Muktada asz-Szadr elképesztő diplomáciai érzékkel, egyszerre játssza a szabadságharcos felbujtót és a békés megmentőt. 50 ezer híve szó szerint azt teszi amit mond, és ezzel a kormánynál is erősebb.
HIRDETÉSSíita hitszónok, senkitől sem függő milíciavezér és Irak egyik legbefolyásosabb politikusa, ő Muktada asz-Szadr, aki miatt Bagdad hónapok óta lángokban áll.
Az elmúlt fél évszázadban hozzászokhattunk, hogy véresebbnél véresebb képek érkeznek a közel-keleti országból, az elmúlt időszakban mégis úgy tűnt, hogy beköszöntött a törékeny béke kora. A választások a nemzetközi megfigyelők szerint is tisztán folytak és a vesztes felek elfogadták az eredményt. Bár az etniaki és vallási sokszínűség miatt Irakban sohasem volt könnyű a kormányalakítás, az elmúlt 15 évben csak 4 politikus váltotta egymást a miniszterelnöki székben, ami egészen egyedülálló az országban. Ennek egyik oka, hogy megszilárdultak a törésvonalak haladók és radikálisok, síiták és szunniták, irakiak és kurdok között. Mindenki belefáradt abba, hogy gyökerestől változtassa meg a rendszert.
Ebbe a viszonylagos állóvízbe dobott téglát Muktada asz-Szadr. Pártja múlt októberben megnyerte a választásokat, a kormányalakításhoz szükséges többséget azonban nem szerezte meg. Mindenki arra számított, hogy koalíciós partnereket keres majd, de asz-Szadr-nak van egy elve: nem hajlandó lepaktálni egyetlen olyan politikussal sem, aki Irak 2003-as amerikai megszállása óta vezető pozícióban volt. Márpedig olyan párt nemigen van Irakban, amelynek legalább néhány tagja ne tartozna a korábbi politikai elithez. Az sem segített elsimítani az ellentéteket, hogy egy hónappal a voksolás után merénylő próbált végezni Mustafa Al-Kadhimi ügyvivő miniszterelnökkel. Bár a félresikerült támadást senki sem vállalta magára, a közvélemény asz-Szadr kezét látta a dologban.
De ki az a Muktada asz-Szadr?
A ma 48 éves politikai és vallási vezető iraki síita családban született. Hitszónok apját és két testvérét Szaddám Huszein ölette meg, miután azok megpróbálták összekovácsolni az elnyomott síita közösségeket. A fiatal Muktadának el kellett menekülnie, és Iránban, valamint Libanonban tanult tovább.
A Szadr klánnak saját városrésze van Bagdadban, aminek a neve Madinat aṣ-Ṣadr (Szadrváros). Itt alakult a karizmatikus vezető milíciája, a mára 50 ezer fősre duzzadt Mahdi Hadserege is. Asz-Szadr álma egy szabad síita állam Irakon belül. Fanatikus követői pedig bármire képesek azért, hogy ez megvalósuljon. Az évek során többször hajtottak végre öngyilkos merényleteket kormánykatonák és NATO-erők ellen, sőt 2006 után többen csatlakoztak a magát Iszlám Államnak nevező terrorcsoporthoz.
Hosszú szünet után Asz-Szadr 2020 januárjában hallatott magáról, miután egy amerikai dróncsapás végzett Kászem Szolejmánival, az Iráni Forradalmi Gárda fejével, és egy iraki milícia vezetőjével. Ekkor hirdette meg az ,,Egymillió férfi vonulását", amin több százezren követelték, hogy az Egyesült Államok vonja ki utolsó katonáit is Irakból. A tiltakozások átterjedtek az egész országra, és februárban Nedzsef szent városában a szadristák összecsaptak más pártok aktivistáival. A zavargásokban legkevesebb 560-an vesztették életüket.
Asz-Szadr elsősorban politikusnak tartja magát, ezért ügyel arra, hogy ne az ő nevéhez kössék a vérontásokat. Mindig, amikor elszabadultak az indulatok, a háttérbe vonult és megbékélésre szólította fel híveit. Ezt tette kedden is. Közel-keleti szakértők szerint azonban ez is csak megtévesztés, hiszen miközben a nyilvánosság előtt hazaparancsolja híveit, addig a színfalak mögött a kormány ellen hangolja őket. A taktikája egyszerű: elhúzódó belpolitikai konfliktussal gyengíti a jelenlegi vezetést, hogy aztán a béke követeként foglalhassa el helyét a kormányfői székben. Legalábbis ez az ő számítása.
Elszabadult a pokol
Miután az asz-Szajrún pártszövetség többszöri próbálkozásra sem tudott kormányt alakítani, a hitszónok júniusban összes parlamenti képviselőjét visszahívta. Hívei ekkor kezdtek tiltakozásba. Július végén több százan megrohamozták a bagdadi parlamentet és be is jutottak a tárgyalókba. Ekkor még a hatóságok könnyűszerrel kitessékelték őket. Csakhogy néhány nappal később már többen érkeztek, és sátrakat is hoztak, ezzel jelezve, hogy nem szeretnének egyhamar hazamenni. Kezdetét vette az egy hónapja tartó ülősztrájk.
Olaj a tűzre
Amikor már úgy tűnt, hogy kezdenek rendeződni a viszonyok, Muktada asz-Szadr ismét olajat öntött a tűzre azzal, hogy bejelentette: visszavonul a politikától.
A befolyásos hitszónok Twitter-üzenetében azzal indokolta távozását a politikai életből, hogy a vele rivalizáló másik siíta mozgalom, az Irán-barát Koordinációs Keret nem volt hajlandó elfogadni reformjavaslatait. Azt írta, döntése végleges, mert a kialakult belpolitikai helyzetet megoldhatatlannak látja. Azt nem fejtette ki bővebben hogy pártirodáját bezárja-e de jelezte, hogy mozgalma által írányított egyes vallási és kulturális intézmények nyitva maradnak.
A hír hallatán asz-Szadr hívei ismét megrohamoztaktöbb kormányépületet az úgynevezett Zöld Zónában, és összecsaptak a rendőrökkel, valamint Irán által támogatott politikai aktivistákkal. **A harcokban eddig legkevesebb 30-an vesztették életüket és 700-an sérültek meg.**Úgy tudni, hogy a szövetségi rendőrség vezetője is lőtt sebet kapott, illetve két iraki katonát is megöltek. Bagdad központjában fegyverropogást és legalább hét robbanást lehetett hallani, ez utóbbiak feltehetően aknavetőgránátoktól származtak. Kedden rakéták csapódtak be a Zöld Zónában.
Az iraki védelmi erők hétfő délután bejelentették, hogy helyi idő szerint este 7 órától az egész országra érvényes kijárási tilalmat vezetnek be, amelynek végét még nem határozták meg. Az ország déli részén több síita többségű tartományban is hasonló zavargások törtek ki.
Musztafa al-Kádimi, Irak ügyvivő miniszterelnöke a zavargásokra való tekintettel felfüggesztette a kabinet ülésezését, és felszólította asz-Szadrt, hogy utasítsa támogatóit a kormányépületek elhagyására. Irodája késő este közzétette, hogy a kormányfő megtiltotta a biztonsági erőknek éles lőszer alkalmazását a tüntetőkkel szemben.
A zavargásoknak nemzetközi hatásai is lettek. Kuvait hazaküldte az iraki segédmunkásokat, Irán pedig lezárta Irakkal közös határát. A bagdadi holland nagykövetség személyzetét kimenekítették a kormányzati negyedből és átszállították őket a város másik részén fekvő német külképviseletre.
Felbujtó és békegalamb
Muktada asz-Szadr a konfliktus hétfői eszkalációja óta úgy tesz, mintha köze sem lenne ahhoz, hogy elvakult követői lebombázzák a fővárost. A hitszónok hétfő este éhségsztrájkot hirdetett addig, amíg a harcok véget nem érnek.
Kedden pedig Nedzsefben található főhadiszállásán tartott sajtótájékoztatóján arra szólította fel híveit, hogy fejezzék be a harcot és egy órán belül vonuljanak vissza a megszállt épületekből is, ellenkező esetben kiközösítéssel fenyegette meg őket. A síita hitszónok egyúttal elnézést kért az iraki néptől azért, hogy a tegnap bejelentett politikai visszavonulása nyomán erőszakba torkollottak az események.
Az Al Jazeera helyszíni tudósítója szerint sokan eleget is tettek asz-Szadr kérésének és lebontották sátrukat, elhagyták a Zöld Zónát. Kedd este azonban még több százan voltak a parlament környékén. Egy helyi szakértő arra figyelmeztetett, hogy a mostani visszavonulástól még nem lesz béke Irakban, hiszen ez csak a messiásként tisztelt hitszónok erőfitoktatása volt. Bebizonyította a bagdadi vezetésnek, hogy egyetlen nyilatkozatával képes lángba borítani az országot, míg egy másikkal megfékezni a tüzet.