EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ostromot hirdettek péntek délutánra iszlamista fegyveresek a bagdadi amerikai követség ellen

A világ egyik legveszélyesebb helye
A világ egyik legveszélyesebb helye Szerzői jogok ANJA NIEDRINGHAUS/AP
Szerzői jogok ANJA NIEDRINGHAUS/AP
Írta: SzéF
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az amerikai nagykövetségek a világ több helyén is hadszíntérnek számítanak. Több képviselet ellen zajlott már pokolgépes támadás, fegyveres rajtaütés, a kaotikus tömegtüntetések pedig jószerivel mindennaposak.

HIRDETÉS

Szokatlan dolog, hogy egy fegyveres támadást előre bejelentsenek, de a kaotikus Irakban bármire számítani lehet.

A tippelés azonnal beindult, hogy ez vajon a szintén gyűlölt Párizsnak szóló üzenet-e a francia forradalom napján, de nem az. Éppenséggel erre a napra esett az 1958-as iraki katonai puccs is, amikor iraki katonatisztek megdöntötték II. Fajszal király uralmát és ennek során megölték a teljes uralkodói családot, a koronaherceget és az ország miniszterelnökét is. A lázadásnak amerikai állampolgárok is áldozatul estek.

Mások arra tippelnek, hogy az akció Szaddám Huszein születésnapi tiszteletadásának előkészítése lenne. A 2006-ban kivégzett diktátor 28.-án lenne 86 éves, és híveinek száma még mindig igen magas az országban, akik úgy érzik, hogy a 2003-as nyugati katonai intervenció az oka az ország nem szűnő nyomorúságának.

A felhívás szerint az akció több szervezet összehangolt támadása lenne, melyek fő ereje a Teheránból irányított Kata'ib nevű félkatonai szervezet. Mivel azonban az országban legalább 50 kisebb-nagyobb iszlamista milícia működik, a szervezkedők azonosítása egyelőre lehetetlen. Arról nincs hír, hogy az Egyesült Államok hatóságai mennyire veszik komolyan a felhívást, és milyen óvintézkedéseket tesznek.

A bagdadi amerikai követség egyébként az USA legnagyobb külképviselete, ami 42 hektárt foglal el, vagyis körülbelül akkora, mint a Vatikán. A jelenlegi nagykövet Alina Romanowski. A hatalmas területet és közvetlen körzetét az amerikai tengerészgyalogság mellett privát biztonsági cégek is védik, köztük több brit is. 

Az utolsó jegyzett támadás a követség ellen 2019 szilveszterének napján történt, amit az említett Kata'ib Hezbollah alakulat és az Iraki Népi Mobilizációs Erők (PMF) nevű szervezet hajtott végre. Ennek során a támadók behatoltak az épületbe, gyújtogattak és romboltak, de csak az első védelmi zónáig jutottak el. Az amerikai tengerészgyalogosok nem nyitottak tüzet, az iraki kormány pedig távolról figyelte az eseményeket, melyek pár óra elteltével elcsitultak. 

Donald Trump elnök a teheráni kormány vádolta a súlyos incidensért, viszont a támadók szerint az akció csak válaszlépés volt arra, hogy két nappal korábban az amerikai légierő több hullámban támadta meg a Kata'ib támaszpontjait Irakban és Szíriában, és 25 harcosukat megölte. 

Az iraki belpolitikai viszonyok azóta is áttekinthetetlenek, mert az ország törvényesen választott kormánya egyre inkább Teherán befolyása alá kerül, míg sokan letörölnék az összefirkált táblát, és új politikai rendszert vázolnának fel helyette. Ez barátságban maradna Iránnal, de felszámolná a tőle való függőséget és szabad síita rendszert hozna létre. 

Ezeket a törekvéseket további 50 ezer felfegyverzett aktivista támasztja alá. 

A Twitter népe általános gúnykacajjal fogadta az új fenyegetést, de azért nem mindenki

A kommentelők többsége képtelen ötletnek tartja a fegyveres akció célpontjának és időpontjának előzetes közlését, és mindenféle mémeket és gúnyos megjegyzéseket tesznek, de vannak, akik emlékeztetnek, hogy 2012-ben a líbiai Bengázi amerikai képviselet ellen támadást is előre jelezték. 

Akkor a CIA besorolta az üzenetet a tömegesen érkező hasonló fenyegetések közé, és nem történtek előkészületek egy támadásra. 2012 szeptember 11-én - jelképesen a New York-i ikertornyok elleni terrorakció napján - egy kisebb csoport, az Ansar al-Sharia nevű iszlám militáns alakulat kezdte meg az akciót egy aknavetővel, és a következő órákban egyre több felbátorodott fegyveres csatlakozott hozzájuk más szervezetekből is. 

A rajtaütés során elhunyt J. Christopher Stevens amerikai nagykövet, valamint a CIA két szerződéses vállalkozója is. A későbbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy a képviselet védelme nem volt elégséges, és a külügyminisztérium, élén Hillary Clintonnal, nem számolt a Kadhafi elnök meggyilkolását követő kaotikus közhangulattal.

Mohammad Hannon/AP
Tüntetés az amerikai követség előtt BengázibanMohammad Hannon/AP

Ekkor kongresszusi határozat született, ami elrendelte az amerikai külképviseletek biztonsági megerősítését az úgy nevezett „forró pontokon”, elsősorban a Közel-Keleten.

Hosszú a sora a nyugati képviseletek ellen elkövetett támadásoknak

Történelmileg legemlékezetesebb a teheráni amerikai követség elleni sikeres támadás, amire Khomeini ajatollah hatalomra kerülését követően került sor. Az 1979 november 4.-én kezdődött „túszválság” 444 napig tartott, és Jimmy Carter elnök újraválasztásába került, aki egy kétségbeesett katonai akcióval próbálta kiszabadítani a túszul ejtett 52 amerikai diplomatát és állampolgárt. Az elvetélt sivatagi műveletben 8 amerikai tengerészgyalogos vesztette életét.

Mohammad Sayad/AP
Khomeini melletti szimpátiatüntetés az amerikai követség előtt, 1979 novemberMohammad Sayad/AP

A túszokat végül az új elnök, Ronald Reagan szabadította ki, hosszadalmas és bonyolult diplomáciai manőverekkel. 

HIRDETÉS

Nem sokkal később viszont ő szembesült a teheráninál jóval durvább és véresebb követség-támadásokkal. 1983 áprilisában a bejrúti követség elleni öngyilkos merénylet 63 életet követelt, majd nem sokkal rá 241 amerikai katona halt meg a következő támadásban egy békefenntartó egység ellen. Ugyanazon a napon a francia alakulatokat is megtámadták és 58 katonájukat megölték. 

A bejrúti vérfürdő után sem álltak le az amerikai képviseletek elleni támadások

Az al-Kaida terrorszervezet térnyerésével világszerte sokasodtak a képviseletek elleni támadások, melyek mögött eleinte főként Oszama bin-Láden csatlósai, de gyakran tőle független helyi szerveződések álltak. 

Érte támadás az amerikai követségeket a legváltozatosabb formákban, pokolgépes akciók, öngyilkos merényletek, örök megölése, túszejtés képében szerte a világon. A súlyosabbak közé tartozott a Nairobi és Dar es Saalami bombamerénylet, összesen 223 áldozattal (1998). Történt támadás Indiában, Pakisztánban, Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Marokkóban, Törökországban, Olaszországban és sorolhatnánk.  

Az összesített gyászos lista 1992 óta eléri az ezer áldozatot.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megtámadták a bagdadi svéd nagykövetséget

Kezd lecsendesedni a Közel-Kelet, 4 ország is újranyitja nagykövetségét

Irán: kormánypárti tüntetés az amerikai követség 1979-es elfoglalásának évfordulóján