátozása, ami 2027 végéig szól. A szakértő úgy látja, hogy bár a kormánynak a megállapodás anyagilag nem éri meg, politikailag annál inkább. Szerinte a szerződésektől a miniszterelnök azt reméli, hogy megvásárolhatja Donald Trump jóindulatát, hogy azt később a Fidesz választási kampányában valahogy felhasználja a jövő tavaszra valószínűsített, egyszer már elmaradt budapesti Trump-Putyin csúcstalálkozóhoz hasonlóan.
Donald Trump a kormánypárt választási kampányát már el is kezdte segíteni. Nem csak azzal, hogy Orbán Viktort visszatérően remek vezetőnek nevezi, vagy hogy kijelentette, hogy nem ismeri a magyar miniszterelnök politikai ellenfeleit, hanem azzal is, hogy a Szabad Európa "beszántásával" tovább gyengíti a független sajtó helyzetét, mondta Szent-Iványi, aki szerint a sajtóorgánum az amerikai hatóságok álláspontjával szemben nem volt ellenséges a magyar kormánnyal, csupán egy tárgyilagos, kritikus és objektív lap.
Arra a kérdésre, hogy mit szólhat Vlagyimir Putyin a magyar kormány tárgyalásaihoz, a szakértő azt mondta, hogy ezt nehezen lehet megjósolni, mindenesetre a sajtótájékoztatón elmondottak alapján a kormányzat mindent meg tesz majd annak hangsúlyozására, hogy nincs szó teljes leválásról vagy "kiszorítósdiról". Mint mondta, nem véletlenül kezdte el magyarázni a miniszterelnök és külügyminisztere már a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón, hogy nem az orosz fosszilis energiahordozókat helyettesítendő, csak azt kiegészítendő vásárolnak földgázt amerikai és francia cégektől.
Szent-Iványi teljesen komolytalannak tartja a "magyar űrállomás" ötletét. Mint mondta, az űripar a nagyok játszótere, amiben Magyarország nem tényező, és az Európai Unió mint egységes blokk is csak kevéssé. Így bár az űripart nevezheti a magyar kormány stratégiai területnek, az "délibábkergetés". Szerinte az olyan űreredményeket, mint amilyen Kapu Tibor kutatóútja is volt, valójában elsősorban a választási kampány során tematizálható történetként értékeli a kormány, amelyek mögöt azonban csekély gazdasági vagy diplomáciai eredmény van, és jóval kisebb jelentőségűek, mint amilyennek azokat a kormány lefesteni igyekszi.
Mint az kiderült, magyar űrállomásról valójában nincs szó: ha lesz üzlet, Magyarország egy magánkézben lévő űripari vállalat, a Voyager beszállítója lenne, amit a kormányzati kommunikáció várhatóan "feltupíroz" majd, teszi hozzá Szent-Iványi. Álláspontja szerint a kormány túlzó erőfeszítésekkel, nagyon nagy árat fizetve próbál előretülekedni az űriparban, holott ez alig áramlik át a magyar gazdaságra, ráadásul a terület nem húzóágazata az országnak.
Európa negligál, az ellenzék bírál
Az Európai Unió vezetői a klímaválsággal foglalkozó COP30 konferenciával törődve egyelőre nem reagáltak a magyar-amerikai megállapodásra. Szintén nem reagált a lépésre a magyarországi energiakitettséghez nagyon hasonló helyzetben lévő Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico sem.
Magyar Péter a delegáció érkezése előtt is bírálta a kiutazást, mondván a magyar történelem már bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik. A tárgyalásokat követően egy posztjában azt írta, hogy "Orbán Viktor és hűséges janicsárjai megint utaztak egy jót, megint megünnepelték magukat, és megint eladtak valamit: most épp Magyarországot."
Az ellenzék vezetője szerint a mostani lépés mögött "csak az ország további eladósítása és politikai színház áll", amivel a miniszterelnök "a magyaroknak járó uniós ezermilliárdokat nem tudja hazahozni, így az unokáink jövőjét is eladósítja".
Egy korábbi posztjában Magyar Péter azt írta, hogy Donald Trump és Orbán Viktor között azok a legfőbb különbségek, hogy az előbbi "sosem félt nyílt, egyenes vitára kiállni a politikai ellenfeleivel", "sosem képviselt idegen érdekeket", "minden döntésével az amerikai vállalatok érdekét szolgálja", hogy Trump milliárdosként lett elnök, Orbán pedig fordítva, illetve, hogy az amerikai elnök ténylegesen rá akarja szorítani Putyint a békére: következésképpen Trump vérbeli vezető, Orbán csak egy "Temuról rendelt másolat".