Az USA közel-keleti diplomáciai létesítményei között a bejrúti lesz a legnagyobb és a legvédettebb egység. A hatalmas területen folyó építkezés azért fontos, mert a Hezbollah libanoni térnyerése miatt a külképviselet fokozott veszélynek van kitéve.
43 hektárt foglal el az új követségi tömb építése
HIRDETÉSA libanoni fővárosban jó ideje csak találgatták, hogy a hatalmas építkezés pontosan milyen célokat fog szolgálni, de most a bejrúti amerikai követség közleménye világossá tette, hogy gyakorlatilag egy kiterjedt katonai és logisztikai fejlesztésről van szó, diplomáciai védernyő alatt. Ezért is fogalmaz úgy a közlemény, hogy egy telep (compound) épül, amit más híradások szerényen campus névvel illetnek.
A keserű múlt és a jelen erőviszonyok egyaránt szerepet játszanak
Az ügynek történeti jelentősége is van, mivel pontosan 40 éve, 1983 áprilisában zajlott a legnagyobb támadás, ami amerikai külképviseletet valaha is ért. A bejrúti követséget azóta is az extrém veszélyeztetettségű képviseletek közé sorolja az amerikai külügyminisztérium, hasonlóan a bagdadi követséghez.
Azon a gyászos napon egy öngyilkos merénylő 900 kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautót vezetett neki a követség gyöngén védett épületének. A robbanás következtében 17 amerikai, 32 libanoni és kéttucat követségi látogató, ügyfél halt meg. Az amerikai áldozatok nagyobb része diplomata vagy CIA alkalmazott volt, de oda veszett több katona és tengerészgyalogos is.
Ez az eset volt az első és máig legnagyobb az amerikai képviseletek elleni iszlamista terrortámadások sorában. Az akciót üdvözlő erők azt emelték ki, hogy az USA és több nyugati hatalom jogtalanul avatkozott be a libanoni polgárháborúba. Támadások érték a francia és az olasz békefenntartó erők szállásait is.
Ronald Reagan amerikai elnök ördögi és gyáva bűntettnek nevezte a támadást, és kilátásba helyezte az amerikai haderő növelését. A terrorakciót az Iszlám Dzsihád nevű szervezet vállalta magára, közvetlenül a támadás utáni telefonhívásában, amiben Iránra és az iszlám forradalom folytatására célzott.
Az amerikai Kongresszusban erős bírálatok érték az elnököt, mivel nem sokkal korábban Irak bejrúti nagykövetségét is súlyos támadás érte (36 halottal), és az Egyesült Államoknak fel kellett volna készülnie hasonló akciók kivédésére. Ugyanakkor csapott le egy halálos rajtaütés egy izraeli támaszpontra is a dél-libanoni Türoszban.
Az amerikai kormány előbb még beérte a nagykövetség átköltöztetésével Kelet-Bejrútba, de következett 1983 októbere, amikor újabb támadás érkezett, ezúttal már közvetlenül az amerikai és francia békefenntartókat megcélozva. A két merénylet háromszáznál több halottat hagyott maga után (köztük 241 amerikai és 58 francia katonát).
Az új amerikai követségi épület is hamarosan sorra került, amikor már a Hezbollah volt az elkövetője az újabb támadásnak, ami 24 áldozatot követelt (1984. szeptember 20.).
Az újraválasztási kampány sodrásában ekkor Reagan elnök jobbnak látta bejelenteni az amerikai csapatok kivonását Libanonból. Érvelése szerint a libanoni nemzeti hadsereg összeomlott, és a csekély számú nyugati haderő önmagában nem képes biztosítani az ország békéjét.
Az USA példáját követte Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország is. Később Spanyolország volt az egyetlen, aki egy ideig elvállalt békefenntartói szerepet Libanonban.
A biztonsági feltételek semmit sem javultak a következő 40 évben
Noha az Egyesült Államok rendkívüli költségeket áldozott a közel-keleti diplomáciai jelenlét biztosítására, a Hezbollah növekvő szerepe és Irán erőteljesebb befolyása folyamatosan rontotta a biztonsági kondíciókat. Ráadásul a követség épülete folyamatos színtere lett a Nyugat-ellenes tüntetéseknek, zászlóégetéseknek és "mártírok" temetési meneteinek, és ezek némelyikét csak hajszál választotta el az épület megrohanásától.
Mégis, a Közel-Kelet jelenlegi állapotait tekintve még mindig Bejrút tűnik a legalkalmasabb helynek az amerikai diplomáciai jelenlét számára. Nagy léptékű fejlesztéseket már korábban is elvégzett az USA a régióban, de Bejrútot egyik sem tudta pótolni. Az iraki Erbíl épületegyüttese rossz helyen van, a kabuli komplexum pedig a tálibok kezére került az afganisztáni kivonulás során. Ezekre az építkezésekre több milliárd dollárt folyt el, de nem tudták betölteni küldetésüket.
Bejrút azért jobb választás a több rossz között, mert az iraki pozíció gyakorlatilag tarthatatlan. A Külügyminisztérium 4. veszélyességi fokozatba sorolja az erbíli konzulátust, ami a gyakorlatilag "Ne utazz oda!" szintet jelenti.
Az új építkezés méretei teljes elkötelezettséget árulnak el
Az, hogy az Egyesült Államok nem csökkenti, hanem éppenséggel hatalmas méretekben növeli libanoni jelenlétét és sokat áldoz annak biztonságára, azt jelzi, hogy nem teljesen megalapozottak azok a gyanakvások, hogy Amerika magára hagyja a Közel-Keletet.
Az új épületrendszer létrehozása azért is fontos, mert jelenleg az USA nem rendelkezik stabil és jól védhető katonai hírszerzési központtal a térségben, ami megnehezíti nem csak a védekezést, de a precíz támadó akciók tervezését is, elsősorban Szíriában és Irakban.
A komplexum terveit az amerikai Culver City-ben székelő Morphosis nevű tervezőiroda készítette el, de a belső és a föld alatti részletekről - biztonsági okokból - semmit nem árultak el. Az építmény Bejrút történelmi magjától északkeletre, Aoukar külvárosában kapott helyet, és a kivitelezést teljes egészében helyi cégek biztosítják. A tervezési stratégia a helyszín drámai domborzatához igazodik, és magas fokú környezeti, ergonómiai megfelelést biztosít.
A tervezőiroda részletes képes beszámolója itt olvasható.