Magyarországon egyre több hollywoodi produkció forog és ez rengeteg szemetet termel. Hála egy lelkes magyar csapatnak a hulladék többsége nem a szeméttelepen végzi, hanem hasznos biogáz vagy komposzt lesz belőle.
A világ legértékesebb filmes univerzuma, a Marvel nemrég gyártotta új sorozatát Magyarországon. A felvételek közben 25 tonna hulladék termelődött. Ez teljesen megszokott, hiszen az elbontott díszleteknek gyakran nincsen gazdájuk. A gerendákból és farost lemezekből drágább kihúzni a szöget, mint elszállíttatni az építőanyagot egy lerakóba.
A hanyagul kezelt hulladék azonban hatalmas terhelést jelent a környezetre. Ha például a szerves hulladékot nem komposztálják, hanem kiöntik a pusztazámori telepre, a föld alatt metán gázzá alakul, amely negyvenszer nehezebb és egyben környezetszennyezőbb is, mint a sokak által rettegett széndioxid.
Ez csak az egyik olyan kihívás, amellyel a GreenEyes Production csapatának, vagyis Szemerédy Zsófiának és Tordai Júliának szembe kell néznie. A lányok megpróbálják zöldebbé tenni a filmforgatásokat. Szelektálják a szemetet, amit lehet újrahasznosítanak, az ételmaradékokat pedig egy partnerük segítségével biogázzá alakítják. Csak az megy a kukába, ami tényleg odavaló.
A munkájukra nagyobb szükség van, mint valaha. A koronavírus-járvány alatt ugyanis a filmgyártók számos korlátozó intézkedést hoztak. Az egyik ilyen, hogy a dolgozók nem ehetnek együtt, egyszerű tányérokból, mint ahogy megszokták. Mindent be kell csomagolni, hogy a lehető legsterilebb legyen. Ez viszont elképesztő mennyiségű plusz hulladékot termel. Egy ember egyetlen nap alatt 10 dobozt használ el, ami nem éppen környezetbarát.
A GreenEyes erre is megtalálta a megoldást. Kizárólag biológiailag lebomló tálakat, evőeszközöket és poharakat adtak a filmeseknek, akiknek csak annyi volt a dolguk, hogy az étkezés után ezeket egy barna kukába dobják. Az sem baj, ha a tálakon ételmaradék van, hiszen ezek a szemetesek egy gödöllői komposztálóba kerülnek, ahol a hús- és sütimaradékok csak gyorsítják a lebomlást.
A ProfiKomp 20 éve foglalkozik komposztálással és már számos szabadalmat bejegyzett. Kísérleteznek itt szemétevő rovarokkal, házi komposztálóval, lebomló kávékapszulával és komposzton termesztett növényekkel is. A legutóbbi forgatás után 6 tonnányi csomagolóanyagot daráltak le és öntöttek a tartályokba, hogy néhány hét elteltével tápanyagban gazdag termőföldet kapjanak. A legfontosabb a fenntarthatóság. A komposzt ugyanis segíti a kukorica fejlődését. A növényből kinyert keményítő pedig a bioműanyag alapanyaga, vagyis ebből készül az otthon is lebomló bevásárlószatyor. A kör bezárul.
Az uniós célok csak így érhetőek el. 2023 végéig ugyanis a tagállamoknak lehetővé kell tenniük állampolgáraik számára, hogy otthonukhoz közel komposztálhassanak.