A forradalmat egy francia botanikus és kertész, Patrick Balnc indította el az ezredfordulón.
A nagyváros többé nem kell, hogy szürke legyen, a függőleges kertek bármilyen magasházat bezöldítenek. A hollandiai Utrechtben ezt használják ki egy apartmantorony beruházói.
Európa legnagyobb élő fala 300 fa és tízezer növény otthona lesz a lakók nagy örömére. Az ingatlanok értékét is megemeli, hogy azok is kertben érezhetik magukat, akik magasan a város felett élnek.
A növények nem csak szépek, hanem hasznosak is: a klímaválság idején fő erényük, hogy a napsütéstől kevésbé melegszenek át a falak, a növényi gázcsere révén folyamatosan párásítanak, a fotoszintézisnek köszönhetően pedig a felmelegedésért részben felelős szén-dioxidot kötnek meg.
A csoda nagymestere, Patrick Blanc
Az élő falakra ikonikus példa a londoni Piccadilly sugárúton egy szálloda, aminek homlokzatára telepített függőleges kertet Patrick Blanc, az élő falak francia nagymestere.
Egy-egy falra telepített kert önálló univerzumként működik, az épület és a környezet adottságai határozzák meg az élő fal ökoszisztémáját.
A londoni példa esetében évekig tartott, amíg a botanikus beállította az egyensúlyt, és 2009 óta stablian folytatódik a Green Park zöldje az úttest másik oldalán, a sok emeletes Athenaeum szálloda homlokzatán.
Madridban is lélegzetelállító a látvány
Mivel a függőleges kertek még ritkák, az épületeket kiemelik a nagyvárosi környezetből. Ezért érte meg a madridi Caixa Forum nevű galéria előtt álló épület egyik homlokzatát is függőleges kertté alakítani.
A több kiállítóteret működtető művészeti központ nem is olyan régen még egy sivár erőmű volt, amit a szennyező üzemmód miatt kellett bezárni.
Rusztikus téglafalainak magasságát svájci építészek, a Herzog & de Meuron mérnökei duplázták meg nyersvasból a Ferrovial szakembereivel a kétezres évek elején.
Az épület előtti tűzfal bezöldítése nélkül az építészeti elgondolás a rideg dizájn szintjén maradna, Patrick Blanc azonban olyan üdítő látványt teremtett több tízezer palánta fali edényrendszerbe telepítésével, ami feldobja, erősíti a látványt.
Minden egy ribizlivel kezdődött
A „Wonderwoods” elnevezésű utrechti projekt tervezője a díjnyertes olasz építész, Stefano Boeri.
Egy ribizli bokorral és egy körtefával kezdődött az álom megvalósítása. Ezek voltak az első növények a 300 fa és 10 ezer növény közül, amelyek élő erdővé varázsolják a hollandiai toronyházat.
Az utrechti projekt tervezője Milánóban is remekelt
Stefano Boeri 66 éves olasz építész egy évtizeddel ezelőtt - a már említett Patrick Blanc francia botanikussal egy időben -, milánói függőleges kertjével hívta fel magára a figyelmet.
A Porta Nuova kerületben található Bosco Verticale a városi újraerdősítési projektek új generációját ihlette meg, és a Boeri építészeti gyakorlata azóta messze és széles körben elterjedt – Olaszországtól Franciaországig , Svájctól Albániáig , Kairóig és Dubaiig.
Az utrechti zöld apartmantorony újítása
Persze jól hangzik, hogy Európa legnagyobb felületű élő fala lesz az utrechti magasházat borító zöld felület, de a rekordok csak addig érvényesek, amíg valaki egy nagyobbat készít.
Sokkal fontosabb, hogy mivel a függőleges kertek drágák, eddig csak nagy költségvetéssel gazdálkodó közintézmények engedhették meg maguknak, hogy a beruházáson túl éveken át fizessék az egyensúly kialakításának költségét.
Az apartmantoronyban a kulturális intézmények és szállodák után végre az emberekhez kerülnek közel a növények, hétköznapi civilek élnek együtt a függőleges kertekkel.
Találomra természetesen nem választhatnak növényeket, mert akkor felborulna az egyensúly, de sokféle növény illeszthető élő falakra.
Fűszerkertet például nem javasolt nagyvárosi környezetbe telepíteni addig, amíg a levegő szennyezett. A növények ugyanis számos szennyezőanyagot megkötnek a légkörből és a csapadékból, ami jó a város számára, egészen addig, amíg nem fogyasztja el valaki ezeket.