A rendőrség minden országban – Kínát kivéve – a belügy illetékességébe tartozik. Peking ezzel szemben legalább 54 rendőrőrsöt telepített világszerte, amelyek néha a zsarolás eszközével élve kényszerítették honfitársaikat hazatérésre. A két budapesti őrsről a magyar hatóságok nem tudnak.
HIRDETÉSTöbb európai országban – Spanyolországban és Hollandiában – vizsgálat indult a kétes ügyeket intéző, kihelyezett kínai rendőrőrsök ügyében. Írországban a hatóságok lakatot tetettek a dublini őrsre, a republikánus törvényhozók pedig az amerikai külügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelükben aggasztónak tartják, hogy a kínai kormány külföldön folytatott rendfenntartáshoz használhatja ezeket az intézményeket. Egy nemrégi, átfogó vizsgálat szerint Peking 54 rendőrőrsöt telepített világszerte, és ezt nem is titkolta, holott a rendőri tevékenység kimondottan belügy. Magyarországon évek óta kettő működik, de a magyar hatóságoknak „nincs tudomása” kínai rendőri jelenlétről.
A Csintien megyéből származó, Madridban élő Liut Kínában elkövetett környezetszennyezés miatt körözték. A kínai rendőrség a spanyol fővárosban működő, kihelyezett őrse révén felvette a kapcsolatot a gyanúsítottal – írta a spanyol székhelyű Safeguard Defenders civil szervezet blogjában. Arra is rábírták, hogy videókapcsolat révén beszélgessen el a kínai rendőrökkel, akik – a hatékonyabb meggyőzés céljából – a jobbjukra Liu hozzátartozóját ültették.
Ezek után a megfélemlítéssel ötvözött meghallgatás annyira eredményes volt, hogy Liu 2020. január 14-én hazautazott 9200 kilométerre fekvő szülővárosába, és feladta magát – jelentette egy kínai portál, amely a meghallgatásról készült felvétellel illusztrálta tudósítását. Miután ez kiderült, a spanyol hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
A lopással vádolt, Belgrádban élő Hsziát 2018. október 31-én „győzték meg”, hogy térjen vissza Kínába. Tartózkodási helyét szintén a csintieni tengerentúli rendőrségnek a szerb fővárosban létrehozott „szolgálati állomása” azonosította. A kínai kormányzati dokumentumok szerint Hszia – nem meglepő módon – nem volt hajlandó visszatérni Kínába, ahol büntetőeljárás és biztos börtön várt rá. Egy héten át kommunikált a kínai rendőrökkel, végül meggondolta magát, és „önként” mégis hazatért.
A meggyőzést általában a családtagok segítségével teszik eredményesebbé, akik a segítség elmulasztása esetén megtorlásra vagy büntetésre számíthatnak.
Az összegyűjtött információk alapján eddig 54 ilyen kínai tengerentúli rendőrőrsöt lepleztek le öt földrész harminc országban – köztük kettőt Magyarországon.
Gyűjtőnevük a 110-es tengerentúli őrs, Kína 110-es segélyhívószáma nyomán.
Ezeknek a megalapítását Peking sem tagadta. Fucsou első rendőrségi, tengerentúli szolgálati állomásait 21 ország 25 városában hozták létre – összegezte az év elején a Hszinhua, az állami hírügynökség. A Fucsoui Rendőrség egyébként szorosan együttműködik a városi ügyészséggel.
Valamivel több mint egy év alatt – 2021 áprilisa és 2022 júliusa között – csaknem 230 ezer állítólagos „szökevényt” vettek rá a „hazatérésre”. A kormányzati dokumentumokból az is kiderült, hogy a rendőrséget különféle intézkedésekre utasították, ráadásul régi hagyomány, hogy a Kínában élő családtagokat zaklatással, őrizetbe vétellel vagy akár börtönbüntetéssel fenyegetik meg, hogy engedelmességre bírják a kiszemelt célszemélyeket. Az egyik ilyen módszer, amit a hivatalos dokumentumok is ismertetnek, hogy a gyanúsítottak még Kínában tartózkodó gyermekeitől megtagadják az oktatáshoz való jogot.
A kínai szórvány tengerentúli egyesületei pozitív szerepet játszhatnak a letelepedett vagy külföldre látogató kínaiak életében, egy pár azonban kimondottan aljas feladatot tölt be – jegyezte meg a Safeguard Defenders. Néhány egyesület a Kínai Kommunista Párt Egyesült Frontjához kötődik, amelynek egyik leplezetlen célja a kínai diaszpóra ellenőrzése. Mások közvetlenül a kínai rendőrséggel tartják a kapcsolatot, ami egyes országokban sérti az ilyen egyesületekre vonatkozó helyi előírásokat.
Dublinban bezáratták, Hollandiában vizsgálatot indítottak
Egy emberi jogi csoport nyomására az ír kormány október 26-án elrendelte egy Dublin belvárosában működő kínai „rendőrőrs” bezárását – jelentette a BBC. A Fucsoui Rendőrség tengerentúli állomáshelyét az év elején nyitották meg a Capel Street sétálóutca egyik irodaházában, amit más kínai szervezetekkel közösen használnak.
Fucsou egy csaknem 8 milliós nagyváros Kína keleti partján, történetesen épp Tajvannal szemben.
A kínai hatóságok szerint a kihelyezett rendőrőrs az Írországban élő kínai állampolgárokat szolgálta ki egyebek között a lejárt vezetői jogosítványok meghosszabbításával. Ezeket a diplomáciai szolgáltatásokat azonban a bécsi egyezmény alapján általában elismert nagykövetségek vagy konzulátusok végzik. Ezzel szemben – amint azt a Safeguard Defenders jelentésében megállapította – a kínai műveletek világszerte „mellőzik a hivatalos rendőrségi és igazságügyi együttműködést, sértik a nemzetközi jogállamiságot, és sérthetik az illegális módszerekkel párhuzamos rendőri mechanizmus létrehozásában érintett harmadik országok területi integritását”.
A kínai nagykövetség tagadta, hogy Dublinban bármi rosszat tettek volna, miközben az ír külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy egyetlen kínai hatóság sem kért engedélyt a „rendőrőrs” működtetésére. Ezek után arra kérte az illetékeseket, hogy „zárják be, és szüntessék be” a Capel Street-i „rendőrállomás” működését.
A kínai kormány közölte, hogy eleget tett a kérésnek.
Közben egy hollandiai nyomozás kiderítette, hogy az állítólagos kínai rendőrőrsök nem diplomáciai szolgáltatásokat nyújtanak honfitársaiknak, hanem Peking arra használja az intézményrendszert – amelyben állítólag volt katonai és titkosszolgálati tisztek dolgoznak –, hogy nyomást gyakoroljon a másként gondolkodókra.
Peking cáfolja az állításokat. A kínai kormány szerint az illegális rendőrőrsökről szóló jelentések „teljesen hamisak”, ráadásul a kínai kirendeltségek maradéktalanul tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és „más országok igazságszolgáltatási szuverenitását”.
Egy kínai disszidens viszont az RTL Nieuws és a Follow the Money portál oknyomozó újságíróinak tárta fel, hogyan üldözték a kínai rendőrök Hollandiában.
HIRDETÉSVang Jing-jut az év elején hívta fel egy ismeretlen, aki azt állította, hogy az egyik kihelyezett rendőrőrs alkalmazottja. Arra bíztatta Vangot, térjen vissza Kínába, hogy „rendezze a problémáit”, és eközben „gondoljon a szüleire”. Azóta módszeresen zaklatják és megfélemlítik, a kampányt pedig szerinte a kínai kormány ügynökei irányítják. A kínai nagykövetség a leleplezésekre reagálva azt nyilatkozta a holland hírtévének, hogy nincs tudomása ilyen rendőrőrsök létezéséről.
A rotterdami mellesleg egy egészen hétköznapi lakásra hasonlít.
„A holland kormány nem értesült ezekről a műveletekről a kínai kormány diplomáciai csatornáin keresztül. Ez törvénytelen” – így reagált a holland külügyminisztérium szóvivője.
„Nagyon aggasztó, hogy egy kínai állampolgárt nyilvánvalóan megfélemlítenek és zaklatnak Hollandiában. A rendőrség ki kell vizsgálnia, milyen védelemben részesítheti” – tette hozzá Maxime Hovenkamp.
A tengerentúli rendőrállomások „valójában kínai állampolgárok külföldi szolgálati helyei” – ismerte el végül a kínai külügyi szóvivő, aki szerint teljes mértékben tiszteletben tartják a vendéglátó országok igazságszolgáltatási szuverenitását.
HIRDETÉSSok kínai nem tudott hazatérni a járvány miatt – magyarázta Vang Ven-bin. Róluk gondoskodnak a kihelyezett hatóságok szolgáltatásai – mondta.
Szeptember 2-án egyébként Kínában elfogadták a távközlési és online csalás elleni törvényt, amely extraterritoriális joghatóságot terjeszt ki minden kínai állampolgárral szemben, akit ilyen típusú csalással gyanúsítanak.
Az új jogszabály elméletileg – a külföldön ténykedő kínai rendőri egységekkel együtt – ellehetetleníti a másként gondolkodók elrejtőzését.
A nyomás most a holland kormányon van, amelynek biztosítania kell, hogy a kínai vezetés bírálói, akik menedékjogot kaptak, megfelelő védelemben részesüljenek, illetve azt, hogy Hollandiában a nemzeti jog érvényesüljön.
A kilenc tiltott ország
A kínaiak számára kilenc ország – Kambodzsa, az Egyesült Arab Emírségek, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Mianmar, Laosz, Malajzia, Törökország és Indonézia – tabunak számít. Pontosan nem tudni, milyen megfontolásból, de ezekbe az államokba kínaiaknak nem ajánlatos betenni a lábukat – írta a Szabad Ázsia Rádió a spanyol civil szervezet tényfeltáró kutatására hivatkozva.
HIRDETÉSAkiknek nem létfontosságú, hogy ezekbe az országokba utazzanak vagy ott tartózkodjanak, a „lehető leghamarabb vissza kell térniük Kínába” – tanácsolják a kínai hatóságok honfitársaiknak.
A 230 ezer „szökevény” többsége ezekből a tiltott országokból utazott haza a Safeguard Defenders jelentése szerint. Hivatalos bontás ugyan nem létezik, de csupán 2021 januárja és szeptembere között 54 ezer kínait „győztek meg”, hogy hagyja el Mianmart.
A „visszatérésre való rábeszélés” folyamán lényegében túszként használják a családtagokat, megnehezítve számukra, hogy munkát találjanak, vagy hogy gyermekeik iskolába járhassanak – nyilatkozta a civil szervezet kutatója a Szabad Ázsia Rádiónak.
Csen Jan-ting egy kínai állampolgár esetére hivatkozott, aki egy gyorséttermet üzemeltetett Kambodzsában.
Indok nélkül arra szólította fel a rendőrség, hogy térjen vissza Kínába, de elutasította. Ezek után a rendőrök kimentek anyja házához, és a „csalással gyanúsított” feliratot fújták az oldalára, sőt még a víz- és áramszolgáltatást is kikapcsolták.
HIRDETÉSA Tajvani Emberi Jogi Szövetség vezetője szerint a szeptemberben közzétett jelentésnek figyelmeztetésként kell szolgálnia a világ kormányai számára.
„Lehetséges-e, hogy a hatásköröket tengerentúli disszidenseket vagy bárki olyan célba vételére használják, akit a kínai hatóságok köröznek?” – tette fel a kérdést Si Ji Ji-hsziang, és felvetette: vajon fennáll a veszélye, hogy a kilenc tiltott országban élő hongkongiak és tajvaniak is veszélyben lehetnek.
Lau Finn például tökéletesen tisztában van a Kínai Kommunista Párt kiterjedt műveleti területével. A Peking elleni 2019-es hongkongi tüntetések egyik vezetőjeként üldözte a kínai rendőrség. Ezek után Nagy-Britanniába menekült, de Londonban sem volt biztonságban. Tavalyelőtt egy dél-londoni otthonához közeli utcában három maszkos férfi támadta meg, akik – meggyőződése szerint – a kínai kormánynak dolgoztak.
„Nem érzem magam igazából biztonságban Londonban, kivált a csaknem végzetes londoni inzultus után” – nyilatkozta az Amerika Hangjának Lau, aki szerint évek óta „sok kínai és hongkongi disszidenst követ vagy támad” a Kínai Kommunista Párt különböző eszközökkel.
Nagy-Britanniának és más kormányoknak komolyabban kell venniük a fenyegetést – véli a politikai menekült.
HIRDETÉSEmberrablástól sem riadnak vissza
A külföldi műveletek célja, hogy „meggyőzzék” a feltételezett bűnözőket a hazatérésről – erősítette meg a kínai külügyminisztérium egy névtelenséget kérő sanghaji tisztviselője, aki szerint a kétoldalú szerződések nehézkésen működnek, Európa pedig vonakodik kiadni a gyanúsítottakat Kínának.
– idézte a baszkföldi El Correo. A külügyér magyarázatul hozzátette: „csak törvényes eszközöket alkalmaznak”.
Bebizonyosodott azonban, hogy Kína rendszeresen él a nyomásgyakorlással jóval a bírósági eljárás megindítása előtt.
A módszereket Peter Dahlin, a Safeguard Defenders igazgatója maga is jól ismeri, mivel letartóztatták, majd kitoloncolása előtt arra kényszerítették, hogy a televízióban olyan bűncselekményeket valljon be, amelyeket nem követett el.
Emberrablásokra is volt példa, ami után a foglyokat Kínába szállították. Európában még nem fordult elő, bár Dahlin szerint nem kizárt, hisz „Franciaországban már próbálkoztak”.
HIRDETÉSA svéd Gui Minhai hongkongi könyvesboltjában olyan kiadványokat is árusított, amelyek keményen bírálták a kommunista pártot. Négy másik könyvkereskedővel együtt 2015-ben tűnt el, miután elrabolták a thaiföldi Pattayában. Hónapokig nem hallottak róla, aztán felbukkant a kínai televízióban, ahol kényszer alatt azt vallotta: egy tíz évvel korábbi közlekedési baleset miatt tért haza. Három évvel később újra elrabolták, ezúttal egy kínai vonatról, amelyen svéd diplomatákkal utazott. Végül tíz év börtönbüntetésre ítélték, mert „hírszerzési információkat” szolgáltatott külföldi erőknek. Gui egyébként svéd állampolgár, de a per idején a kínai hatóságok azt állították, hogy 2018-ban kínai állampolgársága megújításáért folyamodott, ezért szülőföldjén folytatták le a bírósági eljárást.
„Apám kegyetlen bebörtönzése mindannyiunk számára rémisztő. Az, hogy erőszakkal Kínába vitték és elítélték olyan bűncselekményekért, amelyeket nem követtünk el, elég ahhoz, hogy bíráljuk a rendszert” – írta a Washington Postban lánya, Angela Gui.
– mondta Dahlin.
A 110-es rendőrőrsök szerte a nagyvilágban
Hszi Csin-ping kínai elnök könyörtelen korrupcióellenes kampányt folytat, amely során a Kommunista Párt több tízmillió káderét világították át, a vizsgálatot pedig a SkyNet és a Rókavadászat műveletekkel kiterjesztették a tengerentúlra. Mindkettőnek az a feladata, hogy felkutassa a külföldre menekült, feltételezett korrupt tisztviselőket, és meggyőzze őket, hogy térjenek vissza Kínába az ellopott állami vagyonnal együtt – írta az amerikai közmédium, a PBS.
Amióta Kína nyolcvanas években megkezdte a nyitást, a korrupció komoly problémát jelentett. Sokan fértek hozzá az állami erőforrásokhoz, amit készpénzre váltva gyakran külföldre, különös előszeretettel az Egyesült Államokba és más, Kínával kiadatási szerződéssel nem rendelkező országokba menekítették.
HIRDETÉSÉszak-Amerikában a kínai rendőrség három kihelyezett őrsöt nyitott a kanadai Torontóban, egyet pedig az Egyesült Államokban, New Yorkban – foglalta össze a Newsweek.
A képviselőházi republikánusok egy csoportja október 7-én „súlyos aggodalmának” adott hangot a Safeguard Defenders jelentése kapcsán.
„Mélységesen aggasztó, hogy a kínai kormány ezeket a szervizállomásokat használhatja a külföldön folytatott rendfenntartó tevékenységéhez” – írták az Antony Blinken külügyminiszternek és Merrick Garland igazságügyi miniszternek címzett levelében.
Ezekkel az intézményekkel Kína megkerüli emberi jogi helyzetének vizsgálatát, és „megkerüli a hivatalos nemzetközi együttműködési mechanizmusokat”.
Az ellenzéki törvényhozók a többi között arra várnak választ, hogy a State Department vagy az igazságügyi minisztérium jóváhagyta-e a külföldi rendőri jelenlétet.
HIRDETÉS„Nem szabad teret engedni a kínai kormánynak arra, hogy egyoldalúan extraterritoriális bűnüldözést folytasson az Egyesült Államok területén” – fogalmaztak a republikánus képviselők.
Dél-Amerikában kínai rendőrség működik az ecuadori Quitóban és Guayaquilban, a brazíliai Rio de Janeiróban és São Paulóban, a chilei Viña del Marban és az argentin Buenos Airesben.
Ázsiában legalább egy rendőrségi központ működött a mongóliai Ulánbátorban, az üzbegisztáni Sirdaryóban, a brunei Bandar Seri Begawanban, a japán Tokióban és a kambodzsai Phnom Penhben.
Afrikában a lesothói Maseruban, a tanzániai Dar es-Salaam és a nigériai Benin Cityben nyílt kínai rendőrség.
A legtöbb, 110-es fedőnevű tengerentúli rendőrőrs Európában található, köztük kilenc Spanyolországban: három Madridban, három Barcelonában, kettő Valenciában és egy Santiago de Compostelában.
HIRDETÉSAz olaszországi képviseletek Rómában, Milánóban, Firenzében, és a mellette fekvő Pratóban létesültek.
A további európai helyszínek: a franciaországi Párizs három, Portugália szintén három irodával Portóban, Lisszabonban és Madeirán. Az Egyesült Királyságban kettő üzemel: Londonban és egy Glasgowban.
A hollandiai központ Amszterdamban és Rotterdamban található, míg a Cseh Köztársaságban mindkettő Prágában.
Egy rendőrőrs üzemel a szlovákiai Pozsonyban, a németországi Frankfurtban, a görögországi Athénben, a svédországi Stockholmban, az ausztriai Bécsben, az ukrajnai Odesszában, a szerbiai Belgrádban, míg a dublinit bezáratták.
Budapesten mindkét kínai megye, Fucsou és Csintien egyaránt egy-egy kihelyezett rendőrőrssel képviseltette magát. A Józsefvárosban működő csintieni a Telex értesülése szerint 2018 óta.
HIRDETÉSA budapesti fiókok
Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője nemrégiben kezdte keresni a józsefvárosi Golgota utcában és a kőbányai Cserkesz utcában azokat a rendőrőrsöket, amelyeket kínai portálok is népszerűsítettek. Magyarországon egyébként csaknem tizennyolcezer kínai él a KSH adatai szerint.
A törvényhozó – akit egyébként a PBS is idézett –, elmondta, hogy két helyszín közül az egyiken a Csintien tengerentúli rendőrőrs tábla állt. Ő maga a helyszínen nem tudott kapcsolatba lépni senkivel, amikor pedig napokkal később újra felkereste a helyszínt, a táblát már eltávolították.
A képviselő ezek után két minisztériumhoz fordult ugyanazzal a kérdéssel: van-e tudomásuk Budapesten működő kínai rendőri jelenlétről?
„Tájékoztatjuk, hogy a Minisztérium az adatigénylésében feltett kérdésekkel kapcsolatban közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot nem kezel; nem minősül az Infotv. 3. § 9. pontja alapján adatkezelőnek” – így reagált a külügy.
A másik választ lakonikusabb volt: „... a Belügyminisztériumnak nincs tudomása Budapesten működő kínai rendőri jelenlétről”.
HIRDETÉSA spanyol, holland és ír vizsgálatoktól eltérően Magyarországon az illetékes tárcák nem firtatják a kínai rendőrség tengerentúli munkáját és egyáltalán illetékességét.
Az Európai Bizottság szerint a tagországoknak kell kivizsgálniuk a feltételezett kínai rendőrősök ügyét, mivel ez nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.
„De természetesen a bizottság szorosan nyomon fogja követni a történteket, és készen áll arra, hogy szükség esetén támogassa az érintett tagállamokat” – idézte az Euronews az egyik brüsszeli szóvivőt.