A NATO csúcsértekezlete előtt Stoltenberg főtitkár még megpróbálja elsimítani Törökország és Svédország viszályát. Nem lesz könnyű dolga, mert az újabb iszlamofób akció ismét kibúvót kínál a török elnök számára, de a svéd hatóságok nem nagyon tudnak mit kezdeni ezekkel a provokációkkal.
HIRDETÉSA találkozó maga Stoltenberg vezeti, amire meghívta a török, a finn és a svéd külügyminisztert, valamint a három ország biztonsági vezetőit. A megbeszélést július 6.-ra tűzték ki, öt nappal a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.
„Eljött az ideje, hogy Svédországot végre a NATO teljes jogú tagjaként üdvözöljük” - idézte a főtitkárt a TT svéd hírügynökség.
Svédország 2022 júniusa óta a NATO meghívott tagja, de tagsági kérelmét - melyet mind a 31 tagállamnak ratifikálnia kell - eddig Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá. A nyugati tisztviselők abban reménykednek, hogy Erdoğan enyhíteni fog álláspontján a svédek elleni diplomáciai vádak ügyében, miután újraválasztási győzelme megszilárdította hatalmát országában.
A háttérből elsősorban az Egyesült Államok gyakorol nyomást Ankarára, hogy gyújtson zöld lámpát, elismerve azt a követelését, hogy Svédország is teljesítse a tavaly elfogadott megállapodás feltételeit.
A egyezség tartalmazta az ellenzéki kurd mozgalmak, főként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni fellépést Svédország részéről, mert Ankara terrorista csoportnak tekinti őket.
Június elején a főtitkár még igen derűlátóan számolt be a török elnökkel tartott megbeszéléséről, remélve, hogy a skandináv csatlakozás elől elhárulnak az akadályok. Július elején viszont ismét ugyanazokat a gátakat kell megugrania, mint az év során többször is.
Stockholm viszont szinte tehetetlen a szélsőséges provokációkkal szemben
A szerdai provokciót - aminek során a Korán egy példányát széttépték,szalonnával pakolták tele majd meggyújtották - egy Salwan Momika nevű iraki menekült hajtotta végre. Momika korábban azt hangoztatta, hogy az iszlám olyannyira veszélyes a világra, hogy az egész vallást be kellene tiltani, és ő csak ennek akarta jelét adni.
Momika azt is ismételgette, hogy nem célja Svédország NATO-csatlakozásának megnehezítése, de ez a várakozása nem biztos, hogy bekövetkezik.
A svéd törvények szerint, melyek a szólás és a véleménynyilvánítás jogát messzemenően tisztelik, nagyon nehéz az ilyen másokat sértő és provokáló akciók tiltása vagy korlátozása. Aki ilyen akciót végrehajt, annak számolnia kell azzal, hogy a sértett félből haragot és ellenállást vált ki, ami rontja a kormányok közti kapcsolatokat.
Miért adtak rá engedélyt a rendőrök?
Februárban a rendőrség megtiltotta Momikának a Korán elásását az iraki nagykövetség előtt, azzal az indokkal, hogy ezzel közzavart okozhat, ahogy az megtörtént 2022 húsvétján is. Akkor egy NATO-ellenes csoportnak tiltották meg a könyvégetést.
Áprilisban azonban egy közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat, és kimondta, hogy Svédország alkotmányos törvényei mind a gyülekezési jogot, mind a tiltakozáshoz való jogot védik, hacsak nem jelentenek közvetlen biztonsági fenyegetést.
A nyilvános összejövetelek engedélyezésének megtagadása nagyon korlátozott. A közigazgatási bíróság nem tartotta kellően konkrétnak az összejövetelhez kapcsolódó fenyegetést, így a rendőrségnek nem volt indoka a tiltakozás leállítására.
„Az engedélyt a mai összejövetelre annak figyelembe vételével adtuk ki, hogy a bíróság elutasította a korábbi tiltó határozatokat" - mondta Helena Boström Thomas, a rendőrség szóvivője a TT-nek. „Az alapszabály az, hogy a nyilvános rendezvény megtartására vonatkozó engedélykérelmet általában el kell fogadni."