NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Polexit: a lengyel kilépés három érve és három ellenérve

EU-nap Varsóban, 2016-ban
EU-nap Varsóban, 2016-ban Szerzői jogok AP Photo/Alik Keplicz
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nem áll szándékában a kilépés – állítja a lengyel kormány. Csupán egy olyan uniót akar, amely az eredeti elképzeléseknek megfelelően a nemzetállamok laza csoportosulása, nem pedig egy liberális, szövetségi projekt. Varsó és Budapest egyébként az unió haszonélvezője. A politikai nézetek is hasonlók.

HIRDETÉS

A lengyel fenyegetés az uniós költségvetés vétójáról vitát gerjesztett az ország jövőjéről az EU-n belül – írja gondolatébresztő cikkében a Politico.

A lengyel kormány – a magyarhoz csatlakozva – nem vetette el az 1800 milliárd eurós költségvetés, és az ezt kiegészítő, járvány utáni talpra állítási alap elfogadásának megakadályozását.

Ezek után tette szóvá az ellenzék, hogy Lengyelország a távozás, a polexit ösvényére lépett. Aggasztónak tartják, hogy a kormány idegenként kezeli az uniót, és ezzel – az Egyesült Királysághoz hasonlóan – előkészíti a kilépés pillanatát.

A kormánynak nincs joga arra, hogy a nemzet megkérdezése nélkül kivezessen bennünket az EU-ból” – mondta a lengyelekhez intézett beszédében Tomasz Grodzki, az ellenzéki többségű szenátus elnöke.

Eközben a Brüsszel-ellenes hangulatot szítják a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártjának miniszterei és vezető politikusai, valamint a kormánypárti sajtó.

A kormány szócsövének tartott, jobboldali Do Rzeczy hetilap a múlt héten címoldalán azt írta: „Meg kell mondanunk az uniónak, hogy elég volt. Polexit – jogunkban áll beszélni róla”.

A retorika dacára a kormány azt ismétli: nem áll szándékában a kilépés. Csupán egy olyan uniót akar, amely megfelel az eredeti elképzeléseknek – a nemzetállamok laza csoportosulásának, nem pedig egy liberális, szövetségi projektnek.

Hangos igent mondunk az Európai Unióra, és hangos nemet a nyomasztó mechanizmusaira” – hangoztatta Mateusz Morawiecki, miniszterelnök.

Íme, három érv a kilépésre, és három érv a maradásra.

A kilépés mellett szól

1. A lengyel alapértékek nem állnak összhangban a többi tagország értékeivel

A Jog és Igazságosság politikusai a költségvetés vétója kapcsán a legritkább esetben beszéltek „pénzről” és „alapokról”. Helyette az ideológiára, a szuverenitásra és a civilizációra hivatkoztak.

A jogállamisági követelmények összekapcsolása a költségvetési támogatással „megnyirbálná országunk szuverenitását” – jelentette ki a minap Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság vezetője.

Nézete tükrözi a Brüsszel és Varsó közötti harc lényegét: kevesebb politika, több alapérték.

A kormánypárt koalíciós partnerei hajlamosak arra, hogy az uniót szélsőbaloldali elképzelésként ábrázolják, vagy egy olyan tömbnek, amit Németország akar ellenőrzése alá vonni.

A jogállamiságról, a klímaváltozásról, az abortuszról vagy éppen az LMBTQ-jogokról folytatott viták után a Jog és Igazságosság politikusai általában azt róják fel az uniónak, hogy „nyugati” és „liberális” eszméket próbálnak ráerőszakolni a konzervatív és keresztény Lengyelországra.

2. Fokozódó unióellenes hangulat a kormány egyes támogatói körében

Morawiecki nemrégi parlamenti felszólalásában a vétót védve azzal érvelt, hogy az „eurokraták” és az „európai oligarchák” „önkényes döntéseket” hoznak – ugyanúgy, mint Lengyelország korábbi kommunista rendszere idején.

Európában most rosszabb a helyzet, mint a Szovjetunió és a kommunizmus idején” – ezt mondta a lengyel abortuszjogok európai bírálata kapcsán Przemysław Czarnek, oktatási miniszter.

A vezető politikusok ugyanakkor sietve leszögezik, hogy nem hívei a polexitnek.

A polexit abszurdum. Egy jelentéktelen politikai csoportosulás... fogalmazott meg ilyen követelést” – hangoztatta Zbigniew Rau, külügyminiszter.

HIRDETÉS

Az ellenzék ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet: lehet, hogy a távozás nem szerepel a PiS közvetlen céljai között, de lépései végső soron előkészíthetik a polexitet.

Itt az ideje, hogy megszólaljon a vészcsengő” – tweetelte Małgorzata Kidawa-Błońska. „Ami az Egyesült Királyságban történt, most itt kezdődik. Meg kell állítanunk” – üzente a vezető ellenzéki képviselő.

Az uniós tagság erősítette Lengyelországot – hangoztatta Janusz Kowalski. Az állami vagyonnal megbízott miniszterhelyettes azonban hozzátette, hogy az EU strukturális alapjai, amely segítették Lengyelország modernizálását, jelentéktelenek a nyugati befektetők Lengyelországból származó nyereséghez képest.

3. Az uniós tagság nem Kaczyński hosszútávú érdeke

Lengyelország jövőjéről az unión belül végső soron Kaczyński, az ország tényleges vezetője fog dönteni. A 71 éves politikus nem az unióra alapozva szándékozza az alapjaitól újjáépíteni az országot.

AP Photo/Czarek Sokolowski
Jarosław Kaczyński magányos, de nincs egyedülAP Photo/Czarek Sokolowski

Céljai eléréséhez ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, a médiát és egyéb fontos intézményeket. Ezek irányítását a kormánypárthoz közeli káderek veszik át.

HIRDETÉS

Az oktatási miniszter egyik feladata például az oktatási rendszer átszervezése. Az iskoláknak hagyományápoló, hazafias érzületű fiatalokat kell majd kinevelnie.

Ezzel Lengyelország talán még távolabb kerül az unió fősodrától.

A tagság mellett szól

1. Az EU a lengyelek túlnyomó többsége szerint népszerű

A kormánytól eltérően a lengyelek többsége Európa-párti. A 2003-as csatlakozási népszavazáson a lengyelek 74%-a támogatta az EU-ba történő belépést. Ez az arány azóta csak nőtt.

Ezek a számok nem meglepők. A 2004-es csatlakozás óta Lengyelország az unió haszonélvezője: Brüsszelből összesen 127 milliárd eurós támogatás érkezett, minden más tagországhoz képest sokkal több. (Megjegyzés: népességarányosan hasonló támogatást kapott Magyarország is.)

A pénz átalakította az országot: utak, hidak, iskolák, szennyvíz-feldolgozók és stadionok épültek. A 2004-es csatlakozás óta több mint 2 millió lengyel élt a szabad mozgás lehetőségével, és vállalt munkát külföldön.

HIRDETÉS
AP Photo/Alik Keplicz
A többszintes varsói autópálya-elágazás uniós támogatásból épültAP Photo/Alik Keplicz

A kormány becslése szerint Lengyelország a következő, hétéves költségvetési időszakban további 139 milliárd euróra, valamint 34 milliárd eurós helyreállítási hitelre számíthatna. Ennek a költségvetési javaslatnak a vétóját lengette be a lengyel és a magyar kormány.

A bejelentés azonban nem ingatta meg a lengyeleket. A legújabb közvéleménykutatási adatok szerint 81%-uk egy esetleges népszavazáson a maradásra voksolna, 73%-uk pedig úgy gondolja, hogy a jogállamiság kérdése összekapcsolható a költségvetéssel.

Magyarországon egyébként egy 2018-as felmérés szerint a lakosság 79%-a vélte úgy, hogy országuk profitált az uniós tagságból. Ugyanakkor a magyarok 61%-a gondolta, hogy Magyarországnak az unióban kellene maradnia.

2. A távozással összeomlana a gazdaság

A brexit-tárgyalások igazolják, mennyire bonyolult egy tagország gazdaságát leválasztani az unió közös piacáról. Lengyelország esetében ez még szövevényesebb lenne, és katasztrofális következményekkel járna.

A lengyel cégek exportja elsősorban az unióba irányul. 2018-ban a lengyel kivitel 80%-át az EU fogadta be, ugyanakkor a lengyel import 58%-a ugyanonnan származott. A gazdaság felvirágoztatásában nagy szerepet játszottak a külföldi befektetések.

HIRDETÉS

Az uniós források emellett nagyban hozzájárultak a lakosság életszínvonalának növekedéséhez. A csatlakozás évében, 2004-ben a lengyelek bevétele az uniós átlag 45%-át érte el, 2017-ben viszont már az uniós átlag 70%-át az Eurostat szerint. Ez Lengyelország ezeréves fennállásának legjobb eredménye.

3. A magára maradt Lengyelország keserű történelmi tapasztalatai

Az eltelt négy évszázad legbiztonságosabb és legvirágzóbb korszakát éli Lengyelország. A NATO és az EU tagjaként kikerült a Kreml befolyása alól. Ez azonban megváltozhat, ha magára marad Közép-Európa rideg politikai valóságában.

Donald Trump elnöksége alatt a varsói nacionalisták könnyen dűlőre jutottak Washingtonnal. Joe Biden azonban nem osztja Trumpnak az unió iránt tanúsított megvetését. Ez már az Egyesült Királyságnak is gondot okoz, és még nagyobbat fog Lengyelországnak, ha esetleg kilépne az EU-ból.

A lengyel tisztségviselők gyakorta hangoztatják a regionális szövetségek – például a Visegrádi Négyek vagy a Három Tenger Kezdeményezés (Balti- és Fekete-tenger, illetve Adria) fontosságát. Azok az országok azonban az unió tagjai. Elenyésző azonban a valószínűsége, hogy az uniós tagországok külkapcsolataikban az esetleges polexit után Varsót részesítenék előnyben Brüsszellel szemben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Lengyel boltok robbantak Hollandiában

„Lengyelország számára öngyilkosság lenne elhagyni az uniót”

Együtt száll szembe az uniós többséggel a lengyel és a magyar kormány