Zelenszkij szerint Trump támogatást ígért neki a magyar vétó elhárítására az ukrán EU-tagság ügyében

Az albán miniszterelnököt arról kérdezte az Euronews riportere, hogy a korrupció felszámolása az a terület, ahol kisebb lemaradást lehet látni. Tanácsot elfogadunk, kioktatást nem kérünk, mondta erről az albán miniszterelnök, ugyanakkor felemlegették az albán korrupció elleni minisztert, ami egy AI,(és már gyerekei is vannak - AI ügynökök). Rama azt mondta, hogy az uniós jog átültetésében is nagy hasznát veszik az AI-nak ami jelentős könnyebbség lehet, összehasonlítva a 2004-es bővítéssel.

Edi Rama bejelentkezése után lezárult az Euronews Bővítési csúcstalálkozója, befejezzük élő közvetítésünket.

Edi Rama albán miniszterelnököt arról kérdezi Sasha Vakulina hogy mi kellett a remek előrehaladáshoz az EU-integrációs reformok terén. A megaláztatás éveinek nevezte Edi Rama Albánia szempontjából, amikor néhány ország blokkolta Albánia csatlakozását, a felgyorsuláshoz kellett az orosz agresszió Ukrajna ellen. A Bizottság mindig fair volt, de a Tanács szintjén sok blablával találkoztak, most új lendületet tapasztal.

Vajon kitart-e ez a lendület, vonatkozik-e ez a folyamat a többi balkáni országra?

Egy egyszerű számításból fakad mindaz ami történik, mondja Edi Rama. 27-re lezárulhatnak a tárgyalások, utána kell a tagállami parlamenteknek ratifikálni a szerződéseket, és így lehetne tag Albánia 2030-ra. Mindenkinek meg kell csinálnia a feladatát, minden országnak, ez egy érdem-alapú folyamat. Albánia a legambíciózusabb ország ebben a tekintetben.

Vucic azt mondta hogy 11 éve vannak tüntetések, de az ország gazdasági fejlődése kiegyensúlyozott, sorolja a gazdasági mutatókat, a pozitív minősítéseket. A joguralom szempontjából sok mindent kell még tenni, ezt elismeri, de reméli hogy hamar tagok lehetnek.

Az elnökség utáni terveire kérdez rá a riporter, Vucic az expóról beszél, még sok munkára van szükség. Ez az ő öröksége, az elmúlt évtizedben volt a legstabilabb a szerb valuta, rengeteg autópályát építettek, segíteni fog a kollégáinak hogy megőrizzék az örökségét.

Hálás a tüntetőknek, mert szerinte az ellenzék támogatottsága csökken, az övé meg nő.

Ezt akartam mondani, de nem mondom, kerülgeti a kását Vucic, majd azt mondja hogy most az Euronews bürokratikus nyelvét fogja használni. Szerbia elkötelezte magát az EU-tagság mellett, megfontol minden kiritkát, változtat majd a viselkedésén és reménykedik hogy az EU értékeli majd a változásokat.

Marta Kos azt mondta hogy túl nagy hatalom van az elnöknél, csak ő csinál reformokat. Vucic azt mondja hogy teljesen egyetért, de kicsit több mint egy év múlva nem ő lesz az elnök.

Nem csak Orbán Viktor, sok uniós vezető beszélt Putyinnal a háború kitörése óta, én csak a mi kis dolgainkról beszéltem Putyinnal, nem a nagy geopolitikai kérdésekről, kis ország vagyunk, tudom a helyem, mondta Vucic, aki ezért értetlenül áll a kritikák előtt.

Lőszerekről azt mondja, hogy Szerbia képes 155-160 000 lövedéket képesek előállítani különböző típusokból, nagyjából annyit mint Franciaország. 35 000 szerb állás függ tőle hogy el tudják adni.

Az orosz hírszerzés azt állította hogy szerb lőszereket találtak az ukrán fronton az ukrán oldalon, ezért leállították az exportot, de most bajaik vannak, mert nem tudják eladni a terméket ami munkahelyeket veszélyeztet. Amikor a riporter visszakérdez hogy mi lesz, Vucic azzal válaszolt, hogy nem mondja hogy eladják az oroszoknak, azt se hogy eladják az ukránoknak, de valahova el kell adniuk.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszél hogy Szerbia sokat szenvedett a demokrata kormányok alatt ezért örültek amikor megválasztották Trumpot, de Oroszország évszázadok óta Szerbia szövetségese. Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz képest sokszor látogatott Szerbiába, szerinte ezért többen akarnak csatlakozni az EU-hoz.

Szerbia nem nyitott meg új fejezetet az elmúlt 3 évben ami egybeesik az ukrán háború kezdetével. Támogatták Ukrajna területi integritását, a vonatkozó ENSZ-határozatokat, de Vucic szerint ez nem volt elég. Az összes uniós megjegyzés fényében sokat kell változtatni Szerbiában. Az Oroszországgal való kapcsolat szempontjából azt mondja hogy beszélni valakivel nem azt jelenti hogy egyetértek vele, sok oka volt Moszkvába utazni. Például energetikai okokból muszáj volt, miután az USA szankciókat vetett ki a szerb üzemanyagvállalatra. A mi kis ügyeinket próbáltam megtárgyalni, amik nagy ügyek a szerb embereknek, mondja Vucic arról, miért utazott Putyinhoz.

A képviselők vitájában leginkább a szociális szempontok ütköznek, baloldalról a "szociális dömping" hangzik el rendszeresen, míg a jobboldali képviselő rendszeresen emlegeti az este során többször felmerült átmeneti időszakot, ami megakadályozná, hogy a változás népszerűtlen legyen.

Nem szabad stigmatizálni az új tagállamokat - figyelmezteti társát Botenga, mert Mc Allister a szervezett bűnözés veszélyét emlegette, aki azzal vágott vissza, hogy Botenga fenntartásai ugyanígy merültek fel a 2004-es bővítése előtt. Mire Botenga azt mondja, hogy azok jogos félelmek voltak, és pont ezek tanulságait kellett volna levonni.

Az Euronews új músora a Ring pilotjának felvétele is zajlik, David McAllister néppárti és és Marc Botenga baloldali EP-képviselő vitázik a bővítésről. Míg McAllister egyértelműen b a bővítés mellett áll, Botenga szerint óvatosnak kell lenni, mert az előző nagy bővítési kör is nagy szociális megrázkódtatással járt.

Ukrajna tagsága kapcsán McAllister azt hangsúlyozta, hogy az oraszág háborúban áll, és támogatásra van szüksége, Botenga szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az országban hadiállapot van, és így sérülnek a munkához kapcsolódó illetve a szerveződéshez kapcsolódó jogok.

A két képviselő egy ponton meg is állapítja, hogy a véleményük annyira nem is tér el egymástól.

Nem az a fontos, hogy pontosan hány tagja lesz az uniónak 2030-ban, hanem hogy erősebb legyen, mondta Marta Kos. Mindig képes volt integrálni az új tagállamokat, Portugáliát és Spanyolországot a diktatúrák után, Kelet-Németországot a berlini fal leomlása után, a kelet-európai országok nagy részét 2004-ben. Ezúttal is így lesz, ebben hisz.

Ha a tagjelöltek teljesítenek, akkor az EU-nak is muszáj helytállnia, Kos nem tartja igazságosnak hogy Magyarország blokkolja a fejezetek megnyitását, ha már a tagjelöltséget nem blokkolta. Ugyanakkor a reformokhoz nincs szükség Magyarországra a tagjelölteknél, ők előreléphetnek.

Hogyan fogják feloldani a patthelyzetet? A tagállamoknak közösen kell megoldást találni.

Biztosítani kell hogy az EU akkor is működni fog, ha felvesszük ezeket az új tagállamokat. Kos szerint az a pár millió új európai állampolgár nem okozhat akkora gondot, amekkorától egyes tagállamokban tartanak. és nem pártja a kétsebességes Európa, kétféle tagság-megoldásnak, ugyanakkor be lehet vezetni átmeneti időszakokat.

Montenegró és Albánia vezeti a listát, Ukrajn és Moldova is nagyon gyorsan halad, mondta Marta Kos, de azt mondta hogy ez nem jelenti hogy a többiek nem lehetnek tagiok - vannak országok, amelyeknél stagnálás vagy visszacsúszás figyelhető meg, itt Szerbiát említette.

Kitart amellett amit Szerbiáról mondott korábban, visszacsúszás tapasztalható, a bíróságok az állampolgári jogok terén, az EU külpolitikai irányvonalát sem követi, 61%-on áll azon a mércén, amelyen Ukrajna 99%-on. A szerb elnök Oroszországba és Kínába látogatott, nem tudják tolerálni hogy a háborús agresszort támogatja.

Abból is elege van az uniónak, hogy a szerb elnök azzal vádolja őket, hogy az EU áll a diáktüntetések mögött, Kos szerint ez nem igaz.

Szünet van, 16 órakor a bővítési biztossal, Marta Kos-szal folytatjuk.

A montenegrói miniszterelnök-helyettes arról beszél, hogy ugyan még vannak területek, amelyekben előre kell lépniük, de összességében nagyon hízelgő a róluk szóló jelentés, nagyon hasonlít ahhoz, amivel 2004-ben több tagállam is belépett az EU-ba.

Filip Ivanović szerint nagyon előnyös lenne az EU-nak ha felvenné ezeket az országokat, ellenkező esetben az EU elveszíti a hitelességét, rettenetes jel lenne, azt mutatná, hogy bármit csinálnak ezek az országok, az EU-hoz nem csatlakozhatnak. Bizonyítani kell, hogy azok a hangok, amelyek azt mondják, hogy felesleges kepeszteni, úgysem veszik fel ezeket az országokat, nem mondanak igazat.

Filip Ivanović Montenegro miniszterelnök-helyettese is teljes tagságot szeretne, nem korlátozottat, de érti, honnan jönnek az aggodalmak. Száz százalékban egyet értenek az EU jelenlegi külpolitikai irányával ezért megfigyelő tagok a külpolitikai tanácsban. nem akarnaak áldozatai lenni senkinek, aki másképp gondolkozik, mint ők.

Montenegro afféle éltanuló a csatlakozási tárgyalásokban. Elutasítja hogy később is egyféle próbaidőn legyenek, mert már 30 éve próbaidőn vannak.

Sasha Vakulina azt kérdezi az észak-macedón miniszterelnöktől, hogy elvesztik-e a reményt, hogy ilyen sokáig húzódik a csatlakozás. Miskoski elmondja, hogy mérnök-tanárként elkeserítette hogy mennyi fiatal ment el az országból. Ugyanakkor azt mondja, hogy az országnak meg kell csinálnia a házi feladatát, és ha megvan a csatlakozás és javul a gazdasági helyzet, a fiatalok is hazajönnek maj.

Észak-Macedónia miniszterelnöke mindenkinél jobban tudja, mennyi baj van a vétókkal: a görögök és a bolgárok is megvétózták a csatlakozásukat, jelenleg is alkotmányt kell módosítaniuk. Az állampolgárok azt kérdezik, ha ezt megcsináljuk, akkor már ez lesz az utolsó, ugye?

Ha emberi vagy kisebbségi jogokról van szó, akkor el kell mondani, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 30-szor ítélt az észak-macedón kisebbség mellett Bulgária ellen, és egyszer sem ítélte el Észak-Macedóniát a bolgár kisebbség miatt, minden joguk megvan, miközben például a Bulgáriában lévő észak-macedónok mondjuk nem alapíthatnak egyesületeket.

A moldovai lakosság egyharmada az EU-ban él. Igyekeznek majd növelni az életszínvonalat és befektetéseket vonzani. Nehéz lesz, és nem szeretnék, ha mesterséges akadályokat támasztanának a tagállamok egy egyébként is nehéz folyamatban. Ugyanakkor Sandu több területen is látott már rá példát, hogy az EU tud haladni, ha akar, egyes megállapodásokat nagyon gyorsan tető alatt lehetett hozni, így van rá esély, hogy felgyorsul a folyamat.

A moldovai elnök arról beszél, hogy nagyon nehezen nyerték meg a választásokat, és jól haladnak az EU-csatlakozáshoz szükséges reformokkal, a labda az EU-nál pattog, és lesznek kockázatok, ha ez nem történik meg, a moldovaiak elfordulhatnak az EU-párti kormányoktól.

Ha az EU meg akarja oldani a problémát, kreatívnak kell lennie, de meg lehet oldani.

Oroszország nyíltan beavatkozott a moldovai választásokba - sorolja ennek eszközeit Maia Sandu. Megtanulták a leckét az előző választás után. Szankcionálják azokat akik orosz pénzt használnak a választás manipulálása céljából, lekapcsolták a trollfarmokat szóval egy társadalmi erőfeszítés volt, nehezebb kiszűrni az ilyesmit, ahol finomabban történik.

Strunz azt is megkérdezi, hogy személyesnek tűnik ellentéte Orbán Viktorral, mit remél, hogy sikerül meggyőznie vagy abban reménykedik hogy az ellenfelei győznek a választáson? Zelenszkij szerint évtizedek múlva is tudni kell a szomszédoknak egymás szemébe nézni. Kizárja hogy beavatkozzon más ország belügyeibe, de hosszú távon Magyarország érdeke is Ukrajna győzelme és a későbbi jó együttműködés. A morális dimenziót is felhozza, hogy Ukrajna az életéért küzd, és ebben támogatást érdemel.

A korrupcióról szóló kérdést Zelenszkij azzal hárította el, hogy nincs ország, amelynek annyi korrupcióellenes hatósága lenne. Klaus Strunz azt kérdezte, mit szól azokhoz azokhoz a felvetésekhez, hogy korlátozott tagság legyen az új jelölteknek. Zelenszkij azt mondta, ez ellentmondana az EU alapelveinek, az ukránok csak egyenlőként csatlaakozhatnak.

Strunz azt is megkérdezte, mit ajánlana fel Orbán Viktornak, hogy hagyja előremenni az ukrán csatlakozási tárgyalásokat? Zelenszkij szerint az ország hosszú távú jó kapcsolata fontosabb ennél a pillanatnál, és a magyar emberek támogatják Ukrajnát. Zelenszkij szerint nem azt kellene nézni, hogy mit adjon Ukrajna Magyarországnak, hanem fordítva: mit ad Magyarország azért, hogy Ukrajna védi Oroszországtól.

Oroszország választotta a katonai utat, Ukrajnának szüksége van támogatásra a diplomáciai megoldás eléréshez is. Ebben segítség a gazdasági segítségnyújtás és a szankciók, ezek mind a nyomásgyakorlás eszközei, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

Arra kérdésre hogy Donald Trump támogatja-e Ukrajna uniós csatlakozását, Zelenszkij igennel felel, beszéltek arról Trumppal, hogy Magyarország akadályozza Ukrajna tagságát, és Zelenszkij szerint Trump azt mondta, hogy ebben segíteni fog.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül jelentkezik a frontovonal közeléből. Klaus Strunz, az Euronews főszerkesztő-vezérigazgatója kérdezi, először arról, milyen szerepet játszana az EU-tagság az ország biztonságának szempontjából, eleget tesz-e az EU azért hogy véget vessen a háborúnak.

Zelenszkij szerint Oroszországnak muszáj felmutatnia valamit a saját lakossága felé, ezért eszkalálja a háborút, rengeteg embert feláldozva. Zelenszkij köszönetet mond Németországnak a közelmúltban átadott Patriot rendszerekért. Természetesen ez nem elég, de sokat segít.

Costa azzal kezdi, hogy hivatalba lépése óta prioritásként kezeli a bővítés kérdését, az összes tagjelölt országban járt. Szerinte a bővítés a lehető legjobb befektetés, és az ez első bizottsági ciklus, amikor a bővítés reális cél. Ukrajna Moldova és a nyugat-balkáni országok az EU-ba tartoznak.

Montenegró a legambiciózusabb, a legtöbb munkát végezték el, 28-ban beléphetnek Costa szerint.

Ukrajna és Moldova nagyon sokat haladt előre.

Albánia felgyorsította az előrehaladását, és látszik haladás Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is.

Vargas sorra veszi a tagjelölteket, és mindegyik felvétele mellett érvel, majd színpadra szólítja Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét.

Pedro Vargas, az Euronews elnöke azzal kezdte felvezető beszédét, hogy a bővítés ellen két ellenvetés van: hogy a tagállamok nincsenek erre készen és hogy a tagjelöltek nincsenek készen. Vargas szerint soha egyetlen tagjelölt sem volt kész, saját hazáját Portugáliát is beleértve, de a bővítés egy politikai döntés. Egy ilyen döntés képes megalapozni a kontinens biztonságát és gazdasági fejlődését. Ezért a tagjelölteket fel kell venni az évtized végéig.

Miközben például Magyarország is aktívan korteskedik bizonyos tagjelöltek felvételéért - más tagállamok más tagjelöltekért - sok tagállam attól tart, hogy további tagok felvételével a döntéshozás még nehezebb lenne, nem feltétlen szeretnének újabb botokat a küllők közé. Ezért gyakorlatilag összekötik a bővítést a döntéshozatali mechanizmus megreformálásával, ami a magyar uniós diplomácia lassan egyetlen egyetlen fegyverét, a rendszeresen alkalmazott vétót is kicsorbítaná. A problémáról részletesen ezen a linken olvashatnak.

A konferencián szó lesz az Oroszországtól lefoglalt európai vagyonról is, amelynek a sorsáról késhegyig menő vita folyik a tagállamok között. Elvileg nem elkobzásról van szó, hanem hitelfelvételről úgy, hogy annak biztosítéka az orosz vagyon legyen - miért szeretnék ezt Ukrajna és az EU tagállamainak egy része, miért akadt el a folyamat, milyen szerepe van benne Belgiumnak? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a linken található cikkből.

Az Euronews a múlt héten csoportos interjút készített Marta Kos-szal, amelyben a bővítési biztos kijelentette, hogy az EU tanult a brit és grúz esetekből, és most készen áll arra, hogy „határozottabb” legyen, többek között a tagjelölt országokba való befektetéssel, hogy ellensúlyozza a hamis narratívákat.

Kos, aki tavaly decemberben vette át tisztségét, elmondta, hogy 2025 fordulópontot jelentett az Európai Bizottság bővítési politikájában, elsősorban azért, mert „először fektettünk be erőforrásokat, embereket és energiát, hogy elhárítsuk a külföldi rosszindulatú beavatkozásokat”.

„Ez magában foglalta az EU gyorsreagálású hibrid válságkezelő csoportjának első bevetését is” – tette hozzá.

A kedvezményezett Moldova volt, amelynek EU-tagsági pályázatát alig néhány héttel azután indították el, hogy Oroszország 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.