ÉLŐ Zelenszkij szerint Trump támogatást ígért neki a magyar vétó elhárítására az ukrán EU-tagság ügyében

Strunz azt is megkérdezi, hogy személyesnek tűnik ellentéte Orbán Viktorral, mit remél, hogy sikerül meggyőznie vagy abban reménykedik hogy az ellenfelei győznek a választáson? Zelenszkij szerint évtizedek múlva is tudni kell a szomszédoknak egymás szemébe nézni. Kizárja hogy beavatkozzon más ország belügyeibe, de hosszú távon Magyarország érdeke is Ukrajna győzelme és a későbbi jó együttműködés. A morális dimenziót is felhozza, hogy Ukrajna az életéért küzd, és ebben támogatást érdemel.

A korrupcióról szóló kérdést Zelenszkij azzal hárította el, hogy nincs ország, amelynek annyi korrupcióellenes hatósága lenne. Klaus Strunz azt kérdezte, mit szól azokhoz azokhoz a felvetésekhez, hogy korlátozott tagság legyen az új jelölteknek. Zelenszkij azt mondta, ez ellentmondana az EU alapelveinek, az ukránok csak egyenlőként csatlaakozhatnak.

Strunz azt is megkérdezte, mit ajánlana fel Orbán Viktornak, hogy hagyja előremenni az ukrán csatlakozási tárgyalásokat? Zelenszkij szerint az ország hosszú távú jó kapcsolata fontosabb ennél a pillanatnál, és a magyar emberek támogatják Ukrajnát. Zelenszkij szerint nem azt kellene nézni, hogy mit adjon Ukrajna Magyarországnak, hanem fordítva: mit ad Magyarország azért, hogy Ukrajna védi Oroszországtól.

Oroszország választotta a katonai utat, Ukrajnának szüksége van támogatásra a diplomáciai megoldás eléréshez is. Ebben segítség a gazdasági segítségnyújtás és a szankciók, ezek mind a nyomásgyakorlás eszközei, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

Arra kérdésre hogy Donald Trump támogatja-e Ukrajna uniós csatlakozását, Zelenszkij igennel felel, beszéltek arról Trumppal, hogy Magyarország akadályozza Ukrajna tagságát, és Zelenszkij szerint Trump azt mondta, hogy ebben segíteni fog.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül jelentkezik a frontovonal közeléből. Klaus Strunz, az Euronews főszerkesztő-vezérigazgatója kérdezi, először arról, milyen szerepet játszana az EU-tagság az ország biztonságának szempontjából, eleget tesz-e az EU azért hogy véget vessen a háborúnak.

Zelenszkij szerint Oroszországnak muszáj felmutatnia valamit a saját lakossága felé, ezért eszkalálja a háborút, rengeteg embert feláldozva. Zelenszkij köszönetet mond Németországnak a közelmúltban átadott Patriot rendszerekért. Természetesen ez nem elég, de sokat segít.

Costa azzal kezdi, hogy hivatalba lépése óta prioritásként kezeli a bővítés kérdését, az összes tagjelölt országban járt. Szerinte a bővítés a lehető legjobb befektetés, és az ez első bizottsági ciklus, amikor a bővítés reális cél. Ukrajna Moldova és a nyugat-balkáni országok az EU-ba tartoznak.

Montenegró a legambiciózusabb, a legtöbb munkát végezték el, 28-ban beléphetnek Costa szerint.

Ukrajna és Moldova nagyon sokat haladt előre.

Albánia felgyorsította az előrehaladását, és látszik haladás Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is.

Vargas sorra veszi a tagjelölteket, és mindegyik felvétele mellett érvel, majd színpadra szólítja Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét.

Pedro Vargas, az Euronews elnöke azzal kezdte felvezető beszédét, hogy a bővítés ellen két ellenvetés van: hogy a tagállamok nincsenek erre készen és hogy a tagjelöltek nincsenek készen. Vargas szerint soha egyetlen tagjelölt sem volt kész, saját hazáját Portugáliát is beleértve, de a bővítés egy politikai döntés. Egy ilyen döntés képes megalapozni a kontinens biztonságát és gazdasági fejlődését. Ezért a tagjelölteket fel kell venni az évtized végéig.

Miközben például Magyarország is aktívan korteskedik bizonyos tagjelöltek felvételéért - más tagállamok más tagjelöltekért - sok tagállam attól tart, hogy további tagok felvételével a döntéshozás még nehezebb lenne, nem feltétlen szeretnének újabb botokat a küllők közé. Ezért gyakorlatilag összekötik a bővítést a döntéshozatali mechanizmus megreformálásával, ami a magyar uniós diplomácia lassan egyetlen egyetlen fegyverét, a rendszeresen alkalmazott vétót is kicsorbítaná. A problémáról részletesen ezen a linken olvashatnak.

A konferencián szó lesz az Oroszországtól lefoglalt európai vagyonról is, amelynek a sorsáról késhegyig menő vita folyik a tagállamok között. Elvileg nem elkobzásról van szó, hanem hitelfelvételről úgy, hogy annak biztosítéka az orosz vagyon legyen - miért szeretnék ezt Ukrajna és az EU tagállamainak egy része, miért akadt el a folyamat, milyen szerepe van benne Belgiumnak? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a linken található cikkből.

Az Euronews a múlt héten csoportos interjút készített Marta Kos-szal, amelyben a bővítési biztos kijelentette, hogy az EU tanult a brit és grúz esetekből, és most készen áll arra, hogy „határozottabb” legyen, többek között a tagjelölt országokba való befektetéssel, hogy ellensúlyozza a hamis narratívákat.

Kos, aki tavaly decemberben vette át tisztségét, elmondta, hogy 2025 fordulópontot jelentett az Európai Bizottság bővítési politikájában, elsősorban azért, mert „először fektettünk be erőforrásokat, embereket és energiát, hogy elhárítsuk a külföldi rosszindulatú beavatkozásokat”.

„Ez magában foglalta az EU gyorsreagálású hibrid válságkezelő csoportjának első bevetését is” – tette hozzá.

A kedvezményezett Moldova volt, amelynek EU-tagsági pályázatát alig néhány héttel azután indították el, hogy Oroszország 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.