A bőkezű országok közül csak néhány áll átlag felett az egy főre jutó GDP-index alapján az EU-ban.
HIRDETÉSA franciaországi munkavállalók tavaly rekordszámú betegszabadságot vettek ki, mutat rá az idén publikált statisztika. Az adatsor apropóján vizsgáltuk meg, mire jogosultak a munkavállalók.
Egy új tanulmány szerint Franciaországban a foglalkoztatottak csaknem fele legalább egy nap betegszabadságot vett ki tavaly, a munkahelyi hiányzások száma új rekordot döntött.
Az adatsor értelmezése megjegyzi, hogy a pszichológiai motívumok, például a kiégés a fő tényező a hosszú távú betegszabadság mögött.
Kiégés, mentális összeomlás
Európa mentális egészségügyi válsága látszik az adatokban, az antidepresszánsok használata alapján.
Árulkodó az is, hogy a kormányok összességében mennyit költenek beteg- és egészségügyi ellátásokra.
Németország az első helyen áll az EU-ban, GDP-jének 11 százalékát a betegszabadságra és az állami egészségügyi ellátásra fordítja. Ezt követi Franciaország és Hollandia (mindkettő 10,2 százalékkal) az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.
Magyarország a leghátsók között
Az EU-országok közül Észtországban (4,9 százalék), Litvániában (5 százalék), Lengyelországban, Magyarországon és Írországban (5,5 százalék) jut a legkevesebb táppénzre.
A táppénzre is a németek költenek a legtöbbet
A 2020-as adatok szerint Németország az az ország, amely a legtöbbet költi a táppénzre. Az ország GDP-jének 2,3 százalékát fordítja a beteg munkavállalók támogatására.
Ezt követi Hollandia (2,1 százalék), Svédország (1,7 százalék), Spanyolország (1,5 százalék) és Luxemburg (1,4 százalék).
A valóság mást mutat, mint a feltételezés
Feltételezhetőnek is gondolhatnánk, hogy azokban az országokban, ahol többet költenek betegszabadságra, ott az emberek több időt vesznek ki a munkából. De a valóság ellentétes az elképzelésekkel.
2022 végén az alábbi rangsort összesítették: Franciaországban (14,9 százalék), Finnországban (14,8 százalék), Svédországban (14,7 százalék), Dániában (13,6 százalék), Észtországban (13,2 százalék) és Hollandiában (12,4 százalék) arányban hiányoztak a foglalkoztatottak.
A legkevésbé hiányoztak a munkából az emberek Romániában (2,5 százalék), Bulgáriában (2,9 százalék), Görögországban (4,9 százalék), Lengyelországban (5,8 százalék) és Szerbiában (5,9 százalék).
Érdemes megjegyezni, hogy az EU-ban a munkából való távolmaradások átlagos aránya lényegesen magasabb a nőknél (12,1 százalék), mint a férfiaknál (7,8 százalék).
Az Euronews Next szerkesztősége kiemel néhány országot
A magyar munkavállalóknak furcsa lehet, hogy Franciaország és Portugália a fizetett szabadság hosszát illetően nagylelkű, nem pedig az egyes betegnapokra fedezett összeget illetően.
Számos szabály és feltétel vonatkozik a fizetett szabadságra való jogosultságra. Például egyes országokban csak azok számára van lehetőség, akik a keresőképtelenséget megelőző referencia-időszakban elegendő hozzájárulást fizettek társadalombiztosítási szervezetükhöz.
Egyes országokban vannak feltételes kivételek is, amelyek megengedik a segélyként adott összeg emelését, például ha az érintett fertőző fertőzésben, például tuberkulózisban vagy HIV-fertőzésben szenved.
Luxemburg
A juttatás összege: a luxemburgi vállalatoknak a betegszabadságon lévő munkavállalók teljes fizetését ki kell fizetniük körülbelül három hónapig – egészen pontosan 77 napig, vagy annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a munkaképtelenség 77. napja bekövetkezik.
Az ellátás időtartama: ha a keresőképtelenség ezen időszakon túl is fennáll, az egészségbiztosító legfeljebb 78 hétre (1,5 év) hosszabbítást ad.
HIRDETÉSÉsztország
Az ellátás mértéke: a betegszabadság második napjától a referenciabér 70 százaléka az állami egészségbiztosítási pénztárból.
A referenciabér meghatározása az elmúlt hat hónap átlagbére és az előző naptári év során befizetett szociális adó alapján történik.
Az ellátás időtartama: legfeljebb 182 egymást követő naptári nap fizetett betegszabadság, évente legfeljebb 240 nap.
Finnország
Az ellátás összege: a munkavállalók betegségük kezdete után kilenc munkanappal igényelhetnek táppénzt. Ebben a várakozási időszakban általában a munkáltató fizeti ki a munkavállaló bérét, és sokan az első egy-két hónapban a teljes fizetést is kifizetik.
Ezután a Kela – Finnország Társadalombiztosítási Intézete – felveszi a segélyt a munkavállaló átlagos éves jövedelme alapján.
HIRDETÉSA juttatás időtartama: Legfeljebb 300 munkanap (kb. egy év).
Svédország
Juttatás összege: körülbelül a fizetés 80 százaléka, de kollektív szerződés esetén magasabb is lehet.
Az ellátás időtartama: 364 nap, de meghosszabbítható fizetett szabadsággal, amely akkor a munkavállaló jövedelmének 75 százaléka.
Ha azonban az érintett személy súlyosan beteg, ezen a határon túl is igénybe veheti a fizetése 80 százalékának megfelelő táppénzt.
Franciaország
Az ellátás összege: a betegség típusától és a szakmai státusztól függően az ellátások eltérők lehetnek. A napidíj azonban jellemzően a munkavállaló referenciabérének 50 százaléka.
HIRDETÉSA bruttó referenciabér felső határa havi 2885,61 euró, ami azt jelenti, hogy a folyósított napidíj nem haladhatja meg a napi 47,43 eurót. Ha azonban a betegszabadság meghaladja a három hónapot, a napidíj újraértékelhető és megemelhető.
Az ellátás időtartama: ha a munkavállaló egészségi állapota ezt indokolja, a betegszabadság legfeljebb három évig tarthat.
Portugália
Az ellátás összege: Minél hosszabb a betegszabadság, annál jobban fizetik. Míg az egy hónapnál rövidebb betegszabadság fedezete a munkavállaló átlagjövedelmének 55 százaléka, ez az arány három hónapon túli betegség esetén 70 százalékig, egy évnél hosszabb betegszabadság esetén pedig 75 százalékig terjed.
Az ellátás időtartama: legfeljebb 1095 nap (három év).
Lettország
Az ellátás összege: a betegség első napját nem fizetik, de a másodiktól a 10. napig a munkáltatónak táppénzt kell fizetnie, legalább a munkavállaló napi átlagkeresetének 75 százalékát.
HIRDETÉSAz Állami Társadalombiztosítási Hivatal a betegség 11. napjától az átlagkereset 80 százalékának megfelelő táppénzt folyósít.
Az ellátás időtartama: legfeljebb 26 hét (hat hónap).
Litvánia
Az ellátás összege: Litvánia állami biztosítója a betegség harmadik napjától 62 százalékos számlát szed. Nagyon gyakori azonban, hogy a munkaadók ezt a munkavállaló fizetésének 100-ig növelik.
Az ellátás időtartama: egy naptári évben legfeljebb 90 naptári nap.
Németország
Annak ellenére, hogy a betegségi és egészségügyi ellátásokra elkülönített GDP tekintetében az élen áll, Németország nem tartozik a legbőkezűbbek közé a fizetett betegszabadság tekintetében, átlagosnak számít az EU-ban.
HIRDETÉSJuttatás összege: a teljes fizetés legfeljebb hat hétig. Ezen időszak után a dolgozók táppénzt kapnak az egészségbiztosítótól, ami a rendszeres fizetésük 70 százaléka.
Az ellátás időtartama: legfeljebb 78 hét (1,5 év) három éven keresztül, ugyanazon betegség esetén.
Egyesült Királyság
Mivel az EU-országokból sokan dolgoznak az Egyesült Királyságban, érdemes áttekinteni a brit gyakorlatot is, bár az EU-ból kilépett az ország.
Bár Egyesült Királyság a világ hatodik legnagyobb gazdasága, a táppénz fizetése kevésbé nagyvonalú, ha összehasonlítjuk az egyes EU-országok által kínált ellátásokkal.
A brit ellátás összege: a munkavállalók heti 109,40 GBP (123,91 €) összegre jogosultak a betegség negyedik napjától. Néhányan azonban többet kaphatnak, ha a cég táppénzes rendszerrel rendelkezik.
HIRDETÉSAz ellátás időtartama: legfeljebb 28 hét. Ezen idő lejárta után azok, akik túl betegek ahhoz, hogy visszamenjenek dolgozni, jogosultak lehetnek foglalkoztatási és támogatási támogatásra (ESA), amely heti 74,35 és 113,35 GBP között jár.
A fizetett pótlék és a jólét
A felsorolt országok közül csak néhány áll átlag felett az EU egy főre jutó GDP-indexe alapján. A legtöbbjük azonban a 30 legboldogabb nemzet között szerepel a Világ Boldogságjelentésében (World Happiness Report), amely kiemeli, hogy az emberek elégedettebbek az életükkel azokban az országokban, ahol az intézményi minőség és a jóléti állam fejlett.
Az európai országok a világ legbőkezűbb betegszabadságcsomagjait kínálják. Érdekes továbbá, hogy még az EU-ban a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok is, például Bulgária, Szlovákia és Görögország is jobb szociális védelmi juttatásokat kínálnak, mint a világ leggazdagabb országai, például az Egyesült Államok, ahol egyetlen szövetségi törvény sem biztosít fizetéshez való jogot.