Magyarország nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta: az orosz olajról és gázról való uniós leválás "nyílt megsértése az európai jognak" és az európai államok együttműködésének.
Magyarország megtámadja az Európai Uniónak az orosz energiaimport 2027 végéig történő megszüntetésére irányuló tervét, és az ügyet uniós bíróság elé viszi - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
A Kossuth Rádióban a kormányfő úgy fogalmazott: Brüsszel, miután az orosz energiával szembeni szankciókat minden esetben megvétózta, "azt találta ki, hogy az orosz energia behozatala Európába többé nem szankció, hanem kereskedelempolitikai intézkedés. És míg a szankciókhoz egyhangúság kell, a kereskedelempolitikához elegendő a többségi döntés."
A miniszterelnök azt állította az interjúban, hogy ez "nyílt megsértése az európai jognak és mindennek a kijátszása, amire az európai államok együttműködése épül." Elmondta: többfajta eszközzel harcol ez ellen, az Európai Bírósághoz fordul, és keres más, nem jogi természetű eszközöket is.
A tengerparttól elzárt Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta mentességeket kért és vétóval fenyegetett az uniós szankciók ellen.
Múlt heti washingtoni látogatása során Orbán Viktor két orosz energetikai nagyvállalatot érintő amerikai szankciók alóli mentességet szerzett, miután a Fehér Házban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.
Orbán a Trumppal folytatott megbeszélését követően a magyar médiának tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország "teljes mentességet kapott a szankciók alól" a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállított orosz gáz, valamint a Barátság vezetékből származó kőolaj tekintetében.
"Kértük az elnököt, hogy oldja fel a szankciókat" - mondta Orbán. "Mi beleegyeztünk, az elnök pedig döntött, és azt mondta, hogy a szankciók nem vonatkoznak erre a két vezetékre". Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken cáfolta a magyar kormányt, és tisztázta, hogy a mentesség, amely biztosítja, hogy az orosz kőolaj és földgáz továbbra is Magyarországra áramoljon, csak egy évre szól.
Magyarország a tárgyalások részeként beleegyezett, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol - közölte az amerikai külügyminisztérium, megjegyezve, hogy a szerződések értéke várhatóan mintegy 600 millió dollár lesz.
Pénteki interjújában Orbán Viktor ismét a Trumppal való szoros személyes kapcsolatának tulajdonította a mentesség elnyerését, és azt mondta, az mindaddig érvényben marad, amíg ő és az elnök is hivatalban van.
Orbán Viktor "létfontosságúnak" nevezte országa számára az orosz energiához való folyamatos hozzáférést, és figyelmeztetett, hogy annak megszakítása gazdasági összeomláshoz vezetne, bár kritikusok vitatják ezt az állítást.
Az orosz energia fokozatos kivonása
Május elején az EU 2027-et jelölte meg határidőként mind a 27 tagállam számára, hogy fokozatosan leállítsa az orosz energia - beleértve a cseppfolyósított földgázt (LNG) is - összes fennmaradó beszerzését.
A kivonás fokozatosan történik majd, az új és rövid távú szerződések 2025 végéig történő betiltásával kezdve.
A második szakaszban a hosszú távú szerződéseket, amelyek az orosz gáz kétharmadát teszik ki, 2027 végéig megszüntetik.
További korlátozásokat vezetnek be az orosz olajat titokban szállító árnyékflotta visszaszorítására, valamint az orosz urán és más nukleáris anyagok behozatalának leállítására.
Minden tagállamot felkérnek, hogy készítsen nemzeti tervet, amelyben részletezi, hogyan kívánja eltávolítani az orosz gázt, nukleáris energiát és olajat az energiaszerkezetéből.
Az EU 2024-ben a becslések szerint 23 milliárd eurót költött orosz fosszilis tüzelőanyagokra, ami meghaladja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Ez az egyensúlyhiány régóta súrlódások forrása a tagállamok között, amelyek ügyében Kijev folyamatos kérései ellenére sem sikerült konszenzusra jutniuk és teljesen kivonniuk az orosz energiát.
Az év elején 10 uniós ország - a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország és Svédország - közös levelet írt alá, amelyben az orosz gáz teljes betiltását követelték, beleértve az LNG-importot is.
"Oroszország képessége, hogy fenntartsa háborús erőfeszítéseit, mélyen összefonódik az energiabevételeivel" - írták.
Magyarország és Szlovákia ezzel szemben ellenezte a szankciókat, azzal érvelve, hogy ez veszélyeztetné nemzeti gazdaságukat és az EU versenyképességét.