„Anya a gépezet ellen” – ilyen feliratú pólóban keresi igazságát Dijana Hrka. Három követelése közül az utolsó az előrehozott választások kiírása. Egy nemrégi felmérés szerint Vučić rendszere ezen megbukna.
„Dijana Hrkát nem szabad magára hagyni” – ezt üzente a magát Egyetemisták a blokádban elnevezésű csoport. A blokád az ő értelmezésükben a hatalom megbénítását jelenti. Dijana Hrka ugyanis egyedül vette fel a harcot a hatalommal. Az álmai szertefoszlottak, amikor egy éve, 2024. november 1-jén a többször felújított és ünnepélyesen megnyitott újvidéki pályaudvar előtetője leomlott. Több tonnányi beton zúzta halálra fiát, a 27 éves Stefant, aki barátnőjére várt az állomás előtt. A tragédia összesen tizenhat áldozatot követelt. Az anya a rendőrségen azonosította a fiát, aki a bal oldalára fordítva feküdt egy bádogkoporsóban. „Szenvedett?” – kérdezte talán reménykedve az ügyeletes tiszttől, aki némán, tanácstalanul megvonta a vállát.
Az anya csak a fia fejét látta, azt sem tudta, megmaradtak-e végtagjai. Zokogva rohant ki a folyosóra.
A 47 éves Dijana Hrka azon kevesek közé tartozik az áldozatok hozzátartozói közül, aki nemcsak megszólalt a tragédia után, hanem vádlón mutat a rendszerre, amelyet a szörnyű szerencsétlenségért hibáztat.
A követelések
Ünnepelték, amikor fellépett a tüntetéseken, amelyeken a hatalmat az egész Szerbiát behálózó korrupcióval vádolták. Független szakértők szerint a hanyag munka mellett ez volt az újvidéki tragédia egyik kiváltó oka. Az első évforduló gyászos megemlékezésén egy fehér pólót viselt a mérnökhallgatók üzenetével: „gépészek a gépezet ellen”.
Dijana Hrka másnap, november 2-án 11:52-kor a szerb törvényhozás épülete előtt éhségsztrájkba kezdett. Az időpont az omlás időpontja, és arra is utal: ütött a rendszer elszámoltatásának az órája. „Anya a gépezet ellen” – ez állt akkor már a fehér pólóján.
Három világos követelést fogalmazott meg.
- Elvárja, hogy a hatóságok eljárást indítsanak a tragédia összes, ne csak az eddig gyanúsított tizenhárom felelőse ellen, és, hogy – mint mondta – „végre megkezdődjenek a perek”.
- Sürgette az összes, „törvénytelenül fogva tartott diák szabadon bocsátását” és „felmentését minden bűnük” alól.
- Az idő előtti, rendkívüli parlamenti választások kiírása a harmadik követelése, amit szerinte Szerbia elnökének „mielőbb” teljesítenie kell.
A követelések teljesítése esetén felhagy az éhségsztrájkkal.
A pofonok
Dijana Hrka egy egyszerű, hétköznapi nő, akivel a sors nem bánt kegyesen, viszont megacélozta erejét. Egy évvel fia elvesztése előtt a munkahelyén az egyik kollégája bántalmazta. A nála valamivel idősebb férfi ütötte-verte a nőt, majd a pizzéria padlóján vonszolta végig. Dijana az egyik szemére hetekig nem látott, beszéde és járása hosszú időre bizonytalanná vált. Épp csak hogy felépült, amikor értesítették, hogy fia az újvidéki áldozatok egyike.
Nem kímélték azok után sem, hogy részt vett a tüntetéseken. „Horvátként” bélyegezték meg – ami Szerbiában egy nagyon durva szitokszónak felel meg –, „feslett erkölcsű gonosz csalónak és ribancnak” nevezték, minden félreértés elkerülése érdekében pedig azt írták így, idézőjelben: „úgynevezett” anya.
„Egyenesen a Pelivanból vitték éhségsztrájkolni” – szította az indulatokat az egyik kormányhű bulvárlap főszerkesztője. Az albán család által 1851-ben alapított cukrászda Belgrád belvárosában, a parlament tőszomszédságában a mai napig nagyon népszerű. „Mi kerestük meg Dijanát, és szóltunk neki, hogy bármikor benyithat, használhatja a mosdót, pihenhet, amikor csak kedve tartja” – cáfolta a propaganda állításait a cukrászda tulajdonosa, egyben a támogatásáról biztosította az anyát kitartó harcában.
A gépezet
Belgrádban már az éhségsztrájk első órái után sokan gyülekeztek a parlament előtt, hogy támogatásukról biztosítsák Dijana Hrkát. Az sem hatotta meg őket, hogy a gyászos évforduló előestéjén Aleksandar Vučić bocsánatot kért az „egyetemistákról és tiltakozókról tett megjegyzéseiért”. A készenléti rendőrség teljes harckészültségben várta a tüntetőket, és védte a Ćacilendnek csúfolt sátortábort. Ezt még a nagy márciusi tüntetések idején állították fel Vučić híveinek, bizonyítandó, hogy a hatalomnak is vannak támogatói.
A nevét egy elírt falfirkáról kapta: a rendszer embere nem tudta helyesen lebetűzni cirillel a diákokat jelentő đaci (ejtsd: gyáci) szót, és helyette azt festette fel: ćaci (ejtsd: tyáci). Ennek a szónak semmilyen jelentése nem volt tavaszig, a megjelenése óta azonban így gúnyolják az államfő híveit.
A megmozduláson híre ment, hogy a ćacilendiek rátámadtak egy, a parlament előtt futó, az igazi diákokkal szolidaritást vállaló egyetemistára. „Igy kérsz bocsánatot te nyálcsorgató? Képmutató!” – üzente Vučićnak keresetlen szavakkal, nyilvánosan Vladimir Štimac. A közkedvelt, 221 centis óriás évekkel ezelőtt még a szerb kosárlabda válogatott tagja és olimpikon volt, utána pedig aktívan politizált az ellenzéki mozgalmakban, sőt saját pártot alapított. Néhány órával később Štimacot a közmédium épülete előtt egy seregnyi civil nyomozó az alkotmányos rend megdöntése kísérletének gyanújával a földre teperte, majd letartóztatta.
Egy bíró azonban elutasította az ügyészségi indítványt, és nem hosszabbította meg előzetes letartóztatását, így Štimac szabadlábra került. "Azt hitték, hogy megtörnek, de ez nem fog sikerülni" – nyilatkozta utána.
„Aleksandar Vučićnak tudnia kell, hogy nem vagyok olyan alkat, aki feladja az igazságot és a normális életet” – üzente egyenesen az elnöknek.
A kis sátortábor
Dijana Hrka éhségsztrájkjának harmadik napján a sátra tőszomszédságában, a Ćacilendben a kormánypárt hívei előtt mondott beszédet többek között a párt elnöke, Miloš Vučević korábbi kormányfő, és elődje, Ana Brnabić, aki most parlamenti elnök. A belügyminisztérium 47,5 ezerre becsülte a részvevők számát – mindössze pár száz négyzetméteren.
Tény viszont, hogy többeket utaztattak, még a Szerbia északi részén található, magyarlakta Kanizsáról is, akik sajtóértesülések szerint az ellátmány mellett nemzetközi viszonylatban is busás napidíjat kaptak.
A Ćacilend lakóit is rendszeresen fizetik. Annyira belemerültek a pénz számlálásába, hogy fel sem figyeltek arra, felvétel készül róluk.
A kormánypárti megmozdulással egyidejűleg a hatalom ellen tiltakozók is újra felvonultak Belgrád utcáin. A belügyminisztérium szerint jóval kevesebben, mint ahányan a sátortáborban voltak.
Dijana Hrka szerint fordítottak voltak az arányok. Jóllehet legyengült, és egy kicsit meghűlt, megismételte követeléseit a tömeg előtt, miközben az egyik molinóra azt firkantották: „Aki akar, mindig erősebb azoknál, akiknek muszáj”.
Az ellene tüntetőket Vučić – bizonyítékok nélkül – rendre „terroristáknak” nevezte, akik a Nyugat utasítására aknamunkát folytatnak Szerbia ellen. A kormánypárti média szerint erőszakot szítanak, holott a tiltakozások zöme békés volt.
A letartóztatások
Dijana Hrka követeléseinek teljesítése szinte kilátástalannak tűnik. Az ügyészségi vizsgálat régóta egy helyben topog. Újabb eljárásra a közeljövőben nem lehet számítani, a bírósági perekre még kevésbé. Az egyik vádlott, Goran Vesić építésügyi miniszter kórházba, majd állapotának javulása után, október derekán házi őrizetbe került. Az első meghallgatását november 17-re időzítették.
Az Engedjenek szabadon mindenkit! kezdeményezés októberi összesítése alapján a tavaly novemberi tiltakozási hullám kezdete óta 1004 személyt tartóztattak le. Többen még mindig őrizetben vagy házi őrizetben vannak. Az egyik ellenzéki vezetőt tavaly novemberben különös könyörtelenséggel gyűrték le. Sava Manojlović kórházi kezelésre szorult.
A letartóztatottak száma – a válogatott kosarazó őrizetbe vételét is beleszámítva – több tucattal nőtt.
A magyar kapcsolat
Štimachoz hasonlóan az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel vádolnak tizenkét fiatal újvidéki aktivistát, akik a tömeges március 15-i tiltakozások előtt a Szabad Polgárok Mozgalma elnevezésű ellenzéki párt irodájában beszélgettek. A szerb állambiztonság, a BIA lehallgatta őket, a felvételt pedig közlésre eljuttatta a kormányhű médiumoknak.
A tizenkét fiatal közül később hatot letartóztattak, hatan pedig akkoriban egy dubrovniki fesztiválon tartózkodtak, ahonnan elkobozott okmányaik nélkül azóta sem tudnak hazatérni. Őket vád várja.
A lehallgatás célszemélyei azonban nem a fiatalok voltak, hanem Öreg Anna, a párt alelnöke, mentelmi jogot élvező parlamenti képviselő, akinek a hatósági megfigyelése ezáltal jogellenes.
Az állambiztonság arra hivatkozva kérte a különleges intézkedések jóváhagyását a Legfelsőbb Bíróságtól, mert feltételezése szerint a képviselő kapcsolatban áll bizonyos magyarországi, illetve a térségben működő magyar mozgalmakkal. A kapcsolatteremtésnek, -tartásnak egyébként minden parlamenti képviselő munkahelyi leírásában szerepelnie kellene. „Nem állok kapcsolatban semmilyen magyarországi mozgalommal. A szerbiai magyar kisebbség tagjaival kommunikálok, akik a szerb hatalom és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenzékét képviselik” – cáfolt Öreg Anna.
Az Insajder közérdekű információ iránti kérelme révén jutott hozzá a szigorúan bizalmasként kezelt lehallgatási dokumentumokhoz, amelyben az ügyészég kitakarta a lehallgatott célszemély, a képviselő nevét. Így próbálta leplezni az illegitim megfigyelést.
A tizenkét aktivista ebben az ügyben „járulékos kár” volt.
Az „anya a gépezet ellen”
Dijana Hrka harmadik követelésének teljesítése – az előrehozott választások kiírása – minden bizonnyal a Vučić-rendszer összeomlását eredményezné. A válaszadók kétharmada szerint csak előrehozott választásokkal lehet kilábalni a válságból – ez derült ki ugyanis egy szeptemberi, szerbiai közvélemény-kutatásból. A diákok mellesleg nem létező listáját a megkérdezettek 44, míg a Vučić vezette hatalmi tömböt 32 százaléka támogatná – ha most tartanának választásokat.
A mély megosztottság bizonyítéka a felmérést végző Crta szerint, hogy a lakosság 43 százaléka úgy véli, mindegy ki veszi át a hatalmat, 39 százalék szerint pedig a helyzet rosszabbra fordulna az elnök nélkül.
„Brutálisan támadják a szabadság jelképét, a Pionír parkot (a szerző megjegyzése: itt tanyázik a Ćacilend)” – ezzel vádolja Vučić Dijana Hrka támogatóit. Az elnök úgy tudja: a demonstrációk szervezői kapcsolatban állnak az amerikai nagykövetség több tisztviselőjével. „Ez némileg várható, és nem meglepő” – tette hozzá az államfő, aki szerint figyelik azoknak a kommunikációját, „akik káoszt akartak okozni bizonyos külföldi struktúrákkal”.
Dijana Hrka mellett eközben szimpátiatüntetéseket szerveztek Szerbia több városában, köztük Újvidéken, Szabadkán, Topolyán és Leskovacon. A gyászoló anyának egyetlen óhaja, hogy a hatóság emberei a szemébe nézzenek. „Azt kérdeném tőlük: hol az igazság?” – mondta. Az „anyát a gépezet ellen” külön létrehozott közösségi felületen támogatják a diákok és egyetemisták.