Ha élhetetlenné válik a Föld, egy halott bolygón nem értelmezhető a gazdasági növekedés, amit jelenleg prioritásként kezelnek a politikusok - figyelmeztetnek klímavédők.
A képen nem egy strandot látunk, hanem a városháza előtti szökőkutat a kanadai Edmontonban, július első napján. Kanada nyugati és az USA észak-nyugati részére egy forró kupola nehezedik, napok óta rosszulléteket okoz a hőség, több mint ötszáz halálesetet hoznak összefüggésbe a kánikulával.
Az óceán felett forró légtömeg alakult ki, ami a légnyomási viszonyok hatására kupolaként borult Kanada és az Egyesült Államok bizonyos részeire. Amíg ez a pajzs nem mozdul, az ott élők mindennapjait 35-50 fokos állandó hőség nehezíti.
Az ilyen extrém időjárási jelenségek nem egyesével okolhatók a globális klímaváltozással, hanem összességében. A mai felnőttek életében gyakoribbnak tűnnek a szélsőségesen forró vagy hideg időszakok, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék vagy az extrém szárazság.
Az egyértelműen a globális klímaváltozás következménye, hogy gyakoribbak és intenzívebbek a szélsőséges időjárási jelenségek, hangsúlyozzák éghajlatkutatók.
A magyarázat egyszerű: az általános földi légkörzés korábban viszonylag stabil rendszere felborult. A huszadik század második felében még a sarkvidéki hideg és az egyenlítői forró öv fogott közre egy ciklonkeletkezésű sávot a két térítő között, de ez a rendszer a huszonegyedik század elejére felborult.
Ma már harminc fok feletti hőmérsékleteket mérnek nyaranta a korábban örök fagy birodalmaként emlegetett északi sarkvidéken és Szibériában, a trópusok vidékén pedig tágabb régióban vándorol a termikus egyenlítő (a felszín legforróbb pontjait összekötő görbe).
Nem csak a szárazföldek fölött alakul másképp a levegő hőmérséklete, a tengeráramlások rendszere is megborult.
A korábban állandó cellarendszert kaotikusnak tűnő viszonyok váltották fel, így egyre kevésbé prognosztizálhatók előre a szélsőséges jelenségek, ezért egyre váratlanabbul éri az embereket a lakóhelyükre lecsapó szélsőséges időjárási jelenség.
A klímakutatók egy része szerint az emberiség sodródik a változásban. A környezetszennyezés annyira felgyorsította a klímaváltozást, hogy a legszorgalmasabb erőfeszítésekkel is lehetetlen teljesen visszafékezni a folyamatot, de a hatás tompítható.
A klímavédők évtizedek óta nyomják a vészcsengőt, és minden fórumon igyekeznek a döntéshozókkal megértetni, hogy az emberiség fennmaradása a tét. Ha élhetetlenné válik a Föld, egy halott bolygón nem értelmezhető a gazdasági növekedés, amit jelenleg prioritásként kezelnek a politikusok.
A legelszántabb aktivisták sem hiszik, hogy a politikusok szemlélete gyorsan változhat, pedig máról holnapra kellene a GDP növelése helyett az életfeltételekről gondoskodni.
A klímavédők ezért pótmegoldásokat is javasolnak. Ilyen például a zöldfelületek növelése. A városi faültetés és az erdőtelepítés azért kiemelt a klímavédő kampányokban, mert a lombkoronával borított földfelszín kevésbé melegszik fel.
A legmarkánsabb különbség a településeken mutatkozik. Egy fákkal beültetett utca hőmérséklete a tomboló nyári kánikula idején is alig kúszik 30 fok fölé, míg egy fasor nélküli utcán az épületek felületei és az aszfalt 70 fok fölé melegedhet, 40-50 fokosra hevítve a levegőt.
A jövő urbanistái a házak falaira, teraszaira, tetejére telepített függőleges kertekkel növelnék a hűsítő zöldfelületek arányát. Nem feltétlenül kell fákra gondolni, egy lapos tetőn kialakított füves-virágos ültetés is több tíz fokos különbséget jelent a felmelegedésben.
Régóta híres a londoni Piccaddilly sugárút függőleges kertje, a madridi Caixa Forum előtti élőfal, a milánói Porta Nuova magasházainak függőkertje, de Budapesten is akadnak a szó szoros értelmében üdítő példák: még a Népszínház utca környékén is van olyan lakóház, aminek a tetején fűnyíróval ápolt gyep zöldellik a felforrósodó kátrány helyett.
A közvélemény leginkább a kormányoktól vár hathatós intézkedéseket, de a klímavédők állítják, hogy az egyén és egy-egy cég is sokat tehet azért, hogy környezete minél zöldebb legyen. A sok kis zöld felület hatása összeadódik.
Mit tehetünk a hőség napjaiban? Ez a leggyakoribb kérdés nyáron. A sok folyadék fogyasztása mellett a vitaminok és ásványi anyagok pótlása is fontos. A hűsítő italok közül a mentás italokat javasolják, a változatos és könnyű étkezést, a direkt napsütés kerülését, lakásunk árnyékolását. A légkondícionáló berendezések túlzó használata helyett az árnyas és szellős szabadtéri helyszíneket említik alternatívaként azoknak, akik a legforróbb napközbeni munkaórák idején megtehetik, hogy szabadba menjenek.