rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Oltás vagy nem oltás: az itt a kérdés

Covid-védőoltás klinikai vizsgálata
Covid-védőoltás klinikai vizsgálata   -   Szerzői jogok  AP Photo/Business Wire
Betűméret Aa Aa

Napjaink hamleti dilemmája, hogy ha el is készül, beoltassuk-e magukat a koronavírus elleni vakcinával. A miniszterelnök szerint a védőoltás a végső megoldás, ugyanakkor a magyarok túlnyomó többsége tehát csak abban az esetben oltatná be magát a koronavírus ellen, ha a vakcináról kiderülne, hogy biztonságos, és nincsenek mellékhatásai. Egyáltalán nem mindegy, kitől és mennyire alaposan kivizsgált oltást szerez be bárki.

Hogy pontosan milyen megállapítással zárult az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak a miniszterelnök által összehívott november 5-i ülése, az nem derült ki a közleményből.

A kormányfő csak annyit lengetett be: a járvány csodaszere a koronavírus elleni védőoltás lesz.

A helyzet egész Európában rosszabbodik, de annyival könnyebb a helyzet, mint tavasszal volt, hogy a végső megoldás, a vakcina, belátható közelségben van.
Orbán Viktor
magyar miniszterelnök

Azt is elmondta, hogy a külügyminiszter a karantén dacára folyamatosan tárgyal különböző vakcinabeszerzésekről. Azt maga Szijjártó Péter jelezte korábban, hogy az uniós mellett orosz, kínai és izraeli fejlesztésű védőoltás beszerzéséről tárgyalt.

De mikor is lesz vakcina?

Magyarországon talán a jövő nyárra lehet vakcina – ezt mondta nem sokkal korábban, október 22-én Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Néhány nappal később azonban a miniszterelnök már korrigált, és azt mondta: már az idén vagy a jövő év elején lesz vakcina. November 10-i televíziós interjújában megerősítette, hogy az új koronavírus elleni küzdelemben a védőoltás hozhat megoldást. Orbán Viktor „belátható közelséget” említett, és úgy fogalmazott, hogy december végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is érkezhet hazánkba valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina.

A kormányfő által felvázolt kezdeti mennyiség arra lesz elég, hogy Magyarországon az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb kockázatnak kitett pácienseket.

Magyarország a kínai, az orosz és az izraeli oltóanyag-lehetőségeket is próbálja napirenden tartani – hangsúlyozta Orbán Viktor is –, mivel az Európából történő tömeges szállítás időpontja áprilisnál hamarabb nem várható.

A különböző vakcinák hatékonysága, biztonságossága, mellékhatásai

A koronavírus ellen rohamtempóban fejlesztett vakcinákat hatékonyságuk, biztonságosságuk és esetleges mellékhatásaik szempontjából két kategóriába sorolhatjuk.

Az egyikbe azok tartoznak, amelyekkel elérkeztek a klinikai vizsgálatok harmadik, a nagyszámú tesztalanyon végzett záró szakaszába, és ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét mindenki számára elérhető és ellenőrizhető módon publikálták. A második kategóriába tartoznak azok, amelyeknek a vizsgálati eredményei kissé ködösebbek.

Az Európai Unió november 11-én a negyedik gyártóval is aláírta a beszállítási szerződést azok után, hogy német-amerikai fejlesztésben, gyártásban készülő vakcina adatait ismertették.

A német-amerikai BioNTech-Pfizer vakcina

A 39 ezer bevonásával készült, július óta tartó klinikai vizsgálat során kiderült, hogy a BNT162b2 nevű oltóanyagjelölt több mint 90 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a SARS-CoV2-vírussal (vagyis az új koronavírussal) való megfertőződést.

A vakcina tömeges előállítását már novemberben engedélyeztetik az Egyesült Államokban.

Az EU 200 + 100 millió vakcinát BioNTech-Pfizer vakcinát rendelt.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcinája

Az oxfordi védőoltás pontosan követi a programozott genetikai utasításokat” – szögezte le Dr. David Matthews, a Bristoli Egyetem független kutatásában.

A technológia mindeddig nem adott ilyen világos válaszokat, most már azonban tudjuk, hogy a védőoltás képes az elvártakra, és ez az első biztató hír a járvány elleni harcban” – hangoztatta Dr. David Matthews.

Hasonló következtetésre jutott Sarah Gilbert, aki az Oxfordi Egyetem vakcinájának klinikai vizsgálatát irányítja.

Az Oxfordi Egyetem védőoltásának klinikai vizsgálata egyébként az egyik önkéntes halála dacára folytatódott Brazíliában, ahol 8000 ember oltatta be magát a klinikai vizsgálatok során. Globálisan 20 ezerre tehető a vakcina-kísérletben részvevő önkéntesek száma.

Az EU még augusztus végén szerződést kötött ennek a vakcinának a beszerzésére is. A szállítási határidő 12-18 hónap.

A Sanofi-GSK vakcina

A francia Sanofi és a brit GlaxoSmithKline a fejlesztésben ugyanazt a fehérjét alkalmazza, mint egy másik, influenza elleni védőoltásban.

A klinikai kutatások első és második szakaszát szeptemberben kezdték.

Amennyiben a védőoltás hatékonynak bizonyul, az EU 300 millió dózis leszállítására kötött előszerződést.

A Janssen Pharmaceutica (Johnson & Johnson) vakcina

Az amerikai Johnson & Johnsonhoz tartozó holland Janssen Pharmaceutica vakcinájának klinikai vizsgálata a nyár végén kezdődött, és szeptember végén indult a záró, harmadik szakasz.

Az első, nemzetközi tesztek alapján a vakcinát hatékonynak és biztonságosnak ítélték.

Az EU – amennyiben a holland fejlesztésű vakcina beváltja a hozzá fűzött reményeket – 200 millió ember beoltására elegendő mennyiségre kötött előszerződést október elején. Eközben fenntartotta a jogot további 200 millió ember beoltására elegendő mennyiségre.

Az EU később dönt arról, hogy a védőoltást ingyen bocsátja-e az alacsony és közepes bevétellel rendelkező tagországok, illetve unión kívüli országok részére.

Az orosz Szputnyik V vakcina

Az orosz fejlesztésű Szputnyik V volt a világ első regisztrált vakcinája. Augusztus 11-én jegyezték be különleges, sürgősségi eljárással, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy Moszkva a világelsőséget magának tulajdoníthassa.

A Kreml szerint biztonságos, a kutatóknak azonban fenntartásai vannak.

Október második felében kezdték az önkéntes tesztelők tömeges toborzását azok után, hogy a vakcina gyártása már folyik.

Miután a BioNTech-Pfizer konzorcium közzétette, hogy vakcinájuk hatékonysága 90%-os, az orosz gyártó közölte, hogy a 16 ezer önkéntesen végzett klinikai vizsgálatban a második dózis után a védőoltás mérhető hatékonysága 92%-os.

Kicsit árnyalja a képet a TASZSZ november 10-i tudósítása, miszerint a mongol határ melletti, szibériai Altaj (Arany-hegyek) térségében három olyan medikus is megfertőződött koronavírussal, akiket a covid ellen fejlesztett Szputnyik V vakcinával oltottak be.

Elképzelhető egyébként: már azelőtt megfertőződtek, hogy a vakcina hatni tudott volna, vagyis kialakult volna a védettségük – idézte a Moscow Times-t a 444.

Az orosz vakcina esetleges magyarországi gyártásáról számolt be Szijjártó Péter, külügyminiszter házi karanténjából november 9-én.

A kínai SinoVac vakcina

A kínai vakcina megjelenéséről egyelőre semmit sem tudni, noha Brazíliában már júliusban, Indonéziában pedig augusztusban kezdődött meg a klinikai vizsgálatok harmadik szakasza. Az eredmények a fiatalabb korosztály esetében biztatók voltak, az idősebbeknél azonban gyengült a szervezet immunrendszere.

Brazília egyébként felfüggesztette a koronavírus ellen a kínai SinoVac gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltóanyag klinikai tesztelését egy október 29-én jelentkezett „súlyos mellékhatás” miatt. Hasonlóra egyébként más gyártók vakcinájának tesztelése közben is sr került,

Nem közöltek semmilyen információt a mellékhatásról, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az Brazíliában vagy más olyan országban lépett fel, ahol a készítményt tesztelik. Az sem derült ki, hogy az incidenst miért csak most hozták nyilvánosságra.

Bolsonaro elnök többször ellentmondásosan nyilatkozott: hol azt mondta, vásárolnak kínai vakcinát, hol ennek az ellenkezőjét állította.

A SinoVacon kívül egyébként még három védőoltás kifejlesztésén dolgoznak Kínában.

Az izraeli vakcina

Az izraeli vakcina klinikai vizsgálata a többihez képest későn, november elsején kezdődött. Erre az időpontra készült el 25 ezer adag – jelentette a Haaretz.

Ez a harmadik vakcina, aminek a beadását Magyarországon belengették.

Látom a fényt az alagút végén” – ezt mondta Benjámín Netanjáhú, miniszterelnök, de nem a hazai fejlesztésű vakcina klinikai vizsgálatának a megkezdése, hanem azok után, hogy izraeli illetékesek megerősítették: előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az amerikai Pfizer által gyártott vakcina beszerzéséről.

Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó

Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, sőt tudom, hogy kiváló tudósok dolgoznak azokban az országokban is. A probléma a transzparencia és függetlenség kétségessége” – írta a minap Kemenesi Gábor.

My Website

A virológus emlékeztet arra, hogy a világ leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült ezeknek a vakcináknak a bevetéséről és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcina-fejlesztési törekvéseket.

A bejelentéseket természetesen tudományos publikációk is követték, ám például az orosz vakcina esetében rendkívül komoly aggályok merültek fel az adatok valóságtartalmát illetően – hivatkozott a Lancet cikkére.

Az unió mellesleg nem gördít akadályokat a külön utas vakcina-beszerzéssel szemben. Nem veszélyezteti az uniós oltási stratégiát és a beszerzéseket az, hogy Magyarország Kínából és Oroszországból is rendel vakcinát – nyilatkozta az egészségügyi biztos közölte brüsszeli tudósítónknak.

Különleges helyzetekben a tagállamok az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása nélkül is eljárhatnak. De ilyen esetekben a felelősség az adott tagállamot terheli.
Sztella Kiriakidész
az EU egészségügyi biztosa

Az oltásszkeptikus magyarok óvatosak

Ingyenes lesz a koronavírus elleni védőoltás, de nem lesz kötelező – tette közzé a magyar kormány hivatalos honlapján.

A kormány ingyenesen biztosítja majd a koronavírus elleni oltást, amint lesz hatékony, mellékhatásoktól mentes vakcina. Az oltás nem lesz kötelező, de bárki igénybe veheti.
Magyar Kormány

Az oltásszkeptikusságra hajlamos magyarok azonban ennél óvatosabbak.

Ha elérhetővé válna a Covid elleni vakcina, a válaszadók 27 százaléka azonnal beadatná magának és a családjának – derült ki a HVG nem reprezentatív, de 12 ezer ember válaszaiból készült közvélemény-kutatásából.

Több mint 60 százalék azonban kivárná, hogy kiderülnek-e mellékhatások, 10 százalék semmiképp nem oltatná magát ez ellen, 3 százalék pedig csak akkor, ha az állam fizeti.

A magyarok túlnyomó többsége tehát csak abban az esetben oltatná be magát a koronavírus-fertőzés ellen, ha a vakcináról kiderülne, hogy biztonságos, és nincsenek mellékhatásai.