Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Budapesten kötött szövetséget a tagállamok döntő többsége által támogatott jogállamisági mechanizmus eltörléséért.
HIRDETÉSEgyütt száll szembe a lengyel és a magyar kormány az uniós többséggel a jogállamisági mechanizmus eltörlése érdekében. Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő Budapesten tárgyalt csütörtökön. A két politikus megállapodott abban, hogy nem támogatnak olyan alkut a költségvetési tárgyalások során, ami a másik fél számára elfogadhatatlan.
Budapestre utazott csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy egyeztessen az uniós költségvetési tárgyalások stratégiáját illetően Orbán Viktor magyar kormányfővel. A két ország vezetése nem hajlandó elfogadni az uniós kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését.
Orbán és Morawiecki a megbeszélésük után ismét megerősítette: ha marad a jogállamisági mechanizmus, meg fogják vétózni az Európai Unió hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap létrehozását a decemberi uniós csúcson.
Orbán: hazafias kötelesség a vétó
A magyar és a lengyel kormányfő egyetértett abban, hogy a vétó egyáltalán nem törvénytelen dolog, hiszen az EU alapszerződése biztosítja ezt a jogot, amellyel azokban az esetekben lehet élni, ha egy ország úgy érzi, alapvető érdekei sérülnének egy döntés esetén. Orbán Viktor szerint ezért nemcsak lehetősége, hanem „hazafias kötelessége" is a vétóval élni, ha marad a jogállamisági mechanizmus.
„A terítéken lévő jogállamiságvita nem a jog uralmát, hanem a többség uralmát teremtené meg, és mivel Magyarországnak számos alapvető kérdésben vitája van az EU többi tagállamával - elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdésében, de a genderkérdésekben is -, nem teheti ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyszerű többséggel olyan álláspontokat kényszerítsenek az országra, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni" - idézi az MTI a miniszterelnököt, aki szerint most nincs itt az ideje a jogállamisági vitának:
„A joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni. Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség. Összekötni a két dolgot, politikai vitát hozzátoldani a válságkezelés kérdéséhez, az nem jó dolog, sőt, az rossz, nagyon rossz dolog" - mondta Orbán Viktor, és azt is hozzátette, hogy ezt az ellentétet nem lehet pénzzel elrendezni.
Kiáll egymás mellett a magyar és a lengyel kormány
A két miniszterelnök egy közös nyilatkozatot is kiadott a megbeszélést követően. Ebben lefektetik azt, hogy egyik kormány sem fog olyan alkut elfogadni a költségvetési tárgyalások során, amely a másik kormány számára elfogadhatatlan.
Morawiecki szerint a a jogállamisági mechanizmus szérti az EU alkotmányát, és ugyan most éppen Lengyelország és Magyarország van a porondon, de bevezetése esetén bármelyik másik tagállam is sorra kerülhet a későbbiekben. A lengyel kormányfő úgy véli, a mechanizmus kettészakíthatja Európát:
„Ez az út az Európai Unió széteséséhez és szétveréséhez vezethet. Ez ellen szeretnénk védekezni, és ezért ezt a logikát mindenképp el kell utasítanunk" - mondta.
A lengyel-magyar forgatókönyv
A közös miniszterelnöki nyilatkozat megismétli azt a már korábban is hangoztatott lengyel-magyar érvet, miszerint a nyári EU-csúcson az uniós állam- és kormányfők csak az uniós költségvetés védelmét célzó mechanizmus kialakítására adták áldásukat, a jogállamisági mechanizmusról nem szólt a több mint négy napon át tartó tárgyalás után létrejött megállapodás.
Ahogy azt a portfolio.hu is kiemeli, az érvelés szerint a jogállamisági kérdések rendezésére már létezik uniós mechanizmus, ez a 7-es cikk szerinti eljárás, amelyben a tagállamok konszenzusos döntéseket hoznak. Ahhoz, hogy egy másik, hasonló mechanizmust is fel lehessen állítani, módosítani kell az uniós alapszerződést, amelyhez szintén teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között.
A magyar és a lengyel kormány akkor kész hozzájárulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap zökkenőmentes beindításához, ha az új jogállamisági mechanizmus helyett egyelőre csak egy uniós költségvetés védelmét célzó mechanizmus lépne életbe, a jogállamisági kérdésekre vonatkozó eljárásról pedig később tárgyalnának a kormányok.