Az egész világot megrázta és foglalkoztatja az Izrael ellen a Hamász által indított támadás, és az azóta kibontakozott háború. Nem hagyományos, államok közötti háborúról ez, és nem könnyű eligazodni a különböző szereplők, szervezetek, helyszínek és előzmények között. Bemutatjuk a legfontosabbakat.
HIRDETÉSMostanában szokatlan módon a magyar miniszterelnök a NATO-val és az USA-val teljes összhangban nyilatkozott, és eltérően Oroszországtól meg Kínától, egyértelműen elítélte a támadást. Eltérően az orosz-ukrán háborútól, most egyértelműen állást foglalt: Magyarország Izrael oldalán áll.
Rendkívül bonyolult és hosszú történelmi előzményekre visszatekintő konfliktus újabb véres fejleménye a mostani háború.
Három uralkodó vallás: a zsidó, a keresztény és az iszlám bölcsője a Közel-Kelet zsebkendőnyi területe évezredes időközökkel. Nehezen férnek meg békésen egymás mellett. A torzsalkodás régen kezdődött, és napjainkig tart.
Az események, a szereplők és a helyszínek felidézése segít a jelen történeteinek megértésében.
Izrael háborúi
Az újkori zsidó állam háborúban született, az utolsót pedig most vívja ezúttal nem egy vagy több nemzet ellen, hanem egy militáns csoport ellen, amelyet kegyetlen módszerei miatt sokan kertelés nélkül terroristáknak neveznek.
A Hamász és Izrael háborúja 2023-ban
Az Izraelben 2023. október 7-én 6:30-kor felsivító szirénák arra figyelmeztették a lakosságot, hogy keressenek biztos menedéket – rakétazáporral kísért támadás indult az ország ellen. A Hamász azt állította: ötezer rakétát lőtt ki, a szinte halálbiztos izraeli légvédelmi rendszer, a Vaskupola radarjai azonban csak 2200-at észleltek, és ezek közül is csak azokat semlegesítették, amelyek a civil lakosságra jelentettek veszélyt.
Ezzel egyidejűleg palesztin fegyveresek földgyalukkal áttörtek a Gázai övezetet körülzáró kerítésen, behatoltak a környező kibucokba, és megtámadták egy zenei fesztivál, a Supernova közönségét.
Fél órával később tették közzé Mohamed Deif korábban rögzített videóüzenetét. A Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszám Brigádjának parancsnoka bejelentette: ők indították a támadást.
– közölte Benjámín Netanjáhú kormányfő, aki helyi idő szerint fél tizenegy körül fordult először a nyilvánossághoz. Az izraeli légierő akkor már javában bombázta Gázát.
Az Al-Kasszám katonáinak kiűzése után derült ki, hogy rövid idő alatt is elképesztő kegyetlenségre voltak képesek. A kibucokban élőkkel álmukban végeztek – és ők voltak a szerencsések. Néhány csecsemőt lefejeztek.
„Ez nem csatatér, hanem vérengzés” – mondta a helyszínen a térség katonai parancsnoka. A Kfar Aza kibucban történt mészárlás az ukrajnai Bucsában és boszniai Srebrenicában elkövetett háborús bűnökkel mérhető össze annál is inkább, mert a kibucok, a jellegzetesen zsidó, nem túl népes települések lakói teljesen kiszolgáltatottak. A vérengzés helyszínét felkereste Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
Maga a kibuc szó eredetileg összegyűjtést jelent – a cionista mozgalom legfőbb céljaként a diaszpórában élő zsidók Izrael Országában, az egykori Palesztinában történő összegyűjtését.
A Hamász terroristái 199 civilt ejtettek túszul, akiket magukkal hurcoltak Gázába azzal a szándékkal, hogy élő pajzsként szolgáljanak.
Az Izraeli Védelmi Erők, az IDF a háború első napja óta bombázza megtorlásul Gázát, ahol a Hamász fegyveresei rejtőznek alagutak labirintusában. A víz- és áramszolgáltatás leállt, az üzemanyag elfogyott. A lakosságnak nincs hová menekülnie.
A legújabb háború kezdete egybeesik a jom kippuri háború ötvenedik évfordulójának másnapjával – és az orosz elnök születésnapjával. Tulajdonképpen ez lehetett Putyin legszebb ajándéka, hisz ádáz ellenlábasát, az Egyesült Államokat most Ukrajna helyett inkább Izrael támogatása köti le – véli egy uniós diplomata.
Elemzők egyébként most elhúzódó háborúra figyelmeztetnek.
Az első arab-izraeli, avagy a függetlenségi háború 1948-ben
A Palesztinát ősidők óta hazájuknak tartó zsidók és az arabok közötti első nagyobb háború a britek kivonulása után kezdődött. Az ENSZ 1947 végén elfogadott 181. határozatában zsidó és arab államra osztotta fel a térséget. Az összecsapások szinte azonnal elkezdődtek. Izrael a brit erők kivonulásának napján, 1948. május 15-én kikiáltotta függetlenségét.
A háború azonban 1949 júliusáig dúlt, amikor több béketárgyalás után a szembenálló felek megállapodtak az ideiglenes határokban. Nagyjából a mai napig változatlanok, a palesztin területek azonban idővel zsugorodtak.
HIRDETÉS
Az arab világban az időszakot nakbának, katasztrófának nevezik, mert nagyszámú palesztin kényszerült otthona elhagyására.
A hatnapos háború 1967-ben
Szíria 1967 elején a Golán-fennsíkról vette ágyútűz alá, majd a levegőből bombázta a közeli izraeli falvakat. Miután Izrael megtorlásul lelőtt hat szíriai MiG vadászgépet, az akkori egyiptomi elnök, Gamal Abden-Nasszer Jordániával lépett katonai szövetségre, majd más arab országokkal is. Az egyiptomi katonák elűzték az ENSZ békefenntartóit a Sínai-félszigetről, és megközelítették a zsidó állam déli határát. Izrael válaszul június 5-én megsemmisítette az egyiptomi légierő még földön veszteglő gépeit, majd a szíriai, jordániai és iraki légierőre mért pusztító csapást.
Hat nap alatt elfoglalták az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigetet, a Golán-fennsíkot, a Gázai övezetet, Jordániát pedig kivonulásra kényszerítették Ciszjordániából.
A jom kippuri háború 1973-ban
A hatnapos háborút követő szórványos összecsapások után, éppen fél évszázada, 1973. október 6-án, az egyik legszentebb zsidó ünnep, a jom kippur, vagyis az engesztelés napján újra elképesztő hevességgel tört ki az újabb arab-zsidó háború: Egyiptom és Szíria támadta meg Izraelt. A harcok az iszlám ramadán hónapjában is folytak, amikor a muszlim hívők arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát Mohamed prófétának.
Izrael ezúttal is térdre kényszerítette ellenségeit.
HIRDETÉSA háborúk izraeli hőse már a függetlenség kivívása óta Móse Dáján tábornok volt, aki még a második világháborúban vesztette el egyik szemét. A másik pedig, a jom kippuri háború után Aríél Sárón, szintén tábornok, aki később a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte.
Egyiptom és Izrael már november végén tűzszünetben állapodott meg, 1974 májusában pedig Izrael és Szíria kötött békemegállapodást.
A két ország közötti hadiállapotot Izrael és Egyiptom végleges békeegyezménnyel 1979. március 26-án szüntette meg. Az amerikai közvetítéssel Camp Davidben kötött megállapodás alapján Izrael visszaszolgáltatta Egyiptomnak a Sínai-félszigetet, Egyiptom pedig cserébe elismerte Izrael államiságának a jogát.
A két aláíró, Anvar Szádát egyiptomi, és Menáhém Begín izraeli miniszterelnök megosztott Nobel-békedíjat kapott.
Szádáttal egyébként épp a jom kippuri háborúra emlékező nagyszabású tömeggyűlésen, 1981-ben merénylők végeztek.
HIRDETÉSMostanra azonban már régóta nem ezek az államok a térség konfliktusainak kulcsszereplői.
PFSZ
Az 1964-ben alakult Palesztin Felszabadítási Szervezet, a PFSZ a palesztinok ernyőszervezetének tartja magát. Ellenállása a hatvanas években bontakozott ki, amikor elhúzódó gerillaháborút indított Izrael ellen.
Csupán összehasonlításul: a palesztinok számát világszerte 14,3 milliórabecsüli statisztikai hivataluk, és ennél valamivel többre, 15,2 milliórataksáljaa zsidók számát globálisan a Jewish Virtual Library. Közülük Izraelben nagyjából hétmillióan élnek, a lakosság háromnegyedét alkotják – gyakorlatilag az ellenséggel körülvéve.
Az arab csúcstalálkozón létrehozott PFSZ törvényhozói testülete, a Palesztin Nemzeti Tanács két célt fogalmazott meg: a Palesztina feletti izraeli fennhatóság eltörlését, és Izrael állam elpusztítását.
A PFSZ azonban tulajdonképpen csak a hatnapos háborúban elszenvedett arab vereség után kezdett kibontakozni, amikor az egyik frakció, a Fatah vezetője, Jasszer Arafat vette át a hatalmat. Jordániai támaszpontjairól irányította az Izrael elleni támadásokat, ott azonban összetűzésbe került Husszein királlyal, aki végül katonái támogatásával, erőszakkal toloncolta ki a PFSZ-t országából, amely akkoriban nem csak izraeli célpontokra vadászott. Sportot űzött például a nemzetközi légitársaságok gépeinek eltérítéséből. Négy elrabolt repülőgépet egy jordániai kifutópályára irányítottak, ahol az újságírók szeme láttára robbantottak fel hármat: a TWA, a SwissAir és a BOAC utasszállítóját.
HIRDETÉS
A kiutasítás után a PFSZ Libanonba tette át a székhelyét, ott azonban felekezeti vitákba bonyolódott, és nem kis szerepe volt a polgárháború kirobbantásában.
A jordániai hatóságok és a PFSZ összetűzése az időpont miatt fekete szeptember néven került be a történelembe, majd egy palesztin terrorszervezet alakult Fekete Szeptember elnevezéssel, amely az 1972-es müncheni olimpián kilenc izraeli sportolót mészárolt le.
Arafat két évvel később már az Izraelen kívüli célpontok elleni támadások megszüntetését szorgalmazta, és arra törekedett, hogy a világközösség a PFSZ-t fogadja el a palesztin nép törvényes képviselőjeként. Ennek ellenére az általa vezetett (terror)szervezetet kizárták az Egyiptom és Izrael közötti béketárgyalásokból, amellyel Egyiptom visszakapta a Sínai-félszigetet, a palesztinok azonban nem kaptak izraeli beleegyezést a palesztin állam létrehozásához Ciszjordánia és a Gázai övezet megszállt területein.
Az intifádák
Itt, az elfoglalt területeken kezdődött el 1987-ben az első intifáda, a palesztin népfelkelés, amely azonban fokozatosan lecsillapodott. A PFSZ egy évvel később megalakította egy egyoldalúan kikiáltott Palesztin Állam száműzetésben működő kormányát, amely hallgatólagosan, az ENSZ határozatok elfogadásával Izrael állam létjogosultságát is elismerte.
Az elnök magától értetődően Arafat volt, aki négy évvel később már Izraellel folytatott tárgyalásokat, sőt, az 1993-as Oslói Egyezmény alapján kölcsönösen elismerték egymást. Ennek sokkal lényegesebb kitétele azonban, hogy Izrael öt év alatt fokozatosan átruházza a hatalmat az újonnan megalakult Palesztin Hatóságra.
HIRDETÉSAz átmeneti megnyugvást jelentő tárgyalásokért a következő évben, 1994-ben Jichák Rabin miniszterelnök, Simón Peresz külügyminiszter és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője kapott Nobel-békedíjat.
Alig egy évvel később, 1995 novemberében egy radikális jobboldali ortodox zsidó egy nagygyűlésen meggyilkolta Rabint, akit árulónak tartott, mert megállapodást kötött a palesztinokkal.
Arafat halála után, 2004-ben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság első miniszterelnöke került a PFSZ élére, nem sokkal később pedig a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság elnöke is ő lett.
Aríél Sárón 2000-ben provokatív látogatást tett az iszlám kegyhelynek számító Al-Aksza mecsetben. és ezzel kirobbantotta a második intifádát.
A Hamász
Ez a népfelkelés kimondottan vallási jellegű volt, és győzelemre vitte a harcias iszlám tömörülést, a Hamászt.
HIRDETÉS
Az Iszlám Ellenállási Mozgalom arab betűszavából alkotott Hamászt még a nyolcvanas évek második felében Ahmed Jászín sejk, a lázító hitszónok alapította. Gyerekkorában egy barátjával birkózott, és egy akkor szerzett sérülés következtében élete végéig tolószékbe kényszerült, de ez nem akadályozta meg abban, hogy szítsa az Izrael elleni gyűlöletet.
Személyes népszerűsége egyre nőtt, a Hamászé pedig méginkább. A fogyatékkal élő vezetőt, aki az öngyilkos merényleteket legális eszköznek nyilvánította, 2004-ben az utcán lőtték le izraeli helikopterből indított célzott támadással. Két évvel később, 2006-ban a Hamász többséget szerzett a Palesztin Hatóság törvényhozói választásán, és ezzel megkérdőjelezte a rivális PFSZ dominanciáját a palesztin társadalomban. Abbász ugyan feloszlatta a Hamász vezette törvényhozást, a Gázai övezet irányítását azonban elvesztette. Ott a Hamász uralkodik a mai napig.
Az Egyesült Államok által terrorszervezetként nyilvántartott Hamász politikai vezetője Jászín sejk egykori jobbkeze, Iszmáil Hanije, ő azonban 2019 óta nincs Gázában, hanem Katar luxusbiztonságában vészeli át mellőzésének kínjait. Továbbra is ő számít a szervezet politikai vezetőjének, aki államfőkkel tárgyal, de a tényleges föntések a gázai katonai szárny kezében, elsősorban Jahja Sinwar hatáskörében vannak.
A katonai parancsnok Mohamed Deif, és vélhetően ő tervezte két éven át az Izrael ellen október 7-én indított háborút.
Deif a menekülttáborban született 57, talán 58 éves férfi felvett neve – arabul vendéget jelent –, és ingázó, nomád életmódjára utal.
HIRDETÉSA Hamász katonai szárnyának parancsnoka régóta Izrael legkeresettebb ellensége. Többször próbáltak végezni vele, de csak a családját irtották ki. Az egyik rajtaütés során megölték 27 éves feleségét, hét hónapos fiát és hároméves lányát. Egy másikban támadásban Deif a gerincén sérült meg súlyosan, de azt is túlélte.
Nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. Egy, még 2005-ben készült felvételen fényárnyékból üzente, hogy addig folytatja támadásait, amíg Izraelt el nem törlik a Föld színéről.
Kétségtelen, hogy a személyes bosszúvágy is fűti.
Valószínű nem számolt vele - vagy hidegen hagyja -, hogy Izrael milyen akciókkal fogja megtorolni az ellene indított háborút.
A Hamász uralta Gázai övezet Budapest területének kétharmada. Az egyébként is szűkös térségnek 2,3 millió lakosa van. Deif honfitársai napok óta nélkülöznek, és rettegve várják az izraeli ostromot.
HIRDETÉSHezbollah
A libanoni polgárháború idején, még 1982-ben iráni támogatással alapított Hezbollah, az Isten pártja eddig tartotta magát ígéretéhez, hogy csak akkor lő Izraelre, ha libanoni területet vagy harcosait éri támadás. Eddig – a Ciszjordániát felügyelő Palesztin Hatósággal együtt – kimaradt a mostani háborúból, bár utóbb már azzal fenyegetőzött, hogy csatlakozik a Hamászhoz a dzsihádban, a szent háborúban.
Ehhez azonban – szakértők szerint – nincs kellő hazai támogatottsága, a libanoni keresztény közösség pedig határozottan elítéli a síita szervezet aktivitását.
Az izraeli kormány felelőssége
Vajon Benjámín Netanjáhú miniszterelnök vállalja a felelősséget azért, hogy Izraelt váratlanul és felkészületlenül érte a támadás? – tette fel a kérdést a nemzetközileg elismert Yuval Noah Harari történész és író, akinek a feltevését az izraeliek egy közvélemény-kutatásban válaszolták meg. A válaszadók négyötöde szerint a szélsőjobb alkotta koalíciós kormány felelős a Hamász sikeréért, ezért a kormányfőnek le kellene mondania.
Orbán Viktor szokatlan módon az EU, az USA és a NATO véleményét osztja
Oroszország és Kína nem ítélte el a Hamászt a civilek, köztük gyermekek és idősek meggyilkolásával, túszok elrablásával járó terrorakció miatt. Peking – visszafogottan – a szembenálló feleket megfontoltságra szólította fel.
Ezzel szemben az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO szilárd támogatásáról biztosította Izraelt. Mostanában szokatlan módon velük teljes összhangban nyilatkozott a magyar miniszterelnök is, aki leszögezte: Magyarország Izrael oldalán áll. Ezt nem sokkal kínai látogatása előtt jelentette ki, ahol találkozik Hszi Csin-peng kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
HIRDETÉSOrbán Viktor – Moszkvától és Pekingtől eltérően, Washingtonhoz és a NATO-hoz hasonlóan – elfogadhatatlannak nevezte a terrort, a Hamász támadásával kapcsolatban pedig kifejtette: megrendítő hatású látni a terror „lenyomatát”. Hozzátette: az ember „együttérez azokkal, akik elszenvedték a támadást és imádkozik a hozzátartozókért, a túlélőkért, egyáltalán érzelmileg az áldozatok oldalán áll”.
Ha valakit terrortámadás ér, annak joga olyan lépéseket tenni, amelyek megakadályozzák, hogy a saját állampolgárai ne essenek terrorista akciók áldozatául – érvelt a magyar kormányfő.
A Hamász támadása után Magyarországon Orbán Viktor személyes utasítására betiltottak minden palesztinbarát megmozdulást.